Egyre több brit diák tanul külföldön
Magyarországhoz hasonlóan Nagy-Britanniában is nő a külföldön tanulni vágyó diákok száma. Míg hazánkban leginkább az érettségizettek körében nőtt a külföldre tanulmányi célból készülők száma, addig nagy-Britanniából a mesterképzést választják egyre többen más európai országban.
Ennek a trendnek az oka egyértelműen az anyagiakban keresendő. Az első diplomájukat megszerzett fiatalok a mesterképzést szívesen választják külföldön. Megtehetik, hiszen a brit tandíjakkal összehasonlítva a más európai országok tandíjai kedvezőnek mondhatók, ráadásul szép számmal akadnak ingyenes képzések. Angol nyelvű képzést, továbbképzést pedig egyre több egyetem hirdet Európa-szerte. 2002-ben még 560 képzést indítottak, 2011-re ez a szám 3700-ra emelkedett. Svédországban - amely az egyik legnépszerűbb célország a brit diákok számára - 700 angol nyelvű képzés indul, Finnországban 246.
A tandíjas képzések között is könnyű megfizethetőt találni. A francia és a holland egyetemi kurzusokat az állam nagy mértékben támogatja, így az évi 225 fontos díj elérhető szinte bárki számára. Belgiumban 500 font a díj évente. Jelenleg 252 angol nyelvű program várja a hallgatókat.
Franciaországban egy 1994-es törvény csak a francia nyelvű oktatást tette lehetővé, a helyzet kissé változott azóta az angol nyelvű oktatás javára egyes egyetemeken.
Nagy-Britanniában az éves képzés díja mesterképzésen 3000-től 41000 fontig terjed.
A francia Közgazdasági Egyetem 250 euró tandíjat kér (= 140 font), míg ugyanez a képzés a Londoni Közgazdasági Egyetemen 25.000 font.
A skandináv országokban, így Norvégiában és Svédországban a kurzusok ingyenesek az Európai Unió tagállamából érkezett diákok és az Európai Szabadkereskedelmi Övezet országainak diákjai számára.
A brit egyetemek már megfizethetetlenné váltak olyan családokból származó diákok számára, akik nem tartoznak a felsőbb osztályokba. Kritika illeti az angol egyetemeket, hogy a pénzt az oktatás elé helyezték értékeik rangsorában.
Az előnyök sorába tartozik a tandíjon kívül, hogy a lehetséges munkáltatók szívesen alkalmaznak nemzetközi háttérrel rendelkező munkavállalókat. Egy idegen nyelv megtanulása - különösen anyanyelvi környezetben - pedig behozhatatlan előnyt jelent azokkal szemben, akik csak saját országukban végezték tanulmányaikat.
www.telegraph.co.uk
Ennek a trendnek az oka egyértelműen az anyagiakban keresendő. Az első diplomájukat megszerzett fiatalok a mesterképzést szívesen választják külföldön.
A tandíjas képzések között is könnyű megfizethetőt találni. A francia és a holland egyetemi kurzusokat az állam nagy mértékben támogatja, így az évi 225 fontos díj elérhető szinte bárki számára. Belgiumban 500 font a díj évente. Jelenleg 252 angol nyelvű program várja a hallgatókat.
Franciaországban egy 1994-es törvény csak a francia nyelvű oktatást tette lehetővé, a helyzet kissé változott azóta az angol nyelvű oktatás javára egyes egyetemeken.
Nagy-Britanniában az éves képzés díja mesterképzésen 3000-től 41000 fontig terjed.
A francia Közgazdasági Egyetem 250 euró tandíjat kér (= 140 font), míg ugyanez a képzés a Londoni Közgazdasági Egyetemen 25.000 font.
A skandináv országokban, így Norvégiában és Svédországban a kurzusok ingyenesek az Európai Unió tagállamából érkezett diákok és az Európai Szabadkereskedelmi Övezet országainak diákjai számára.
A brit egyetemek már megfizethetetlenné váltak olyan családokból származó diákok számára, akik nem tartoznak a felsőbb osztályokba. Kritika illeti az angol egyetemeket, hogy a pénzt az oktatás elé helyezték értékeik rangsorában.
Az előnyök sorába tartozik a tandíjon kívül, hogy a lehetséges munkáltatók szívesen alkalmaznak nemzetközi háttérrel rendelkező munkavállalókat. Egy idegen nyelv megtanulása - különösen anyanyelvi környezetben - pedig behozhatatlan előnyt jelent azokkal szemben, akik csak saját országukban végezték tanulmányaikat.
www.telegraph.co.uk
Hozzászólások