Elemzők: színesebb lett a szerbiai politikai paletta
Érdekesebb lesz a szerbiai politizálás a következő négy évben, hiszen színesebb lett a politikai paletta, az eddigi 7 helyett ezúttal 12 választási lista jutott be a parlamentbe - értenek egyet szerbiai szakértők az előzetes választási eredmények ismeretében.
Pozitívumként kell kiemelni Sonja Licht, egy belgrádi székhelyű politikai és emberi jogi alapítvány elnöke szerint, hogy a parlamentbe jutó pártok több mint 85 százaléka elkötelezett az Európai Unió mellett.
A felállás két évvel ezelőtt azonban még ennél is jobb volt, a 2014-es előre hozott parlamenti választásokat követően kizárólag Európa-párti politikai erők kerültek be a szerb törvényhozásba. "Szerbia megerősítette elkötelezettségét az Európai Unió, illetve az Európa-párti politikusok mellett" - szögezte le Szonja Licht.
A Politika című szerb napilap elemzése szerint is egyértelmű, hogy az új szerb kormány is folytatni fogja az európai integrációs folyamatot.
A szerbiai közszolgálati televízióban Bosko Jaksic politikai elemző úgy fogalmazott: a mostani felállás reálisabb képet ad a szerbiai állampolgárok politikai elképzeléseiről, és ez "gazdagabbá teheti" a politikai életet is.
Weiss Rudolf történész, elemző a Pannon RTV műsorában azt hangsúlyozta, hogy valódi meglepetés nem született a választásokon.
Az elemző szerint Aleksandar Vucic miniszterelnök azt is okosan ki tudja majd használni, hogy bekerültek a parlamentbe a "nagy zajt csapó", ultranacionalista Szerb Radikális Párt képviselői, mert így megmutathatja, hogy van olyan opció is, amely nem teljesen szalonképesen viselkedik a parlament ülésein.
Vécsey Dániel politológus úgy vélte, hogy a vajdasági tartományi hatalomváltás jó hatással lehet Újvidék és Belgrád viszonyára, hiszen ezt a kapcsolatot eddig ellentétek terhelték.
A Vajdaságban az országos szinten ellenzékben lévő Demokrata Párt volt kormányon 16 évig, ám most a Vucic vezette Szerb Haladó Párt szerezte meg a legtöbb szavazatot. Azt azonban még nem lehet tudni, hogy ez a hatalomváltás jó vagy rossz irányba vezeti-e a Vajdaságot - tette hozzá.
Ivan Cvejic, a Beta hírügynökség fő- és felelős szerkesztője a Magyar Szó című újvidéki napilapnak adott interjújában arra hívta fel a figyelmet, a legnagyobb meglepetést az okozta, hogy sok párt az utolsó pillanatig az ötszázalékos parlamenti küszöb szélén egyensúlyozott.
A parlament összetétele "sokkal jobban tükrözni fogja a szerbiai társadalmat, az emberek hangulatát, álláspontját, mint az előző - fogalmazott, majd hozzátette: "vitathatatlan, hogy a szerbiai lakosságnak egy jelentős része például nem ért egyet az európai uniós csatlakozással. Ezeket az embereket az előző ciklusokban senki nem képviselte a képviselőházban, ez pedig nem jó, mert ha a köztársasági parlamentben nem jelenhet meg álláspontjuk, akkor azt más felületeken, más helyeken próbálják meg érvényre juttatni".
A Vajdasági RTV hétfő esti műsorában Pressburger Csaba újságíró úgy vélte: azzal, hogy két szélsőjobboldali párt is bejutott a parlamentben, a jobbközép Szerb Haladó Párt még inkább "középre tudja pozícionálni magát".
Ördögh Tibor politológus szerint a választási folyamat során tapasztalt szabálytalanságok és hiányosságok kiküszöbölése érdekében meg kell változtatni a választási törvényt, és az új szabályozás kidolgozásában figyelembe kell venni a most tapasztaltakat.
A szerbiai választási rendszert viszont a politológus jónak nevezte, mert az egyik legarányosabb rendszer, és a szavazatokat a választópolgárok akaratának megfelelően osztják el a választási listák között.
Az ötszázalékos parlamenti küszöb emellett alacsonynak számít, és kedvez azoknak a listáknak, amelyeken több párt indul egyszerre. Így többen jutnak be a képviselőházba, ami ezáltal viszont töredezettebb lesz, és nehezebb kormányozni az országot.
MTI
Pozitívumként kell kiemelni Sonja Licht, egy belgrádi székhelyű politikai és emberi jogi alapítvány elnöke szerint, hogy a parlamentbe jutó pártok több mint 85 százaléka elkötelezett az Európai Unió mellett.
A felállás két évvel ezelőtt azonban még ennél is jobb volt, a 2014-es előre hozott parlamenti választásokat követően kizárólag Európa-párti politikai erők kerültek be a szerb törvényhozásba. "Szerbia megerősítette elkötelezettségét az Európai Unió, illetve az Európa-párti politikusok mellett" - szögezte le Szonja Licht.
A Politika című szerb napilap elemzése szerint is egyértelmű, hogy az új szerb kormány is folytatni fogja az európai integrációs folyamatot.
A szerbiai közszolgálati televízióban Bosko Jaksic politikai elemző úgy fogalmazott: a mostani felállás reálisabb képet ad a szerbiai állampolgárok politikai elképzeléseiről, és ez "gazdagabbá teheti" a politikai életet is.
Weiss Rudolf történész, elemző a Pannon RTV műsorában azt hangsúlyozta, hogy valódi meglepetés nem született a választásokon.
Jót tesz viszont Szerbia megítélésének, a kisebbséggel való kapcsolatokat előre mozdíthatja, hogy öt kisebbségi párt is bekerült a parlamentbe: két bosnyák, egy albán, egy szlovák és egy magyar párt.
Az elemző szerint Aleksandar Vucic miniszterelnök azt is okosan ki tudja majd használni, hogy bekerültek a parlamentbe a "nagy zajt csapó", ultranacionalista Szerb Radikális Párt képviselői, mert így megmutathatja, hogy van olyan opció is, amely nem teljesen szalonképesen viselkedik a parlament ülésein.
Vécsey Dániel politológus úgy vélte, hogy a vajdasági tartományi hatalomváltás jó hatással lehet Újvidék és Belgrád viszonyára, hiszen ezt a kapcsolatot eddig ellentétek terhelték.
A Vajdaságban az országos szinten ellenzékben lévő Demokrata Párt volt kormányon 16 évig, ám most a Vucic vezette Szerb Haladó Párt szerezte meg a legtöbb szavazatot. Azt azonban még nem lehet tudni, hogy ez a hatalomváltás jó vagy rossz irányba vezeti-e a Vajdaságot - tette hozzá.
Ivan Cvejic, a Beta hírügynökség fő- és felelős szerkesztője a Magyar Szó című újvidéki napilapnak adott interjújában arra hívta fel a figyelmet, a legnagyobb meglepetést az okozta, hogy sok párt az utolsó pillanatig az ötszázalékos parlamenti küszöb szélén egyensúlyozott.
A parlament összetétele "sokkal jobban tükrözni fogja a szerbiai társadalmat, az emberek hangulatát, álláspontját, mint az előző - fogalmazott, majd hozzátette: "vitathatatlan, hogy a szerbiai lakosságnak egy jelentős része például nem ért egyet az európai uniós csatlakozással. Ezeket az embereket az előző ciklusokban senki nem képviselte a képviselőházban, ez pedig nem jó, mert ha a köztársasági parlamentben nem jelenhet meg álláspontjuk, akkor azt más felületeken, más helyeken próbálják meg érvényre juttatni".
A Vajdasági RTV hétfő esti műsorában Pressburger Csaba újságíró úgy vélte: azzal, hogy két szélsőjobboldali párt is bejutott a parlamentben, a jobbközép Szerb Haladó Párt még inkább "középre tudja pozícionálni magát".
Ördögh Tibor politológus szerint a választási folyamat során tapasztalt szabálytalanságok és hiányosságok kiküszöbölése érdekében meg kell változtatni a választási törvényt, és az új szabályozás kidolgozásában figyelembe kell venni a most tapasztaltakat.
A szerbiai választási rendszert viszont a politológus jónak nevezte, mert az egyik legarányosabb rendszer, és a szavazatokat a választópolgárok akaratának megfelelően osztják el a választási listák között.
Az ötszázalékos parlamenti küszöb emellett alacsonynak számít, és kedvez azoknak a listáknak, amelyeken több párt indul egyszerre. Így többen jutnak be a képviselőházba, ami ezáltal viszont töredezettebb lesz, és nehezebb kormányozni az országot.
MTI
Hozzászólások