Iráni atomprogram - Külföldi sajtó a megállapodásról - Financial Times, belga és francia lapok
A Financial Times brit gazdasági, politikai napilap szerdai európai kiadása kiemeli: háromszoros hurrá a tökéletlen megállapodásnak, mert minden más lehetőség rosszabb lett volna.
A szerző, Philip Stephens szerint a folyamatos csúszások, a kölcsönös gyanakvás miatt várható volt, hogy a megállapodás kiábrándító lesz, de a történelem valószínűleg pozitívabban ítéli majd meg az egyezséget.
A lap az izraeli reagálásról megjegyzi: Benjámin Netanjahu miniszterelnök tiltakozása egyre hangosabb, és bizonyos értelemben téveszmés, amikor azt mondja, hogy Irán meg akarja hódítani a világot.
"Netanjahu válasza az iráni atomprogramra mindig is az volt, hogy újabb háborút kell indítani" - írja a lap.
Barack Obama a szerző szerint abban bízik, hogy a megállapodás politikai örökségének része lesz, mert míg elődje háborúkkal akarta átalakítani a geopolitikai realitásokat, Obama célja annak bizonyítása, hogy a diplomácia, még ha kényszerítő jellegű is, alkalmasabb erre a feladatra.
Stephens szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni az alku hiányosságait. Úgy véli például, hogy az új, szigorú ellenőrző rendszer dacára Irán esetleg folytathatja titkos, hadászati célú atomprogramját, mert hirtelen több tízmilliárd dollárhoz, és olyan technológiákhoz fér majd hozzá, amelyekhez eddig nem tudott, s ha megszegi ígéretét, utána már nehéz lesz visszaállítani a hatékony szankciókat.
Amelyek ugyanakkor eddig sem nagyon akadályozták Iránt atomprogramjában; Teherán megszázszorozta uráncentrifugái számát, amerikai számítások szerint pedig 3 hónapra került attól, hogy atomfegyverhez szükséges mennyiségű hasadóanyagot állítson elő.
Az egyezség ugyanakkor rendkívüli módon megnehezíti, hogy Irán kibúvót találjon, s ésszerű azt remélni, hogy az alku megváltoztatja a teheráni motivációkat.
"Ha visszatér a nemzetközi közösségbe, miért akarna Irán, s főleg az iráni nép visszatérni a szankciós száműzetésbe, vagy miért kockáztatna egy amerikai támadást nukleáris létesítményei ellen?" - teszi fel a kérdést Stephens, aki szerint a megállapodás az iráni pragmatikusoknak kedvez, s megváltoztathatja a régió erőviszonyait. Idővel a rezsim rájöhet, hogy jobban jár, ha a térséget sújtó megannyi konfliktus békésen rendeződik - írja a Financial Times.
A lap úgy véli, hogy a régiót jelenleg kaotikus erőszak sújtja, s csak a regionális hatalmak támogatása révén lehet helyreállítani a rendet.
Az újság azt is megjegyzi, hogy az optimisták méltatják, hogy amerikai, európai, orosz és kínai együttműködéssel jött létre a megállapodás, és ez a jövőben is minta lehet. A legerősebb érv viszont a megállapodás mellett az, hogy ennél nem volt jobb lehetőség, minden más opció rosszabb.
"Irán nukleáris képességeit nem lehet megszüntetni, sem szétbombázni, csak abban lehet bízni, hogy meggyőzhető arról, hogy jobb neki bomba nélkül" - írja Philip Stephens, megjegyezve, hogy az alku megtorpedózására készülő amerikai politikusoknak van bőven okuk nem szeretni a megállapodást, csak éppen nekik sincs hiteles alternatívájuk ehelyett.
Belgium második legnagyobb példányszámú francia nyelvű napilapja, a La Libre Belgique történelminek nevezi az iráni megállapodást, amely lehetővé teszi, hogy az iszlám köztársaság újra a nemzetközi közösség tagja lehessen.
A szankciók eltörlése jó hír az iráni gazdaság számára - állapítja meg a lap, amely szerint ez komoly siker mind az iráni, mind a nemzetközi, s kiemelten az amerikai diplomácia számára. Elemzésében a lap arra is kitér, hogy Barack Obama amerikai elnöknek még a kongresszussal is meg kell vívnia a politikai csatát (a megállapodás elfogadtatása érdekében), s az egyezség akkor lesz csak teljes siker Amerika számára, ha működik.
