EP: az európaiak az uniós források javát népegészségügyi célokra fordítanák
A közvélemény-kutatás szerint a járvány második hullámának idején az uniós polgárok kétharmada, 66 százaléka szélesebb hatáskört, 54 százaléka pedig megnövelt költségvetést biztosítana az Európai Uniónak ahhoz, hogy megfelelően tudja kezelni a koronavírus-járványt.
Magyarországon a tavasszal közzétett felmérés adataihoz képest négyszázalékos emelkedés mellett a válaszadók 61 százaléka adna további hatáskört az uniónak, 44 százalékuk növelné az uniós költségvetést, míg 41 százalékuk szerint már most is elegendő forrás áll az unió rendelkezésére. A válaszadók szerint a közegészségügyi célok mellett az uniós költségvetést elsősorban a gazdaság helyreállítására és a vállalkozások felé új lehetőségek teremtésére (42 százalék) kellene fordítani, ezt követi az éghajlatváltozás elleni fellépés és a környezetvédelem (37 százalék), majd a foglalkoztatás és a szociális ügyek (35 százalék) témája. A megnövelt uniós forrásokat a magyar válaszadók legnagyobb része (57 százaléka) szintén népegészségügyi célokra fordítaná.
A megkérdezettek 77 százaléka ért egyet azzal, hogy a központi költségvetésből csak olyan tagállamok részesüljenek, amelyekben megfelelően működik az igazságszolgáltatás és tiszteletben tartják a közös demokratikus értékeket. Magyarországon a közvélemény-kutatásban részt vevők 72 százaléka inkább (36 százalék) vagy teljesen (36 százalék) egyetért az elvvel.
Az idei első felmérés óta javult az unióval kapcsolatos közvélekedés - állapították meg a kutatás készítői. Az EU-ról pozitívan nyilatkozók aránya az áprilisi 31 százalékról 41 százalékra emelkedett. Magyarországon ez a mutató a tavaszi 35,4 százalékról októberre 42 százalékra módosult. A válaszadók mintegy fele (49 százalék) nyilatkozott úgy, hogy elégedett kormányának a koronavírus-járványban hozott eddigi intézkedéseivel. Az elégedetlenek aránya hasonlóan alakult, mint korábban (48 százalék). A legutóbbi felmérés óta a kormányokkal való elégedettség szintje az európai átlagot tekintve csökkent.
Az európaiak 39 százaléka, köztük a magyar válaszadók 48 százaléka számolt be arról, hogy a koronavírus-járvány hatással van jövedelmének alakulására. Az európaiak további 27, a magyaroknak pedig 26 százaléka még nem érintett, de a későbbiekben számít a járvány negatív pénzügyi hatására. Európában a legsúlyosabban a fiatalokat és a kisgyermekes családokat érinti a válság.
A 16-34 év közöttiek 64 százaléka tapasztalt pénzügyi nehézséget, a gyermeket nevelő válaszadók 27 százaléka pedig a tervezettnél előbb nyúlt megtakarításaihoz. Öt tagállamban - Cipruson, Görögországban, Spanyolországban, Romániában és Bulgáriában - a válaszadók több mint fele mondta azt, hogy a világjárvány már befolyásolta személyes bevételeit.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások