Jogi lépéseket követel az agresszív társaságiadó-tervezés ellen az EP
A társasági adózás átláthatóságának növelését és a tagállamok közötti együttműködés javítását, illetve az eltérő nemzeti rendszerek szorosabb összehangolását célzó jogi lépéseket javasol az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásában a társaságiadó-elkerülés visszaszorítása érdekében - tájékoztatott közleményben az EP szerdán.
Az uniós parlament a Luxemburg és a multinacionális vállalatok közötti vitatott adómegállapodásokra fényt derítő Luxleaks-botrány után kezdte el szorgalmazni, hogy a tagállamok lépjenek fel a multinacionális cégek európai agresszív társaságiadó-tervezése és adóelkerülése ellen.
A gazdasági és monetáris bizottságban előkészített állásfoglalást 500 szavazattal, 122 ellenszavazat és 81 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. A céges adóelkerülés évente több milliárdos bevételkiesést jelent a tagállami költségvetéseknek, egyenlőtlen versenyt eredményez a vállalatok között - tájékoztatott a közlemény.
A parlament azt várja az Európai Bizottságtól, hogy 2016 júniusáig nyújtson be javaslatot arról, hogy minden országban jelenteni kelljen a nyereséget, a befizetett adó mennyiségét és a kapott állami támogatást.
A bizottság nyújtson be javaslatot egy "tisztességes adófizető" címke bevezetéséről, de első lépésként vezesse be a közös társaságiadó-alapot, amely később közös konszolidált társaságiadó-alappá válhatna - javasolja az EP.
A parlament indítványozza, hogy a bizottság vezesse be a közös európai adóazonosító számot, nyújtson be javaslatot a visszaélést bejelentő személyek védelméről, javítsa a határokon átnyúló adózás során használt vitarendezési mechanizmusokat.
Azt is kezdeményezik, hogy a bizottság nyújtson be javaslatot egy olyan új eljárásról, amelynek keretében a tagállamok tájékoztathatnák egymást minden olyan új engedmény, támogatás, mentesség, ösztönző bevezetéséről, amelyek hatással vannak más tagállamok adóbevételeire.
Az EP azt várja, hogy a bizottság készítsen becslést arról hogy a tagállamokban mennyi társasági adót fizetnek be, és mennyit nem.
Emellett a brüsszeli testületnek a szabadalmi adókedvezmények bevezetésével kapcsolatban útmutatót kellene kidolgoznia annak érdekében, hogy az ilyen engedmények ne legyenek károsak más országokra nézve, és meg kellene alkotnia az "állandó telephely" és a "gazdasági tartalom" kifejezések közös definícióját annak érdekében, hogy a profitot a keletkezési helyén lehessen megadóztatni.
Végezetül pedig a bizottságnak uniós szintű, egységes meghatározást kellene elfogadnia az "adóparadicsom" fogalmáról, és ellenintézkedéseket kellene kidolgoznia azok ellen, akik ilyen helyek igénybevételével húzzák ki magukat az adófizetés kötelezettsége alól.
Az Európai Parlament a szerdai ülésen döntött a multicégek és a tagállamok adóhatóságai között kötött megállapodásokkal foglalkozó különbizottság mandátumának fél éves meghosszabbításáról is.
MTI
Az uniós parlament a Luxemburg és a multinacionális vállalatok közötti vitatott adómegállapodásokra fényt derítő Luxleaks-botrány után kezdte el szorgalmazni, hogy a tagállamok lépjenek fel a multinacionális cégek európai agresszív társaságiadó-tervezése és adóelkerülése ellen.
A gazdasági és monetáris bizottságban előkészített állásfoglalást 500 szavazattal, 122 ellenszavazat és 81 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. A céges adóelkerülés évente több milliárdos bevételkiesést jelent a tagállami költségvetéseknek, egyenlőtlen versenyt eredményez a vállalatok között - tájékoztatott a közlemény.
A parlament azt várja az Európai Bizottságtól, hogy 2016 júniusáig nyújtson be javaslatot arról, hogy minden országban jelenteni kelljen a nyereséget, a befizetett adó mennyiségét és a kapott állami támogatást.
A bizottság nyújtson be javaslatot egy "tisztességes adófizető" címke bevezetéséről, de első lépésként vezesse be a közös társaságiadó-alapot, amely később közös konszolidált társaságiadó-alappá válhatna - javasolja az EP.
A parlament indítványozza, hogy a bizottság vezesse be a közös európai adóazonosító számot, nyújtson be javaslatot a visszaélést bejelentő személyek védelméről, javítsa a határokon átnyúló adózás során használt vitarendezési mechanizmusokat.
Azt is kezdeményezik, hogy a bizottság nyújtson be javaslatot egy olyan új eljárásról, amelynek keretében a tagállamok tájékoztathatnák egymást minden olyan új engedmény, támogatás, mentesség, ösztönző bevezetéséről, amelyek hatással vannak más tagállamok adóbevételeire.
Az EP azt várja, hogy a bizottság készítsen becslést arról hogy a tagállamokban mennyi társasági adót fizetnek be, és mennyit nem.
Emellett a brüsszeli testületnek a szabadalmi adókedvezmények bevezetésével kapcsolatban útmutatót kellene kidolgoznia annak érdekében, hogy az ilyen engedmények ne legyenek károsak más országokra nézve, és meg kellene alkotnia az "állandó telephely" és a "gazdasági tartalom" kifejezések közös definícióját annak érdekében, hogy a profitot a keletkezési helyén lehessen megadóztatni.
Végezetül pedig a bizottságnak uniós szintű, egységes meghatározást kellene elfogadnia az "adóparadicsom" fogalmáról, és ellenintézkedéseket kellene kidolgoznia azok ellen, akik ilyen helyek igénybevételével húzzák ki magukat az adófizetés kötelezettsége alól.
Az Európai Parlament a szerdai ülésen döntött a multicégek és a tagállamok adóhatóságai között kötött megállapodásokkal foglalkozó különbizottság mandátumának fél éves meghosszabbításáról is.
MTI
Hozzászólások