Elfogadta az EP az EU 2015-ös büdzséjét
Elfogadta szerdán az Európai Parlament (EP) az Európai Unió 2015-ös költségvetését és a 2014-es büdzsé kiegészítését.
Az EP sajtószolgálatának közleményéből kiderül, hogy az Európai Unió jövőre 145,32 milliárd euró értékben vállalhat kötelezettségeket, és 141,21 milliárd eurót folyósíthat kifizetések formájában. A 2014-es költségvetést pedig 4,25 milliárd euróval toldotta meg a strasbourgi uniós parlament.
A költségvetési bizottság elnöke ugyanakkor úgy véli, hogy az elfogadott büdzsé csak stabilizálni tudja a ki nem fizetett kötelezettségek szintjét, csökkenteni nem.
"A kormányok elfogadták a politikai kötelezettségvállalásokat, de a tartozást már nem egyenlítik ki. El kell-e mondanunk ismét, hogy a kifizetések pusztán a kötelezettségvállalások gyakorlati következményei?" - idézi az EP közleménye a francia, liberális Jean Arthuist.
A kommüniké szerint az EP a felgyülemlett számlák kiegyenlítését célzó tervet vár, illetve a politikai nyilatkozatokban megfogalmazott célok pénzügyi hátterének garantálását kéri az Európai Bizottságtól és a miniszterek tanácsától.
A közleményből az is kiderül, hogy a parlament kérésére a bizottság a 2014 elején 23,4 milliárd euróra rúgó, 2015 elejére pedig a bizottság legfrissebb adatai szerint már 25 milliárd euróra növekvő hátralék csökkentését célzó tervet dolgoz ki. A tervben meghatározzák a hátralék „fenntartható mértékét", a kifizetetlen számlák összege pedig ezt az értéket nem haladhatja majd meg.
A sajtószolgálat tájékoztatása szerint az EP azt szerette volna, hogy az unió idén 8,8 milliárd eurós, jórészt versenyjogi bírságokból származó extra jövedelmének egészét a hátralék csökkentésére fordítsák, ám a tagállamok végül 3,53 milliárd eurót szántak a kifizetésekre, az összeg nagy részét pedig visszautalják a tagállami költségvetésekbe.
Az Európai Parlament azt is tudatta, hogy a 2015-ös uniós költségvetés 2 százalékkal több kötelezettségvállalást engedélyez, mint a 2014-es, a konkrét kifizetések terén pedig egy százalékkal nagyobb az ideinél.
Az összeg 88 százalékát a tagállamok költik el saját országukon belül, további hat százalék az unió külpolitikájára megy el, a maradék hat százalékot pedig az Unió a saját működtetésére fordítja. A teljes uniós költségvetés a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének mindössze egy százalékát teszi ki.
Az uniós büdzsé elfogadásával összefüggésben a Fidesz-KDNP EP-küldöttsége közölte: sikerült érvényesíteni a magyar érdekeket. "Az Európai Parlament mai döntésével maradéktalanul biztosítottak az idei és a jövő évi uniós költségvetésből a Magyarországnak járó agrár- és kohéziós források" – hangsúlyozta Deutsch Tamás, a költségvetési bizottság tagja.
Az uniós büdzséről létrejött megállapodás a Fidesz-KDNP politikusai szerint azért is előnyös, mert azáltal, hogy még idén sikerül elfogadni, elhárult annak veszélye, hogy hatályos költségvetés híján január 1-jétől havonta csak az idei büdzsé tizenketted részét lehessen felhasználni.
Erdős Norbert, az agrárbizottság fideszes tagja ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy sikerült megvédeni a magyar gazdáknak járó jövő évi uniós forrásokat.
A Jobbik a szavazás után közölte, hogy EP-képviselői nemmel voksoltak, mert szerintük az új költségvetésben változatlanul a "neoliberális gazdaságpolitika" érvényesül, s a büdzsé tovább növeli a távolságot a gazdagabb és szegényebb országok között.
A Balczó Zoltán által jegyzett kommüniké megállapítja, hogy az unió hétéves keretköltségvetése 4,5 százalékkal csökkent az előző ciklushoz képest, a kohéziós keret pedig azon belül is 8,6 százalékkal.
"Ez azt jelenti, hogy minden előzetes ígéret ellenére tovább növekszik a szakadék az úgynevezett centrum országok és a periféria - benne Magyarország - között" - hangoztatta közleményében a jobbikos EP-képviselő, aki úgy véli: bebizonyosodott, hogy az EU-csatlakozás nem segítette elő Magyarország alapvető problémáinak megoldását.
