Európai Parlament: Albániának és Bosznia-Hercegovinának fel kell oldania belső feszültségeit
Albániának, illetve Bosznia-Hercegovinának fel kell oldania belső feszültségeit annak érdekében, hogy előbbre léphessen az európai integráció útján - foglalt állást csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament (EP) a két balkáni ország által az elmúlt évben elért eredményeket értékelő állásfoglalásában.
A két országban 2014-ben a politikai csatározások álltak a haladás útjában - olvasható a dokumentumban. Az EP-állásfoglalás szerint jobban működő demokratikus rendszerre, a korrupció megállításra, magas szakmai színvonalú, politikamentes közigazgatásra van szükség mind Albániában, mind Bosznia-Hercegovinában.
Albániát illetően az állásfoglalás úgy fogalmaz, hogy az EU-tagjelölti jogállás megszerzésének további reformokra kellene ösztönöznie, ám a politikai táborok közötti szüntelen állóháború megakaszthatja az uniós integrációs folyamatot. Az EP ezért a kormánykoalíciót és az ellenzéket is felelősségteljes és konstruktív együttműködésre szólítja fel.
Az állásfoglalás emellett az uniós parlament aggodalmának ad hangot az Edi Rama albán miniszterelnök által Albánia és Koszovó jövőbeli egyesítésére vonatkozóan tett megjegyzések miatt.
A Bosznia-Hercegovináról elfogadott dokumentum felszólítja az ország politikai vezetését, hogy álljon ki egyértelműen és elkötelezetten a reformfolyamat újrakezdése, az unióhoz való közeledés mellett. Az ország a politikai patthelyzet, a túlbonyolított és gyenge intézményi rendszer, valamint a politikai vezetők közötti együttműködés teljes hiánya miatt nem stabilizálódik és nem fejlődik - áll a borúlátó helyzetértékelésben.
Az EP üdvözölte ugyan az összes bosznia-hercegovinai politikai párt vezetője által aláírt és a parlament által is elfogadott írásbeli kötelezettségvállalást az uniós integráció mellett, a legfontosabb feladatnak továbbra is a reformok gyakorlati megvalósítását tekinti.
A parlament a széles körű és mindenkire kiterjedő reformok végrehajtásának menetrendjét várja a kormánytól.
Az Európai Bizottságnak - emelte ki az EP-állásfoglalás - különösen oda kell figyelnie annak a döntésnek a végrehajtására, amely a bosznia-hercegovinai alkotmány etnikailag diszkriminatív jellegét hivatott megszüntetni. Aggasztónak találta emellett az uniós parlament a legnagyobb boszniai szerb párt, a Független Szociáldemokraták Szövetsége közelmúltbeli kongresszusi nyilatkozatát, amely 2018-ra népszavazást helyezett kilátásba az államszövetség egyik alkotórészét jelentő boszniai Szerb Köztársaság függetlenségéről.
MTI
A két országban 2014-ben a politikai csatározások álltak a haladás útjában - olvasható a dokumentumban. Az EP-állásfoglalás szerint jobban működő demokratikus rendszerre, a korrupció megállításra, magas szakmai színvonalú, politikamentes közigazgatásra van szükség mind Albániában, mind Bosznia-Hercegovinában.Albániát illetően az állásfoglalás úgy fogalmaz, hogy az EU-tagjelölti jogállás megszerzésének további reformokra kellene ösztönöznie, ám a politikai táborok közötti szüntelen állóháború megakaszthatja az uniós integrációs folyamatot. Az EP ezért a kormánykoalíciót és az ellenzéket is felelősségteljes és konstruktív együttműködésre szólítja fel.
Az állásfoglalás emellett az uniós parlament aggodalmának ad hangot az Edi Rama albán miniszterelnök által Albánia és Koszovó jövőbeli egyesítésére vonatkozóan tett megjegyzések miatt.
A Bosznia-Hercegovináról elfogadott dokumentum felszólítja az ország politikai vezetését, hogy álljon ki egyértelműen és elkötelezetten a reformfolyamat újrakezdése, az unióhoz való közeledés mellett. Az ország a politikai patthelyzet, a túlbonyolított és gyenge intézményi rendszer, valamint a politikai vezetők közötti együttműködés teljes hiánya miatt nem stabilizálódik és nem fejlődik - áll a borúlátó helyzetértékelésben.
Az EP üdvözölte ugyan az összes bosznia-hercegovinai politikai párt vezetője által aláírt és a parlament által is elfogadott írásbeli kötelezettségvállalást az uniós integráció mellett, a legfontosabb feladatnak továbbra is a reformok gyakorlati megvalósítását tekinti.
A parlament a széles körű és mindenkire kiterjedő reformok végrehajtásának menetrendjét várja a kormánytól.
Az Európai Bizottságnak - emelte ki az EP-állásfoglalás - különösen oda kell figyelnie annak a döntésnek a végrehajtására, amely a bosznia-hercegovinai alkotmány etnikailag diszkriminatív jellegét hivatott megszüntetni. Aggasztónak találta emellett az uniós parlament a legnagyobb boszniai szerb párt, a Független Szociáldemokraták Szövetsége közelmúltbeli kongresszusi nyilatkozatát, amely 2018-ra népszavazást helyezett kilátásba az államszövetség egyik alkotórészét jelentő boszniai Szerb Köztársaság függetlenségéről.
MTI
Hozzászólások