Elfogadták az uniós bankszanálási mechanizmust
Elfogadta hétfőn az Európai Unió szakminisztereit tömörítő tanács az egységes bankszanálási mechanizmusról szóló rendeletet.
A tanács sajtószolgálata által kiadott közlemény tanúsága szerint a közös szanálási eljárás, a központosított döntéshozatal és az egységes bankszanálási alap lehetővé teszi majd, hogy az abban részt vevő országokban összehangolt és hatékony bankszanálási döntések szülessenek, a minimálisra szorítva a pénzügyi stabilitásra gyakorolt káros hatásokat, és csökkentve a bankok függőségét a tagállamok hitelbesorolásától.
"Ezzel a bankunió újabb jelentős pillére kerül a helyére" - állapította meg a tanács közleménye szerint Pier Carlo Padoan, a tanács soros elnökségét ellátó olasz pénzügyminiszter.
Az egységes bankszanálási mechanizmus azzal a céllal jött létre, hogy hatékonyabb és gyorsabb döntések születhessenek, ha egy pénzintézet csőd közeli helyzetbe kerül és konszolidációra vagy likvidálásra szorul. Azt pedig, hogy ez minél kevesebb pénzébe kerüljön az adófizetőknek, az hivatott garantálni, hogy a bankokat elsősorban azok pénzéből mentik majd meg, akik részvényesként vagy hitelezőként pénz fektettek beléjük, a fennmaradó szanálási költségeket pedig a bankok befizetéseiből feltöltött egységes bankszanálási alap hivatott szavatolni.
A jelenlegi adatok alapján 55 milliárd eurós alapot nyolc év alatt töltik majd fel a tagállamok által létrehozott saját bankszanálási alapokból, az Európai Parlamenttel kötött megállapodás értelmében ugyanakkor a teljes keretösszeg 60 százaléka az első két év után rendelkezésre kell álljon.
Az egységes bankszanálási mechanizmus az eurózóna tagállamaira vonatkozik, de a csatlakozás lehetősége a közös pénzt még nem használó országok előtt is nyitva áll.
A mechanizmus keretében a központi, uniós szanálási testület tevékenységét a tagállamok illetékes hatóságaival közösen végzi. A központi hatóság közvetlenül csak a határokon átnyúló bankok, továbbá az Európai Központi Bank által felügyelt pénzintézetek esetében hozhat szanálási döntéseket, a többi bank szanálásáért a tagállamok hatóságai felelősek, ahogy a központi hatóság végrehajtásáért is azok felelnek.
Az adatgyűjtés és a hatóságok közötti együttműködés jövő január 1-jén veszi kezdetét, az egységes bankszanálási mechanizmus pedig egy évvel később, 2016 elején kezd ténylegesen működni.
MTI
A tanács sajtószolgálata által kiadott közlemény tanúsága szerint a közös szanálási eljárás, a központosított döntéshozatal és az egységes bankszanálási alap lehetővé teszi majd, hogy az abban részt vevő országokban összehangolt és hatékony bankszanálási döntések szülessenek, a minimálisra szorítva a pénzügyi stabilitásra gyakorolt káros hatásokat, és csökkentve a bankok függőségét a tagállamok hitelbesorolásától."Ezzel a bankunió újabb jelentős pillére kerül a helyére" - állapította meg a tanács közleménye szerint Pier Carlo Padoan, a tanács soros elnökségét ellátó olasz pénzügyminiszter.
Az egységes bankszanálási mechanizmus azzal a céllal jött létre, hogy hatékonyabb és gyorsabb döntések születhessenek, ha egy pénzintézet csőd közeli helyzetbe kerül és konszolidációra vagy likvidálásra szorul. Azt pedig, hogy ez minél kevesebb pénzébe kerüljön az adófizetőknek, az hivatott garantálni, hogy a bankokat elsősorban azok pénzéből mentik majd meg, akik részvényesként vagy hitelezőként pénz fektettek beléjük, a fennmaradó szanálási költségeket pedig a bankok befizetéseiből feltöltött egységes bankszanálási alap hivatott szavatolni.
A jelenlegi adatok alapján 55 milliárd eurós alapot nyolc év alatt töltik majd fel a tagállamok által létrehozott saját bankszanálási alapokból, az Európai Parlamenttel kötött megállapodás értelmében ugyanakkor a teljes keretösszeg 60 százaléka az első két év után rendelkezésre kell álljon.
Az egységes bankszanálási mechanizmus az eurózóna tagállamaira vonatkozik, de a csatlakozás lehetősége a közös pénzt még nem használó országok előtt is nyitva áll.
A mechanizmus keretében a központi, uniós szanálási testület tevékenységét a tagállamok illetékes hatóságaival közösen végzi. A központi hatóság közvetlenül csak a határokon átnyúló bankok, továbbá az Európai Központi Bank által felügyelt pénzintézetek esetében hozhat szanálási döntéseket, a többi bank szanálásáért a tagállamok hatóságai felelősek, ahogy a központi hatóság végrehajtásáért is azok felelnek.
Az adatgyűjtés és a hatóságok közötti együttműködés jövő január 1-jén veszi kezdetét, az egységes bankszanálási mechanizmus pedig egy évvel később, 2016 elején kezd ténylegesen működni.
MTI
Hozzászólások