MTI
Az EP sajtószolgálatának közleményéből kiderül, hogy az Európai Unió jövőre 145,32 milliárd euró értékben vállalhat kötelezettségeket, és 141,21 milliárd eurót folyósíthat kifizetések formájában. A 2014-es költségvetést pedig 4,25 milliárd euróval toldotta meg a strasbourgi uniós parlament.A költségvetési bizottság elnöke ugyanakkor úgy véli, hogy az elfogadott büdzsé csak stabilizálni tudja a ki nem fizetett kötelezettségek szintjét, csökkenteni nem.
"A kormányok elfogadták a politikai kötelezettségvállalásokat, de a tartozást már nem egyenlítik ki. El kell-e mondanunk ismét, hogy a kifizetések pusztán a kötelezettségvállalások gyakorlati következményei?" - idézi az EP közleménye a francia, liberális Jean Arthuist.
A kommüniké szerint az EP a felgyülemlett számlák kiegyenlítését célzó tervet vár, illetve a politikai nyilatkozatokban megfogalmazott célok pénzügyi hátterének garantálását kéri az Európai Bizottságtól és a miniszterek tanácsától.
A közleményből az is kiderül, hogy a parlament kérésére a bizottság a 2014 elején 23,4 milliárd euróra rúgó, 2015 elejére pedig a bizottság legfrissebb adatai szerint már 25 milliárd euróra növekvő hátralék csökkentését célzó tervet dolgoz ki. A tervben meghatározzák a hátralék „fenntartható mértékét", a kifizetetlen számlák összege pedig ezt az értéket nem haladhatja majd meg.
A sajtószolgálat tájékoztatása szerint az EP azt szerette volna, hogy az unió idén 8,8 milliárd eurós, jórészt versenyjogi bírságokból származó extra jövedelmének egészét a hátralék csökkentésére fordítsák, ám a tagállamok végül 3,53 milliárd eurót szántak a kifizetésekre, az összeg nagy részét pedig visszautalják a tagállami költségvetésekbe.
Az Európai Parlament azt is tudatta, hogy a 2015-ös uniós költségvetés 2 százalékkal több kötelezettségvállalást engedélyez, mint a 2014-es, a konkrét kifizetések terén pedig egy százalékkal nagyobb az ideinél.
Az összeg 88 százalékát a tagállamok költik el saját országukon belül, további hat százalék az unió külpolitikájára megy el, a maradék hat százalékot pedig az Unió a saját működtetésére fordítja. A teljes uniós költségvetés a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének mindössze egy százalékát teszi ki.
Az uniós büdzsé elfogadásával összefüggésben a Fidesz-KDNP EP-küldöttsége közölte: sikerült érvényesíteni a magyar érdekeket. "Az Európai Parlament mai döntésével maradéktalanul biztosítottak az idei és a jövő évi uniós költségvetésből a Magyarországnak járó agrár- és kohéziós források" – hangsúlyozta Deutsch Tamás, a költségvetési bizottság tagja.
Az uniós büdzséről létrejött megállapodás a Fidesz-KDNP politikusai szerint azért is előnyös, mert azáltal, hogy még idén sikerül elfogadni, elhárult annak veszélye, hogy hatályos költségvetés híján január 1-jétől havonta csak az idei büdzsé tizenketted részét lehessen felhasználni.
Erdős Norbert, az agrárbizottság fideszes tagja ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy sikerült megvédeni a magyar gazdáknak járó jövő évi uniós forrásokat.
A Jobbik a szavazás után közölte, hogy EP-képviselői nemmel voksoltak, mert szerintük az új költségvetésben változatlanul a "neoliberális gazdaságpolitika" érvényesül, s a büdzsé tovább növeli a távolságot a gazdagabb és szegényebb országok között.
A Balczó Zoltán által jegyzett kommüniké megállapítja, hogy az unió hétéves keretköltségvetése 4,5 százalékkal csökkent az előző ciklushoz képest, a kohéziós keret pedig azon belül is 8,6 százalékkal.
"Ez azt jelenti, hogy minden előzetes ígéret ellenére tovább növekszik a szakadék az úgynevezett centrum országok és a periféria - benne Magyarország - között" - hangoztatta közleményében a jobbikos EP-képviselő, aki úgy véli: bebizonyosodott, hogy az EU-csatlakozás nem segítette elő Magyarország alapvető problémáinak megoldását.
MTI
Hozzászólások