Első alkalommal tartanak magyar napokat a hétvégén Máramarosszigeten
Pap Melinda, az MTI tudósítója jelenti: Első alkalommal rendezik meg a hétvégén a Máramarosszigeti Magyar Napokat, melynek célja, hogy megmutassa magát és értékeit az észak-erdélyi város magyar közössége - mondta el az MTI-nek Zahoránszki Brigitta szervező.
A július 14-16-án zajló Máramarosszigeti Magyar Napok a helyi és a történelmi Máramarosban élő szórványmagyarság identitásának megőrzését, megerősítését hivatott segíteni kulturális és szórakoztató programok révén. És azt is be akarja mutatni, hogy a demográfiai veszteségek ellenére nem csügged az itteni magyarság - fejtette ki a szervező.
"Tény, hogy vannak szomorú veszteségeink nemcsak Máramarosszigeten, de egész Máramaros megyében is. De nem csüggedünk és nem siránkozunk, hanem folytatjuk a munkát" - jelentette ki Zahoránszki Brigitta. Hangsúlyozta, a munka része a Máramarosszigeti Magyar Napok is, amikor megmutathatják, "él még a városban egy erős magyar közösség".
A rendezvény ötlete 2021-ben merült fel, hogy a megyeközpont, Nagybánya után a térség másik magyarlakta városában is legyen egy magyar fesztivál.
"A programokat igyekeztünk változatossá alakítani, úgy, hogy minden korosztály megtalálja a neki megfelelőt" - mondta a szervező. Így lesznek kézműves foglalkozások, gólyalábasok, íjászat, családi- és könnyűzenei koncertek, gasztronómiai bemutatók, előadások, női kávéház meghívott szakemberekkel. Fontos szempont a helyi értékek bemutatása, így a rendezvénysorozat pénteken fotókiállítással debütál: régi fotókon és képeslapokon mutatják meg, milyenek voltak a történelmi Máramaros magyarlakta települései, az egykori koronavárosok (Máramarossziget, Hosszúmező), a sósfürdős települések (Aknasugatag, Rónaszék).
Rónaszék külön figyelmet kap a programban, a régi sósfürdő virágkoráról és hanyatlásáról is lesz vetített előadás. De Máramaros egyetlen magyar többségű települése, Hosszúmező is bemutatja hagyományait, ételeit. Az ukrán-román határ menti község az egyetlen a megyében, ahol az elmúlt tíz évben nőtt a magyarok száma.
Pénteken Hollósy Simon máramarosszigeti születésű festőművészről, a Nagybányai Művésztelep egyik alapítójáról is megemlékeznek a két éve felavatott köztéri szobránál. Látható lesz egy képzőművészetet tanuló helyi diák festmény- és grafikai kiállítása, valamint a város egyetlen magyar iskolájának, a Leöwey Klára Elméleti Líceumnak a diákjai is bemutatkoznak az Örökségünk őrei vetélkedőre készített előadásukkal.
Panelbeszélgetés tartanak az otthon vagy máshol élő sikeres máramarosszigeti magyarokkal. "Az a közös bennük, hogy mindannyian magyar iskolába jártak, és velük próbáljuk lebontani azt a sztereotípiát, miszerint az nem érvényesülhet, aki magyar iskolába jár" - mondta Zahoránszki Brigitta. A háromnapos programsorozat a vetítéses előadások kivételével a város főterén zajlik. A szervező szerint ez jelképes hely, a helyi magyarok ezzel is üzenik: büszkék magyarságukra.
Az önkormányzat is partner, a rendezvényen a város román polgármestere is felszólal. "Máramaros megyében nem jellemzőek az interetnikus konfliktusok, itt évszázadok óta békében éltek egymás mellett a nemzetek" - mondta Zahoránszki Brigitta. Példaként említette, hogy a helységnévtáblákra 2021-ben felkerült a város magyar és ukrán neve is, bár egyik közösség aránya sem éri el a 20 százalékot, amely után a román törvények kötelezik az önkormányzatokat erre.
A Máramarosszigeti Magyar Napok előestéjén, csütörtök a kolozsvári Laczkó Vass Róbert színművész és Székely Norbert Petőfi Live című verses-zenés előadóestjét láthatja a közönség. Péntektől a programok zöme a főtéren zajlik, ahol a hétvége során a Kacaj, a Karaván és az Edda Tribute együttes is fellép. A részletes program a rendezvény Facebook-oldalán böngészhető.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások