Hatályba lépett a Palesztin Hatóság csatlakozása a Nemzetközi Büntetőbírósághoz
Hatályba lépett szerdán a Palesztin Hatóság csatlakozása a háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekmények ügyében eljáró, hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC), amivel megnyílt a jogi lehetőség a palesztin területeken elkövetett súlyos jogsértések kivizsgálása és elbírálása előtt, amelyekkel a Palesztin Hatóság vádolja Izraelt.
A hatályba lépés alkalmával az ICC székhelyén Fatou Bensouda, az ICC főügyésze rövid ceremónia keretében átadta a csatlakozást tanúsító dokumentumokat a Palesztin Hatóság képviselőinek.
Izrael nem tagja ugyan a 2002. július elsején életbe lépett Római Statútummal létrehozott ICC-nek, de a bíróság eljárhat bárkivel szemben, aki a statútumhoz csatlakozott állam fennhatósága alá tartozó területen követett el cselekményeket.
Márpedig az ENSZ Közgyűlése 2012. november 29-én már elismerte Palesztina államiságát, és az a körülmény, hogy a palesztin állam határai még egyáltalán nem tisztázottak, csupán bonyolítja, de nem teszi lehetetlenné eljárások megindítását.
Az elvben megvádolható személyek köre ugyanakkor korántsem szűkíthető le az izraeliekre, bár Izrael tiltakozott a leghevesebben az ICC-hez való csatlakozási kérelem benyújtása ellen, és annak nyomán - adóvisszatartás formájában - pénzügyi megtorló lépéseket is tett a Palesztin Hatósággal szemben.
Az ICC nem minden erőszakos cselekmény ügyében illetékes, csupán azokban, amelyek annyira súlyosak, illetve annyira kiterjedt kört érintenek, hogy háborús, illetve emberiesség elleni cselekménynek minősülhetnek.
Azon túl, hogy többek várakozása szerint most minden irányból - a Palesztin Hatóság, a Hamász, illetve izraeliek részéről is - beadványok özöne zúdulhat a hágai székhelyű testületre, a közel-keleti helyzet további alakulása szempontjából az igazi kérdés az, hogy az ügyek túllépnek-e majd a konkrét elkövetőkkel szembeni eljárásokon, és a parancsok magasabb rangú kiadóit, akár a politikai szintű döntéshozókat - mint a súlyos bűncselekmények "felbujtóit" - is elérik-e.
Az ICC illetékes szervei már a palesztin csatlakozás hatályba lépése előtt engedélyt kaptak arra, hogy előzetesen áttekintsék a tavaly június 13. óta a Gázai övezetben történteket, megállapítsák, hogy egyáltalán felmerülhet-e a bíróság illetékessége az eseményekkel kapcsolatban.
A szóban forgó napon tűnt el az a három izraeli fiatal, akiket - mint később kiderült - elraboltak és meggyilkoltak.
Annak nyomán tömeges letartóztatások kezdődtek a Jordán folyótól nyugatra eső területeken, mire válaszul rakétatámadások sorozata indult Gázából Izrael ellen, amire pedig az izraeli hadsereg nagyszabású hadműveletet indított az övezet ellen.
Az előzetes áttekintés alapján azonban még nem feltétlenül válaszolhatók meg azok a büntetőjogi felelősségre vonatkozó kérdések, amelyek akkor fognak felmerülni, amikor konkrét személyekkel szemben meghatározott cselekmények miatti beadványok érkeznek az ICC-hez. A beadványok befogadásáról vagy elutasításáról az ICC főügyésze vezette vizsgáló testület dönt majd.
MTI
A hatályba lépés alkalmával az ICC székhelyén Fatou Bensouda, az ICC főügyésze rövid ceremónia keretében átadta a csatlakozást tanúsító dokumentumokat a Palesztin Hatóság képviselőinek.
Izrael nem tagja ugyan a 2002. július elsején életbe lépett Római Statútummal létrehozott ICC-nek, de a bíróság eljárhat bárkivel szemben, aki a statútumhoz csatlakozott állam fennhatósága alá tartozó területen követett el cselekményeket.
Márpedig az ENSZ Közgyűlése 2012. november 29-én már elismerte Palesztina államiságát, és az a körülmény, hogy a palesztin állam határai még egyáltalán nem tisztázottak, csupán bonyolítja, de nem teszi lehetetlenné eljárások megindítását.
Az elvben megvádolható személyek köre ugyanakkor korántsem szűkíthető le az izraeliekre, bár Izrael tiltakozott a leghevesebben az ICC-hez való csatlakozási kérelem benyújtása ellen, és annak nyomán - adóvisszatartás formájában - pénzügyi megtorló lépéseket is tett a Palesztin Hatósággal szemben.
Az ICC nem minden erőszakos cselekmény ügyében illetékes, csupán azokban, amelyek annyira súlyosak, illetve annyira kiterjedt kört érintenek, hogy háborús, illetve emberiesség elleni cselekménynek minősülhetnek.
Azon túl, hogy többek várakozása szerint most minden irányból - a Palesztin Hatóság, a Hamász, illetve izraeliek részéről is - beadványok özöne zúdulhat a hágai székhelyű testületre, a közel-keleti helyzet további alakulása szempontjából az igazi kérdés az, hogy az ügyek túllépnek-e majd a konkrét elkövetőkkel szembeni eljárásokon, és a parancsok magasabb rangú kiadóit, akár a politikai szintű döntéshozókat - mint a súlyos bűncselekmények "felbujtóit" - is elérik-e.
Az ICC illetékes szervei már a palesztin csatlakozás hatályba lépése előtt engedélyt kaptak arra, hogy előzetesen áttekintsék a tavaly június 13. óta a Gázai övezetben történteket, megállapítsák, hogy egyáltalán felmerülhet-e a bíróság illetékessége az eseményekkel kapcsolatban.
A szóban forgó napon tűnt el az a három izraeli fiatal, akiket - mint később kiderült - elraboltak és meggyilkoltak.
Annak nyomán tömeges letartóztatások kezdődtek a Jordán folyótól nyugatra eső területeken, mire válaszul rakétatámadások sorozata indult Gázából Izrael ellen, amire pedig az izraeli hadsereg nagyszabású hadműveletet indított az övezet ellen.
Az előzetes áttekintés alapján azonban még nem feltétlenül válaszolhatók meg azok a büntetőjogi felelősségre vonatkozó kérdések, amelyek akkor fognak felmerülni, amikor konkrét személyekkel szemben meghatározott cselekmények miatti beadványok érkeznek az ICC-hez. A beadványok befogadásáról vagy elutasításáról az ICC főügyésze vezette vizsgáló testület dönt majd.
MTI
Hozzászólások