Elemzés: "kirívó demokratikus hiányosságok" jellemezték a kampányt
"Kirívó demokratikus hiányosságok" jellemezték a brit EU-tagságról tartott júniusi népszavazás kampányát, és a választók mindkét oldal érvrendszerét félrevezetőnek érezték - egyebek mellett ezt állapította meg az egyik patinás londoni politikai kutatóműhely csütörtökön ismertetett átfogó tanulmánya.
Az Electoral Reform Society nevű, elsősorban a brit választási rendszer és a demokratikus intézmények reformjáért kampányoló független elemzőközpont 31 oldalas értékelése szerint a népszavazás előtti kampány "siralmas" minőségét jelezte, hogy a kampányrendezvényeken fellépő legbefolyásosabb "politikai nagyvadak" gyakorolták a legcsekélyebb befolyást a brit választók véleményére.
A szervezet felmérésébe bevont választók csaknem 60 százaléka mondta azt, hogy semmiféle hatással nem volt döntésére sem Boris Johnson volt londoni polgármester, jelenlegi brit külügyminiszter, a kilépésért kampányoló tábor egykori frontembere, sem David Cameron akkori brit miniszterelnök, aki a bennmaradást pártolta.
Ennél is magasabb, 60-70 százalék közötti volt azoknak a választóknak az aránya, akikre egyáltalán nem hatott sem Barack Obama amerikai elnök, sem a republikánusok elnökjelöltje, Donald Trump.
Trump többször is kijelentette a kampány idején, hogy a Brexitet pártolja, vagyis azt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból. Obama, aki tavasszal hivatalos látogatást tett Londonban, ugyanakkor erőteljesen a bennmaradás mellett érvelt.
Az Electoral Reform Society szerint ezek a számok arra vallanak, hogy a brit választók jórészt elvesztették bizalmukat a politika meghatározó személyiségeiben, és egyszerűen nem hitték el a kampány idején tett kijelentéseiket.
Éppen ezért hatástalan maradt a további brit EU-tagságot pártoló tábor egyik fő kampányeleme, amely azzal érvelt, hogy a kilépés egy-egy brit háztartásnak évi 4300 font (1,6 millió forint) kárt okozna, és nem hatott a választókra a Brexit-tábor azon állítása sem, hogy Nagy-Britanniának heti 350 millió fontjába kerül az EU-tagság - áll a szervezet csütörtöki tanulmányában.
Ugyanezeket a kampányelemet már a népszavazás előtt élesen bírálta a londoni alsóház pénzügyi bizottsága is.
A brit parlament egyik legbefolyásosabb szakbizottságának június elején kiadott tanulmánya "nagyon szerencsétlen" fejleménynek nevezte, hogy a Brexit-párti csoport az EU-tagság heti 350 millió fontos költségéről szóló állítást tette kampányának központi elemévé, ugyanis a testület szerint ez nem vette figyelembe az EU-költségvetésből Nagy-Britanniának járó jelentős visszatérítéseket.
A bennmaradásért kampányoló tábor érvrendszerében a bizottság félrevezetőnek találta azt az állítást, hogy a kilépés a brit háztartásoknak évi 4300 fontjába kerülne.
A testület akkori állásfoglalása szerint az ehhez használt számítások nem arra vonatkoztak, hogy a brit háztartások saját elkölthető jövedelmi hányada csökkenne ennyivel, hanem arra, hogy a brit gazdaság egészének egy-egy háztartásra lebontva kiszámított vesztesége lenne ennyi.
Az Electoral Reform Society csütörtöki elemzése szerint összességében megállapítható, hogy a népszavazási kampányt "kirívó demokratikus hiányosságok" jellemezték, a választók úgy érezték, hogy "teljesen félreinformálják őket", és mindkét oldal kampányát erőteljesen negatívnak találták.
A szervezet szerint mindezek alapján teljesen át kell gondolni, hogy a népszavazásoknak milyen szerepük legyen a brit politikai rendszerben.
MTI
Az Electoral Reform Society nevű, elsősorban a brit választási rendszer és a demokratikus intézmények reformjáért kampányoló független elemzőközpont 31 oldalas értékelése szerint a népszavazás előtti kampány "siralmas" minőségét jelezte, hogy a kampányrendezvényeken fellépő legbefolyásosabb "politikai nagyvadak" gyakorolták a legcsekélyebb befolyást a brit választók véleményére.
A szervezet felmérésébe bevont választók csaknem 60 százaléka mondta azt, hogy semmiféle hatással nem volt döntésére sem Boris Johnson volt londoni polgármester, jelenlegi brit külügyminiszter, a kilépésért kampányoló tábor egykori frontembere, sem David Cameron akkori brit miniszterelnök, aki a bennmaradást pártolta.
Ennél is magasabb, 60-70 százalék közötti volt azoknak a választóknak az aránya, akikre egyáltalán nem hatott sem Barack Obama amerikai elnök, sem a republikánusok elnökjelöltje, Donald Trump.
Trump többször is kijelentette a kampány idején, hogy a Brexitet pártolja, vagyis azt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból. Obama, aki tavasszal hivatalos látogatást tett Londonban, ugyanakkor erőteljesen a bennmaradás mellett érvelt.
Az Electoral Reform Society szerint ezek a számok arra vallanak, hogy a brit választók jórészt elvesztették bizalmukat a politika meghatározó személyiségeiben, és egyszerűen nem hitték el a kampány idején tett kijelentéseiket.
Éppen ezért hatástalan maradt a további brit EU-tagságot pártoló tábor egyik fő kampányeleme, amely azzal érvelt, hogy a kilépés egy-egy brit háztartásnak évi 4300 font (1,6 millió forint) kárt okozna, és nem hatott a választókra a Brexit-tábor azon állítása sem, hogy Nagy-Britanniának heti 350 millió fontjába kerül az EU-tagság - áll a szervezet csütörtöki tanulmányában.
Ugyanezeket a kampányelemet már a népszavazás előtt élesen bírálta a londoni alsóház pénzügyi bizottsága is.
A brit parlament egyik legbefolyásosabb szakbizottságának június elején kiadott tanulmánya "nagyon szerencsétlen" fejleménynek nevezte, hogy a Brexit-párti csoport az EU-tagság heti 350 millió fontos költségéről szóló állítást tette kampányának központi elemévé, ugyanis a testület szerint ez nem vette figyelembe az EU-költségvetésből Nagy-Britanniának járó jelentős visszatérítéseket.
A bennmaradásért kampányoló tábor érvrendszerében a bizottság félrevezetőnek találta azt az állítást, hogy a kilépés a brit háztartásoknak évi 4300 fontjába kerülne.
A testület akkori állásfoglalása szerint az ehhez használt számítások nem arra vonatkoztak, hogy a brit háztartások saját elkölthető jövedelmi hányada csökkenne ennyivel, hanem arra, hogy a brit gazdaság egészének egy-egy háztartásra lebontva kiszámított vesztesége lenne ennyi.
Az Electoral Reform Society csütörtöki elemzése szerint összességében megállapítható, hogy a népszavazási kampányt "kirívó demokratikus hiányosságok" jellemezték, a választók úgy érezték, hogy "teljesen félreinformálják őket", és mindkét oldal kampányát erőteljesen negatívnak találták.
A szervezet szerint mindezek alapján teljesen át kell gondolni, hogy a népszavazásoknak milyen szerepük legyen a brit politikai rendszerben.
MTI
Hozzászólások