A norvég miniszterelnök óva inti a briteket a kilépéstől
Erna Solberg norvég miniszterelnök óva intette a briteket attól, hogy a kilépésre szavazzanak a Nagy-Britannia európai uniós tagságáról június 23-ra kiírt kiírt népszavazáson, mondván, hogy a szigetországnak az uniós belső piachoz való hozzáférésért cserébe ugyanúgy el kellene fogadnia a közösségi szabályokat, azok alakításában azonban így nem vehetne részt.
A norvég kormányfő - akinek hazája nem EU-tagállam - a Politico című brüsszeli hírportálnak adott szerdai interjújában beszélt erről, kijelentve azt is, hogy az új típusú kapcsolat "nem tetszene" a briteknek.
Saját tapasztalataikról a miniszterelnök elmondta, hogy a Norvégia és az Európai Unió közötti laza kapcsolat mellett Oslónak úgy kell működnie Brüsszelben, mint egy "lobbiszervezetnek". Ez néha jól sikerül, néha rosszul - tette hozzá.
Erna Solberg kifejtette: országa helyzetét tovább nehezítette, hogy az Európai Parlament 2009-ben szélesebb jogköröket kapott. "Korábban az Európai Bizottsággal tárgyaltunk, és kapcsolatba léphettünk a tagállamokkal is (...) Ennél sokkal nehezebb elérni azt, hogy az Európai Parlament vegye figyelembe az unión kívüli Norvégia érdekeit is" - hangsúlyozta.
Elisabeth Aspaker norvég EU-ügyi miniszter pedig arról számolt be, hogy az oslói törvényhozásnak naponta átlagosan öt uniós jogszabályt kell elfogadnia anélkül, hogy az ország részt venne a döntéshozatali eljárásban.
Oslónak amiatt is érdekében áll Nagy-Britannia uniós tagsága, mert a szakemberek többsége szerint a kilépéssel jelentősen csökkenne a liberális gazdaságpolitikát folytató tagállamok brüsszeli befolyása.
"Fontos nekünk, hogy legyenek piacorientált, kevésbé szabályozáspárti tagállamok az asztalnál, (...) a britek pedig egyértelműen ebben a táborban vannak" - mondta Vidar Helgesen norvég klímaügyi miniszter.
Hangsúlyozta: a nemzetközi környezet instabilitásának fokozódásával az 5,2 milliós lakosságú Norvégia számára még inkább érezhetővé vált annak a hiánya, hogy jelen legyen a tárgyalóasztalnál, amikor az Európai Unió döntéseket hoz Oroszországgal kapcsolatban.
Ennek kapcsán Erna Solberg kifejtette, hogy országa nem érzi magát közvetlenül fenyegetve a szomszédos Oroszország által, a kormányt azonban aggodalommal tölti el Moszkva "kiszámíthatatlan" politikája. A hidegháborúban kiszámítható volt a rendszer, ma kiszámíthatatlanabb, ami azt jelenti, hogy egyben instabilabb is - vélekedett.
Günther Oettinger uniós energiaügyi biztos ugyanakkor azt mondta a hírportálnak, hogy a britek távozása "új életre kelthetné" az Európai Uniót.
A német politikus szerint a közelmúlt eseményei, például a párizsi és a brüsszeli terrortámadások világossá tették, hogy további központosításra van szükség Európában.
Mint mondta, arra számít, hogy az európai projekt új lendületet kaphat, ha Nagy-Britannia lakossága a kilépés mellett dönt a jövő heti referendumon. Hozzátette, hogy több tagállamban is választások lesznek 2017-ben, ami miatt el kellene halasztani a nagyobb reformokat, de "miután ezeket magunk mögött hagytuk, több erőre tehetünk szert".
Oettinger a legnagyobb veszélyt abban látja, hogy a britek esetleges távozása dominóhatást indíthat el Európa-szerte.
MTI
A norvég kormányfő - akinek hazája nem EU-tagállam - a Politico című brüsszeli hírportálnak adott szerdai interjújában beszélt erről, kijelentve azt is, hogy az új típusú kapcsolat "nem tetszene" a briteknek.
Saját tapasztalataikról a miniszterelnök elmondta, hogy a Norvégia és az Európai Unió közötti laza kapcsolat mellett Oslónak úgy kell működnie Brüsszelben, mint egy "lobbiszervezetnek". Ez néha jól sikerül, néha rosszul - tette hozzá.Erna Solberg kifejtette: országa helyzetét tovább nehezítette, hogy az Európai Parlament 2009-ben szélesebb jogköröket kapott. "Korábban az Európai Bizottsággal tárgyaltunk, és kapcsolatba léphettünk a tagállamokkal is (...) Ennél sokkal nehezebb elérni azt, hogy az Európai Parlament vegye figyelembe az unión kívüli Norvégia érdekeit is" - hangsúlyozta.
Elisabeth Aspaker norvég EU-ügyi miniszter pedig arról számolt be, hogy az oslói törvényhozásnak naponta átlagosan öt uniós jogszabályt kell elfogadnia anélkül, hogy az ország részt venne a döntéshozatali eljárásban.
Oslónak amiatt is érdekében áll Nagy-Britannia uniós tagsága, mert a szakemberek többsége szerint a kilépéssel jelentősen csökkenne a liberális gazdaságpolitikát folytató tagállamok brüsszeli befolyása.
"Fontos nekünk, hogy legyenek piacorientált, kevésbé szabályozáspárti tagállamok az asztalnál, (...) a britek pedig egyértelműen ebben a táborban vannak" - mondta Vidar Helgesen norvég klímaügyi miniszter.
Hangsúlyozta: a nemzetközi környezet instabilitásának fokozódásával az 5,2 milliós lakosságú Norvégia számára még inkább érezhetővé vált annak a hiánya, hogy jelen legyen a tárgyalóasztalnál, amikor az Európai Unió döntéseket hoz Oroszországgal kapcsolatban.
Ennek kapcsán Erna Solberg kifejtette, hogy országa nem érzi magát közvetlenül fenyegetve a szomszédos Oroszország által, a kormányt azonban aggodalommal tölti el Moszkva "kiszámíthatatlan" politikája. A hidegháborúban kiszámítható volt a rendszer, ma kiszámíthatatlanabb, ami azt jelenti, hogy egyben instabilabb is - vélekedett.
Günther Oettinger uniós energiaügyi biztos ugyanakkor azt mondta a hírportálnak, hogy a britek távozása "új életre kelthetné" az Európai Uniót.
A német politikus szerint a közelmúlt eseményei, például a párizsi és a brüsszeli terrortámadások világossá tették, hogy további központosításra van szükség Európában.
Mint mondta, arra számít, hogy az európai projekt új lendületet kaphat, ha Nagy-Britannia lakossága a kilépés mellett dönt a jövő heti referendumon. Hozzátette, hogy több tagállamban is választások lesznek 2017-ben, ami miatt el kellene halasztani a nagyobb reformokat, de "miután ezeket magunk mögött hagytuk, több erőre tehetünk szert".
Oettinger a legnagyobb veszélyt abban látja, hogy a britek esetleges távozása dominóhatást indíthat el Európa-szerte.
MTI
Hozzászólások