Ellenzéki képviselők tiltakozó akcióval akadályozták a kínai himnuszról szóló törvényjavaslat megszavazását Hongkongban
Hongkongban ismét felfüggesztették a kínai himnusz védelmét célzó törvényjavaslatról szóló vitát és szavazást csütörtökön, miután ellenzéki képviselők tiltakozó akcióval akadályozták az ülés lefolytatását - adta hírül a South China Morning Post(SCMP) című hongkongi lap.
Az ülést azt követően függesztették fel, hogy két demokráciapárti képviselő az ülőhelyeiket elhagyva megiramodtak a terem közepe felé, majd egyikőjük egy erős bűzt árasztó, barnaszínű folyadékot locsolt szét. A két képviselőt ezt követően biztonsági őrök vezették ki a teremből.
Egy héttel korábban egy hasonló akcióval akadályozták a törvénytervezetről szóló vitát hongkongi ellenzéki politikusok. Ted Hui Chi-fung akkor az ülést vezető elnököt próbálta megdobni egy erős bűzt árasztó, rothadó növényekkel teli tartállyal. A kínai himnusz meggyalázásának büntethetővé tételéről szóló előterjesztés szerint akár három év szabadságvesztéssel és 50 ezer hongkongi dolláros büntetéssel lenne sújtható az, aki nem rendeltetésszerűen használja, vagy meggyalázza a kínai himnuszt. A tervezetről a várakozások szerint csütörtökön szavaztak volna a hongkongi törvényhozók.
A városban mindeközben 30 év óta először fordult elő, hogy nem engedélyezték az 1989-es Tienanmen téri mészárlásról szóló, gyertyafényes megemlékezést. Az engedély megvonását a hongkongi hatóságok az új koronavírus-járvány miatti elővigyázatossággal indokolták, ám sokan a kínai központi kormányzat politikai befolyását vélik a valódi indoknak. A megemlékezés szervezői közölték, hogy néhányan a határozat ellenére is a felvonulnak majd - a járványügyi óvintézkedések által megengedett nyolc fős csoportokba rendeződve.
A pekingi keményvonalas kommunista vezetés utasítására a kínai hadsereg 1989. június 4-én nekilátott a Peking központjában található Tienanmen tér kiürítésének, miután azt április óta elfoglalták a demokratikus változásokat követelő tüntetők. Az erőszakos művelet halálos áldozatainak száma máig ismeretlen, mivel a történtek Kínában azóta is tabunak számítanak. A becslések néhány száz és háromezer közé teszik a meggyilkolt emberek számát, de az akkor Pekingben állomásozó brit nagykövet 2017-ben előkerült titkos távirata szerint tízezer halottja volt a vérengzésnek. Kínában az eseményekkel kapcsolatos megemlékezéseket és megnyilvánulásokat szigorúan tiltják.
(Forrás: MTI)

Eddie Chu, az általa biotrágyának nevezett folyadékot kiöntő képviselő később úgy nyilatkozott, hogy akciójával egyrészt a himnusz védelmét célzó törvényjavaslat ellen kívánt tiltakozni, másrészt meg akart emlékezni az 1989-es Tienanmen téri vérengzés 31.
Egy héttel korábban egy hasonló akcióval akadályozták a törvénytervezetről szóló vitát hongkongi ellenzéki politikusok. Ted Hui Chi-fung akkor az ülést vezető elnököt próbálta megdobni egy erős bűzt árasztó, rothadó növényekkel teli tartállyal. A kínai himnusz meggyalázásának büntethetővé tételéről szóló előterjesztés szerint akár három év szabadságvesztéssel és 50 ezer hongkongi dolláros büntetéssel lenne sújtható az, aki nem rendeltetésszerűen használja, vagy meggyalázza a kínai himnuszt. A tervezetről a várakozások szerint csütörtökön szavaztak volna a hongkongi törvényhozók.
A városban mindeközben 30 év óta először fordult elő, hogy nem engedélyezték az 1989-es Tienanmen téri mészárlásról szóló, gyertyafényes megemlékezést. Az engedély megvonását a hongkongi hatóságok az új koronavírus-járvány miatti elővigyázatossággal indokolták, ám sokan a kínai központi kormányzat politikai befolyását vélik a valódi indoknak. A megemlékezés szervezői közölték, hogy néhányan a határozat ellenére is a felvonulnak majd - a járványügyi óvintézkedések által megengedett nyolc fős csoportokba rendeződve.
A pekingi keményvonalas kommunista vezetés utasítására a kínai hadsereg 1989. június 4-én nekilátott a Peking központjában található Tienanmen tér kiürítésének, miután azt április óta elfoglalták a demokratikus változásokat követelő tüntetők. Az erőszakos művelet halálos áldozatainak száma máig ismeretlen, mivel a történtek Kínában azóta is tabunak számítanak. A becslések néhány száz és háromezer közé teszik a meggyilkolt emberek számát, de az akkor Pekingben állomásozó brit nagykövet 2017-ben előkerült titkos távirata szerint tízezer halottja volt a vérengzésnek. Kínában az eseményekkel kapcsolatos megemlékezéseket és megnyilvánulásokat szigorúan tiltják.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások