Juncker: vízummentességet fog javasolni Ukrajnának áprilisban az Európai Bizottság
Az Ukrajnával szemben alkalmazott schengeni vízumkényszer eltörlésére fog javaslatot tenni áprilisban az Európai Bizottság - jelentette be csütörtökön Jean-Claude Juncker, a brüsszeli testület vezetője, miután Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével közösen megbeszélést folytatott Petro Porosenko ukrán államfővel.
"Közös érdekünk megkönnyíteni állampolgáraink utazását egymás országaiba. Ukrajna az utóbbi időben komoly reformokat hajtott végre (...) és ezek a lépések lehetővé fogják tenni számunkra, hogy áprilisban javaslatot tegyünk a vízumliberalizációra" - közölte Juncker a közösen tartott sajtótájékoztatón.
A brüsszeli testület vezetője emlékeztetett rá, hogy az Európai Bizottság szerdán 20 millió euróval megemelte a kelet-ukrajnai konfliktus által érintett embereknek nyújtott humanitárius támogatását.
Donald Tusk megemlékezett az Ukrajnához tartozó Krím félsziget illegális és nemzetközi jogilag el nem ismert, orosz elcsatolásának második évfordulójáról, és ígéretet tett rá, hogy az Európai Unió továbbra sem fogja elismerni a területet Oroszország részeként.
Az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke elmondta, folytatni fogják a diplomáciai erőfeszítéseket a minszki egyezmények végrehajtása érdekében. Hangsúlyozta: az Oroszországot sújtó uniós szankciók sorsa továbbra is a megállapodások maradéktalan végrehajtásától függ majd.
Tusk emellett ismételten felszólította az orosz hatóságokat az Oroszországban "illegálisan" bebörtönzött ukrán pilóta, Nagyija Szavcsenko azonnali szabadon engedésére.
Petro Porosenko később Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia államfővel egyeztetett. A találkozón a felek hangsúlyozták, az ukrajnai béke megteremtése érdekében döntő fontossága van a minszki egyezmények betartásának. Kiemelték, ehhez elengedhetetlen annak biztosítása, hogy betartják a fegyverszünetet, a harcoló felek visszavonják a nehézfegyvereiket és beengedik a nemzetközi megfigyelőket Kelet-Ukrajnába.
A három állami vezető tanácskozásán Nagyija Szavcsenko ügyéről is tárgyaltak bennfentes források szerint.
A kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus 2014-ben tört ki az ukrán haderő és az oroszbarát szakadárok között.
Kijev és a Nyugat azzal vádolják Moszkvát, hogy a Krím félsziget annektálása után katonákat vezényelt Kelet-Ukrajnába, az orosz kormány azonban ezt következetesen tagadja. A konfliktus békés rendezéséről 2015. február 12-én kötöttek megállapodást Minszkben.
MTI
"Közös érdekünk megkönnyíteni állampolgáraink utazását egymás országaiba. Ukrajna az utóbbi időben komoly reformokat hajtott végre (...) és ezek a lépések lehetővé fogják tenni számunkra, hogy áprilisban javaslatot tegyünk a vízumliberalizációra" - közölte Juncker a közösen tartott sajtótájékoztatón.
A brüsszeli testület vezetője emlékeztetett rá, hogy az Európai Bizottság szerdán 20 millió euróval megemelte a kelet-ukrajnai konfliktus által érintett embereknek nyújtott humanitárius támogatását.
Donald Tusk megemlékezett az Ukrajnához tartozó Krím félsziget illegális és nemzetközi jogilag el nem ismert, orosz elcsatolásának második évfordulójáról, és ígéretet tett rá, hogy az Európai Unió továbbra sem fogja elismerni a területet Oroszország részeként.
Az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke elmondta, folytatni fogják a diplomáciai erőfeszítéseket a minszki egyezmények végrehajtása érdekében. Hangsúlyozta: az Oroszországot sújtó uniós szankciók sorsa továbbra is a megállapodások maradéktalan végrehajtásától függ majd.
Tusk emellett ismételten felszólította az orosz hatóságokat az Oroszországban "illegálisan" bebörtönzött ukrán pilóta, Nagyija Szavcsenko azonnali szabadon engedésére.
Petro Porosenko később Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia államfővel egyeztetett. A találkozón a felek hangsúlyozták, az ukrajnai béke megteremtése érdekében döntő fontossága van a minszki egyezmények betartásának. Kiemelték, ehhez elengedhetetlen annak biztosítása, hogy betartják a fegyverszünetet, a harcoló felek visszavonják a nehézfegyvereiket és beengedik a nemzetközi megfigyelőket Kelet-Ukrajnába.
A három állami vezető tanácskozásán Nagyija Szavcsenko ügyéről is tárgyaltak bennfentes források szerint.
A kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus 2014-ben tört ki az ukrán haderő és az oroszbarát szakadárok között.
Kijev és a Nyugat azzal vádolják Moszkvát, hogy a Krím félsziget annektálása után katonákat vezényelt Kelet-Ukrajnába, az orosz kormány azonban ezt következetesen tagadja. A konfliktus békés rendezéséről 2015. február 12-én kötöttek megállapodást Minszkben.
MTI
Hozzászólások