Rámutat arra is, hogy az üzleti szféra már a rajtvonalnál áll, belga cégek közül is sokan várják, hogy beléphessenek a szankciók feloldását követően az iráni piacra, többen már az elmúlt másfél évben megtették az első tapogatózó gazdaságdiplomáciai lépéseket is.
A francia lapok Barack Obama amerikai elnök személyes győzelmeként értékelték szerdán a bécsi állapodást, amely Iránnak pedig lehetővé teszi, hogy visszatérjen a regionális és nemzetközi politikai színtérre.
Szerkesztőségi írásában a Libération történelminek nevezi a megállapodást. A baloldali francia lap szerint ez vitathatatlanul Barack Obama és Haszan Róháni iráni elnök személyes sikere. A Libération és a konzervatív Le Figaro szerint is az egyezség egyben Irán "nagy visszatérésnek a kezdete". A Le Figaro szerint nemcsak azért történelmi a megállapodás, mert a szankciók feloldásáért cserében garantálja az iráni atomprogram békés jellegét, hanem azért is, mert visszahelyez a nemzetközi színtérre egy komoly játékost a Közel-Keleten.
A Les Échos című vezető gazdasági lap arra hívta fel a figyelmet, hogy Teherán szalonképes partnerré válik, exportálhatja az olaját és fogadhatja a külföldi befektetőket. A lap szerint a francia cégek közül elsősorban az autóipar jár majd jól a 80 millió lakosú országban, ahova a 2012-ben kivonult Renault és Peugeot-Citroen végre visszatérhet.
Egy iráni vállalattal már folynak a tárgyalások évente 400 ezer jármű gyártásáról - írja a lap, amely szerint a Total olajipari cég, amely valójában soha nem vágta el a szálakat, szintén jelentős befektetésre készül. Rajtuk kívül az Airbus, a Danon és az LVMH luxuscég lehetnek a megállapodás potenciális győztesei.
A katolikus La Croix szerint a szankciók feloldásával megindulhat egy gazdaságilag leromlott ország átalakulása, s bízni lehet a politikai nyitásban, és Irán diplomáciai kibontakozásában a kaotikus térségben.
MTI
A szerző, Philip Stephens szerint a folyamatos csúszások, a kölcsönös gyanakvás miatt várható volt, hogy a megállapodás kiábrándító lesz, de a történelem valószínűleg pozitívabban ítéli majd meg az egyezséget.
A lap az izraeli reagálásról megjegyzi: Benjámin Netanjahu miniszterelnök tiltakozása egyre hangosabb, és bizonyos értelemben téveszmés, amikor azt mondja, hogy Irán meg akarja hódítani a világot.
"Netanjahu válasza az iráni atomprogramra mindig is az volt, hogy újabb háborút kell indítani" - írja a lap.
Barack Obama a szerző szerint abban bízik, hogy a megállapodás politikai örökségének része lesz, mert míg elődje háborúkkal akarta átalakítani a geopolitikai realitásokat, Obama célja annak bizonyítása, hogy a diplomácia, még ha kényszerítő jellegű is, alkalmasabb erre a feladatra.
Stephens szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni az alku hiányosságait. Úgy véli például, hogy az új, szigorú ellenőrző rendszer dacára Irán esetleg folytathatja titkos, hadászati célú atomprogramját, mert hirtelen több tízmilliárd dollárhoz, és olyan technológiákhoz fér majd hozzá, amelyekhez eddig nem tudott, s ha megszegi ígéretét, utána már nehéz lesz visszaállítani a hatékony szankciókat.
Amelyek ugyanakkor eddig sem nagyon akadályozták Iránt atomprogramjában; Teherán megszázszorozta uráncentrifugái számát, amerikai számítások szerint pedig 3 hónapra került attól, hogy atomfegyverhez szükséges mennyiségű hasadóanyagot állítson elő.
Az egyezség ugyanakkor rendkívüli módon megnehezíti, hogy Irán kibúvót találjon, s ésszerű azt remélni, hogy az alku megváltoztatja a teheráni motivációkat.
