Az EJEB elutasította a srebrenicai mészárlás ügyében Hollandia ellen benyújtott keresetet
Elutasította az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csütörtökön azt a keresetet, amelyet boszniai panaszosok nyújtottak be a holland állam ellen a srebrenicai mészárlás ügyében.
A felperesek, a Srebrenicában boszniai szerb katonák által 1995-ben legyilkolt áldozatok hozzátartozói azzal vádolták meg a holland hatóságokat, hogy nem vizsgálták ki megfelelően három holland ENSZ-békefenntartó büntetőjogi felelősségét, akik szerintük a biztos halálba küldték a rokonaikat azzal, hogy a támaszpontjuk elhagyására utasították őket, miután a boszniai szerb erők bevonultak a településre.
A strasbourgi bíróság azonban megállapította, az illetékes holland és nemzetközi szervek kielégítő vizsgálatot folytattak az ügyben. Az egyhangúlag elfogadott ítélet értelmében nincs "lappangó bizonytalanság" a három holland békefenntartó felelősségét illetően.
Az EJEB bírái ezért jogerős végzésükben megalapozatlannak minősítették és elutasították a panaszosok beadványát, miszerint a holland hatóságok elfogult döntést hoztak, amikor nem emeltek vádat az érintettek ellen.
Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az Emberi Jogok Európai Egyezménye előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni akkor, ha a panaszos már minden hazai jogorvoslati lehetőséget kimerített, és nem járt eredménnyel.
A szerb határ közelében, Bosznia-Hercegovinában található Srebrenica a délszláv háború során az ENSZ védelme alatt állt, ezért a környék muszlim bosnyák lakossága itt keresett menedéket. A boszniai szerb erők 1995 júliusában elfoglalták a várost, a kézifegyverekkel felszerelt holland békefenntartók pedig gyakorlatilag semmilyen ellenállást nem tanúsítottak.
Srebrenica elfoglalását követően a szerb erők néhány nap alatt mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút mészároltak le. A vérontást, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a második világháborút követő időszak legszörnyűbb európai tömeggyilkosságaként tartják számon.
MTI
A felperesek, a Srebrenicában boszniai szerb katonák által 1995-ben legyilkolt áldozatok hozzátartozói azzal vádolták meg a holland hatóságokat, hogy nem vizsgálták ki megfelelően három holland ENSZ-békefenntartó büntetőjogi felelősségét, akik szerintük a biztos halálba küldték a rokonaikat azzal, hogy a támaszpontjuk elhagyására utasították őket, miután a boszniai szerb erők bevonultak a településre.
A strasbourgi bíróság azonban megállapította, az illetékes holland és nemzetközi szervek kielégítő vizsgálatot folytattak az ügyben. Az egyhangúlag elfogadott ítélet értelmében nincs "lappangó bizonytalanság" a három holland békefenntartó felelősségét illetően.
Az EJEB bírái ezért jogerős végzésükben megalapozatlannak minősítették és elutasították a panaszosok beadványát, miszerint a holland hatóságok elfogult döntést hoztak, amikor nem emeltek vádat az érintettek ellen.
Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az Emberi Jogok Európai Egyezménye előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni akkor, ha a panaszos már minden hazai jogorvoslati lehetőséget kimerített, és nem járt eredménnyel.
A szerb határ közelében, Bosznia-Hercegovinában található Srebrenica a délszláv háború során az ENSZ védelme alatt állt, ezért a környék muszlim bosnyák lakossága itt keresett menedéket. A boszniai szerb erők 1995 júliusában elfoglalták a várost, a kézifegyverekkel felszerelt holland békefenntartók pedig gyakorlatilag semmilyen ellenállást nem tanúsítottak.
Srebrenica elfoglalását követően a szerb erők néhány nap alatt mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút mészároltak le. A vérontást, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a második világháborút követő időszak legszörnyűbb európai tömeggyilkosságaként tartják számon.
MTI
Hozzászólások