Brüsszel átalakítaná a társasági adózás rendszerét
Egyelőre kevés részletet közölt, de alapvető változásokat javasol a társasági adóztatás rendszerében az Európai Bizottság azzal a céllal, hogy visszaszoruljon az adóelkerülés, javuljon a gazdasági környezet, az adórendszerek pedig hatékonyabbá és méltányosabbá váljanak, jobban támogassák a növekedést.
Az intézkedési terv keretében a bizottság ismét kísérletet tesz az egységes, konszolidált társaságiadó-alap megteremtésére, emellett olyan keretet is szeretne megalkotni, amely lehetővé teszi a hatékony adóztatást ott, ahol a profit keletkezik.
Emellett a tagállamoktól begyűjtött adatok alapján először tettek közzé közös uniós listát azokról az országokról, amelyek adórendszer szempontjából nem hajlandóak együttműködni az uniós és tagállami szervekkel, adóparadicsomként működnek.
Valdis Dombrovskis korábbi lett kormányfő, a bizottság euróért és társadalmi párbeszédért felelős alelnöke szerint az akcióterv ambiciózus, de realista.
Pierre Moscovici volt francia pénzügyminiszter, most a többi között adóügyi biztos álláspontja szerint a társasági adóztatás alapvető átalakításra szorul, és mindenkinek ki kell vennie a részét a közterhek viseléséből.
A bizottság úgy véli, hogy a társasági adóztatás uniós rendszere nem tartja a lépést a modern gazdaság működésével, a koordinálatlan tagállami intézkedések és szabályok hálójában néhány vállalat sikeresen manőverezve kerüli meg az adófizetés kötelezettségét.
Ez jelentős bevételkiesést jelent a tagállamoknak, nagyobb adóterheket az adófizetőknek és versenyhátrányt azoknak a cégeknek, amelyek tisztességgel befizetik, amit be kell fizetni - érvel a bizottság.
Az egységes, konszolidált társaságiadó-alapról egyelőre többet nem árult el a bizottság. Ennek bevezetésére a testület már 2011-ben javaslatot tett, de arról a kezdeményezésről megrekedtek a tárgyalások a társjogalkotókkal. Brüsszel most azt ígéri, jövőre új javaslatot készít.
Egyelőre csak annyi derült ki, hogy az adóalap alkalmazása nem önkéntes, hanem kötelező jellegű lenne, és fokozatosan vezetnék be. Ez Brüsszel szerint kizárná az adóelkerülés lehetőségét.
A profit keletkezésének helyén való adóztatás Brüsszel szerint adóharmonizáció nélkül is lehetséges, ha a tagállamok bezárják a kiskapukat, szigorítják az adható kivételek szabályait.
Az átláthatóság növelése érdekében a márciusban ismertetett, az unión belüli transzparenciát javítani hivatott csomagot követően most annak a 30 országnak a listáját is közzétette az Európai Bizottság, amelyek a legkevésbé működnek együtt a tagállamok adóhatóságaival.
Az adóparadicsomok Top 30-as listáján többnyire miniállamok és kis szigetországok szerepelnek. Az adóügyi főigazgatóság honlapján közzétett lista és interaktív térkép tanúsága szerint több mint egy tucat uniós tagállam nem vezet nyilvántartást az adóparadicsomokról, köztük Magyarország sem.
A lista közzétételén túlmenően Brüsszel egyelőre más intézkedést nem javasol ezekkel az országokkal szemben, pusztán megállapítja, hogy a lajstrom alapján ki lehet alakítani közös uniós stratégiát velük szemben.
Az átláthatóságot növelné azt követően és annak révén is a bizottság, hogy nyilvános konzultációt indít arról, szükséges-e az, hogy a vállalatok bizonyos adózási információkat kötelesek legyenek nyilvánosan közzétenni.
MTI
Az intézkedési terv keretében a bizottság ismét kísérletet tesz az egységes, konszolidált társaságiadó-alap megteremtésére, emellett olyan keretet is szeretne megalkotni, amely lehetővé teszi a hatékony adóztatást ott, ahol a profit keletkezik.
Emellett a tagállamoktól begyűjtött adatok alapján először tettek közzé közös uniós listát azokról az országokról, amelyek adórendszer szempontjából nem hajlandóak együttműködni az uniós és tagállami szervekkel, adóparadicsomként működnek.
Valdis Dombrovskis korábbi lett kormányfő, a bizottság euróért és társadalmi párbeszédért felelős alelnöke szerint az akcióterv ambiciózus, de realista.
Pierre Moscovici volt francia pénzügyminiszter, most a többi között adóügyi biztos álláspontja szerint a társasági adóztatás alapvető átalakításra szorul, és mindenkinek ki kell vennie a részét a közterhek viseléséből.
A bizottság úgy véli, hogy a társasági adóztatás uniós rendszere nem tartja a lépést a modern gazdaság működésével, a koordinálatlan tagállami intézkedések és szabályok hálójában néhány vállalat sikeresen manőverezve kerüli meg az adófizetés kötelezettségét.
Ez jelentős bevételkiesést jelent a tagállamoknak, nagyobb adóterheket az adófizetőknek és versenyhátrányt azoknak a cégeknek, amelyek tisztességgel befizetik, amit be kell fizetni - érvel a bizottság.
Az egységes, konszolidált társaságiadó-alapról egyelőre többet nem árult el a bizottság. Ennek bevezetésére a testület már 2011-ben javaslatot tett, de arról a kezdeményezésről megrekedtek a tárgyalások a társjogalkotókkal. Brüsszel most azt ígéri, jövőre új javaslatot készít.
Egyelőre csak annyi derült ki, hogy az adóalap alkalmazása nem önkéntes, hanem kötelező jellegű lenne, és fokozatosan vezetnék be. Ez Brüsszel szerint kizárná az adóelkerülés lehetőségét.
A profit keletkezésének helyén való adóztatás Brüsszel szerint adóharmonizáció nélkül is lehetséges, ha a tagállamok bezárják a kiskapukat, szigorítják az adható kivételek szabályait.
Az átláthatóság növelése érdekében a márciusban ismertetett, az unión belüli transzparenciát javítani hivatott csomagot követően most annak a 30 országnak a listáját is közzétette az Európai Bizottság, amelyek a legkevésbé működnek együtt a tagállamok adóhatóságaival.
Az adóparadicsomok Top 30-as listáján többnyire miniállamok és kis szigetországok szerepelnek. Az adóügyi főigazgatóság honlapján közzétett lista és interaktív térkép tanúsága szerint több mint egy tucat uniós tagállam nem vezet nyilvántartást az adóparadicsomokról, köztük Magyarország sem.
A lista közzétételén túlmenően Brüsszel egyelőre más intézkedést nem javasol ezekkel az országokkal szemben, pusztán megállapítja, hogy a lajstrom alapján ki lehet alakítani közös uniós stratégiát velük szemben.
Az átláthatóságot növelné azt követően és annak révén is a bizottság, hogy nyilvános konzultációt indít arról, szükséges-e az, hogy a vállalatok bizonyos adózási információkat kötelesek legyenek nyilvánosan közzétenni.
MTI
Hozzászólások