"Ha visszatér a nemzetközi közösségbe, miért akarna Irán, s főleg az iráni nép visszatérni a szankciós száműzetésbe, vagy miért kockáztatna egy amerikai támadást nukleáris létesítményei ellen?" - teszi fel a kérdést Stephens, aki szerint a megállapodás az iráni pragmatikusoknak kedvez, s megváltoztathatja a régió erőviszonyait. Idővel a rezsim rájöhet, hogy jobban jár, ha a térséget sújtó megannyi konfliktus békésen rendeződik - írja a Financial Times.
A lap úgy véli, hogy a régiót jelenleg kaotikus erőszak sújtja, s csak a regionális hatalmak támogatása révén lehet helyreállítani a rendet.
Az újság azt is megjegyzi, hogy az optimisták méltatják, hogy amerikai, európai, orosz és kínai együttműködéssel jött létre a megállapodás, és ez a jövőben is minta lehet. A legerősebb érv viszont a megállapodás mellett az, hogy ennél nem volt jobb lehetőség, minden más opció rosszabb.
"Irán nukleáris képességeit nem lehet megszüntetni, sem szétbombázni, csak abban lehet bízni, hogy meggyőzhető arról, hogy jobb neki bomba nélkül" - írja Philip Stephens, megjegyezve, hogy az alku megtorpedózására készülő amerikai politikusoknak van bőven okuk nem szeretni a megállapodást, csak éppen nekik sincs hiteles alternatívájuk ehelyett.
Belgium második legnagyobb példányszámú francia nyelvű napilapja, a La Libre Belgique történelminek nevezi az iráni megállapodást, amely lehetővé teszi, hogy az iszlám köztársaság újra a nemzetközi közösség tagja lehessen.
A szankciók eltörlése jó hír az iráni gazdaság számára - állapítja meg a lap, amely szerint ez komoly siker mind az iráni, mind a nemzetközi, s kiemelten az amerikai diplomácia számára. Elemzésében a lap arra is kitér, hogy Barack Obama amerikai elnöknek még a kongresszussal is meg kell vívnia a politikai csatát (a megállapodás elfogadtatása érdekében), s az egyezség akkor lesz csak teljes siker Amerika számára, ha működik.
Rámutat arra is, hogy az üzleti szféra már a rajtvonalnál áll, belga cégek közül is sokan várják, hogy beléphessenek a szankciók feloldását követően az iráni piacra, többen már az elmúlt másfél évben megtették az első tapogatózó gazdaságdiplomáciai lépéseket is.
A francia lapok Barack Obama amerikai elnök személyes győzelmeként értékelték szerdán a bécsi állapodást, amely Iránnak pedig lehetővé teszi, hogy visszatérjen a regionális és nemzetközi politikai színtérre.
Szerkesztőségi írásában a Libération történelminek nevezi a megállapodást. A baloldali francia lap szerint ez vitathatatlanul Barack Obama és Haszan Róháni iráni elnök személyes sikere. A Libération és a konzervatív Le Figaro szerint is az egyezség egyben Irán "nagy visszatérésnek a kezdete". A Le Figaro szerint nemcsak azért történelmi a megállapodás, mert a szankciók feloldásáért cserében garantálja az iráni atomprogram békés jellegét, hanem azért is, mert visszahelyez a nemzetközi színtérre egy komoly játékost a Közel-Keleten.
A Les Échos című vezető gazdasági lap arra hívta fel a figyelmet, hogy Teherán szalonképes partnerré válik, exportálhatja az olaját és fogadhatja a külföldi befektetőket. A lap szerint a francia cégek közül elsősorban az autóipar jár majd jól a 80 millió lakosú országban, ahova a 2012-ben kivonult Renault és Peugeot-Citroen végre visszatérhet.
Egy iráni vállalattal már folynak a tárgyalások évente 400 ezer jármű gyártásáról - írja a lap, amely szerint a Total olajipari cég, amely valójában soha nem vágta el a szálakat, szintén jelentős befektetésre készül. Rajtuk kívül az Airbus, a Danon és az LVMH luxuscég lehetnek a megállapodás potenciális győztesei.
A katolikus La Croix szerint a szankciók feloldásával megindulhat egy gazdaságilag leromlott ország átalakulása, s bízni lehet a politikai nyitásban, és Irán diplomáciai kibontakozásában a kaotikus térségben.
MTI
Hozzászólások