Görög adósság - Juncker: el kell kerülni a "grexitet"
El kell kerülni, hogy Görögország távozzon az euróövezetből - mondta kedden Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésén Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.
Hangsúlyozta, hogy most "a görög kormány térfelén pattog a labda", Athénnak kell előállnia új javaslatokkal az adósságválság megoldása érdekében.
Vasárnap a görögországi népszavazáson a többség elutasította a hitelezők javaslatait a fenntartható gazdasági szerkezetet célzó reformokra. Kedd este Brüsszelben összeülnek az euróövezeti országok csúcsvezetői, hogy megvitassák a nap folyamán várhatóan beérkező görög javaslatokat. Előtte, délután az övezet pénzügyminisztereiből álló Eurócsoport tart ülést, és derűlátó vélekedések szerint ez a testület utána már döntési javaslattal fordulhat az este összeülő állam-, illetve kormányfőkhöz.
Juncker szembeszállt azokkal a vélekedésekkel - amelyek meglehetősen elterjedtek a jómódúbb eurózónabeli országban -, miszerint az lenne a legjobb, ha a hatalmas adósságteherrel sújtott, ugyanakkor viszont a kemény megszorító intézkedéseket vállalni nem akaró görögök kikerülnének a közös pénzt, az eurót használó, jelenleg 19 országot átfogó övezetből.
Az unió javaslattevő-végrehajtó intézményének az elnöke - aki korábban másfél évtizednél hosszabb ideig állt a luxemburgi kormány élén, valamint hosszú éveken át vezette az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek a testületét, az úgynevezett Eurócsoportot is - arról beszélt, hogy élettapasztalata azt súgja neki, a leegyszerűsített válaszok tévútra visznek.
A kedd esti eurózónacsúcsot illetően azonban az Európai Bizottság elnöke igyekezett hűteni az azonnali megegyezésre vonatkozó, felfűtött várakozásokat. Szerinte ha az eddigi, rendre eredménytelennek bizonyult próbálkozás után ezen az estén minden azonnal megoldódni látszana, "az megint csak leegyszerűsített megoldás lenne".
Görögország számára most - amennyiben a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank továbbra is fenntartja a görög bankok minimálisan szükséges készpénzellátását - a július 20-i dátum tekinthető "az igazság pillanatának", mert akkor jelentős összegű törlesztési kötelezettsége válik esedékessé, ezúttal már nem az amerikai dominanciájú, egyelőre türelmet tanúsító Nemzetközi Valutaalappal (az IMF-fel), hanem immár a "lélegeztető készüléket" biztosító Európai Központi Bankkal szemben.
Jean-Claude Juncker, miközben felemelte szavát a görögök eurózóna-tagságának lehetőség szerinti fenntartása mellett, bírálta azt, hogy Athénból a minap "terrorista" magatartással vádolták az uniót. Ezt a kifejezést az a Jánisz Varufakisz használta, aki aztán a hitelezői javaslatok elutasításához vezető - tehát Varufakisz álláspontját alátámasztó - népszavazás után sokak számára váratlanul lemondott pénzügyminiszteri tisztségéről.
Széles körben elterjedt értelmezés szerint Varufakisz tárgyalási technikája és retorikája immár vállalhatatlan a hitelezőkkel megegyezésre törekvő Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök számára.
MTI
Hangsúlyozta, hogy most "a görög kormány térfelén pattog a labda", Athénnak kell előállnia új javaslatokkal az adósságválság megoldása érdekében.
Vasárnap a görögországi népszavazáson a többség elutasította a hitelezők javaslatait a fenntartható gazdasági szerkezetet célzó reformokra. Kedd este Brüsszelben összeülnek az euróövezeti országok csúcsvezetői, hogy megvitassák a nap folyamán várhatóan beérkező görög javaslatokat. Előtte, délután az övezet pénzügyminisztereiből álló Eurócsoport tart ülést, és derűlátó vélekedések szerint ez a testület utána már döntési javaslattal fordulhat az este összeülő állam-, illetve kormányfőkhöz.
Juncker szembeszállt azokkal a vélekedésekkel - amelyek meglehetősen elterjedtek a jómódúbb eurózónabeli országban -, miszerint az lenne a legjobb, ha a hatalmas adósságteherrel sújtott, ugyanakkor viszont a kemény megszorító intézkedéseket vállalni nem akaró görögök kikerülnének a közös pénzt, az eurót használó, jelenleg 19 országot átfogó övezetből.
Az unió javaslattevő-végrehajtó intézményének az elnöke - aki korábban másfél évtizednél hosszabb ideig állt a luxemburgi kormány élén, valamint hosszú éveken át vezette az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek a testületét, az úgynevezett Eurócsoportot is - arról beszélt, hogy élettapasztalata azt súgja neki, a leegyszerűsített válaszok tévútra visznek.
A kedd esti eurózónacsúcsot illetően azonban az Európai Bizottság elnöke igyekezett hűteni az azonnali megegyezésre vonatkozó, felfűtött várakozásokat. Szerinte ha az eddigi, rendre eredménytelennek bizonyult próbálkozás után ezen az estén minden azonnal megoldódni látszana, "az megint csak leegyszerűsített megoldás lenne".
Görögország számára most - amennyiben a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank továbbra is fenntartja a görög bankok minimálisan szükséges készpénzellátását - a július 20-i dátum tekinthető "az igazság pillanatának", mert akkor jelentős összegű törlesztési kötelezettsége válik esedékessé, ezúttal már nem az amerikai dominanciájú, egyelőre türelmet tanúsító Nemzetközi Valutaalappal (az IMF-fel), hanem immár a "lélegeztető készüléket" biztosító Európai Központi Bankkal szemben.
Jean-Claude Juncker, miközben felemelte szavát a görögök eurózóna-tagságának lehetőség szerinti fenntartása mellett, bírálta azt, hogy Athénból a minap "terrorista" magatartással vádolták az uniót. Ezt a kifejezést az a Jánisz Varufakisz használta, aki aztán a hitelezői javaslatok elutasításához vezető - tehát Varufakisz álláspontját alátámasztó - népszavazás után sokak számára váratlanul lemondott pénzügyminiszteri tisztségéről.
Széles körben elterjedt értelmezés szerint Varufakisz tárgyalási technikája és retorikája immár vállalhatatlan a hitelezőkkel megegyezésre törekvő Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök számára.
MTI
Hozzászólások