Megerősítették Hágában Zdravko Tolimir életfogytiglani büntetését
Az 1990-es évek délszláv háborúi során elkövetett cselekményekben ítélkező hágai Nemzetközi Törvényszék fellebbviteli tanácsa szerdán megerősítette a Zdravko Tolimir volt boszniai szerb tábornokra 2012 decemberében első fokon kimondott, életfogytig tartó szabadságvesztésről szóló ítéletet.
A jelenleg 66 éves Tolimir a szintén perbe fogott Ratko Mladicnak, az akkori boszniai hadsereg vezetőjének "jobbkeze" volt a felderítés irányítójaként. A hágai perben első fokon megállapították, hogy felelősséget visel az 1995 júliusi srebrenicai, valamint zepai mészárlásért.
A srebrenicai vérengzést, amelynek során a boszniai szerbek becslések mintegy 8 ezer - egyértelműen bizonyíthatóan ennél mintegy kétezerrel kevesebb - bosnyák muszlim férfit, illetve fiút gyilkoltak meg az elvben ENSZ-oltalom alá helyezett településen, a második világháború óta elkövetett legsúlyosabb tömeggyilkosságként tartják számon.
A fellebbviteli fórum néhány részkérdésben helyt adott azoknak az ellenvetéseknek, amelyeket Tolimir az első fokú ítélet indoklásával szemben megfogalmazott. Az összesen 24 fellebbezési pont közül elfogadta például a fellebbviteli tanács azt az érvelést, hogy a zepai muszlim közösség három vezetőjének az elhurcolása - majd később meggyilkolása - önmagában nem tekinthető a zepai muszlim közösség kiirtására irányuló cselekménynek, miként önmagában az sem, hogy a zepai muzulmán közösség sok tagját erőszakkal elhurcolták az elvben ENSZ-védettséget élvező településről.
Mindez azonban nem változtatott azon, hogy a Srebrenicában legyilkolt ezrek népirtási cselekmény áldozatának minősülnek, és e népirtási cselekményben Tolimirt felelősség terheli.
A fellebbviteli tanács szerint mindent egybevetve nem indokolt az életfogytiglani szabadságvesztés megváltoztatása.
Zdravko Tolimirt - aki a jogerős ítélet szerdai kihirdetésekor hatalmas keresztet viselt a nyakában - 2007-ben fogták el a boszniai Szerb Köztársaság (Republika srpska) területén, és átadták Hágának. Pere három évvel később kezdődött meg.
Az ügyészek 130 tanút vonultattak fel a vád állításainak alátámasztására, köztük Tolimir néhány egykori munkatársát. Ő maga négy tanúval igyekezett bizonyítani ártatlanságát.
A fellebbviteli tanács előtt már nem folyt érdemi bizonyítási eljárás, pusztán az első fokú tárgyaláson megállapított tényekből az első fokú tanács által levont jogi következtetéseket tekintették át, és vizsgálták felül néhány ponton.
MTI
A jelenleg 66 éves Tolimir a szintén perbe fogott Ratko Mladicnak, az akkori boszniai hadsereg vezetőjének "jobbkeze" volt a felderítés irányítójaként. A hágai perben első fokon megállapították, hogy felelősséget visel az 1995 júliusi srebrenicai, valamint zepai mészárlásért.A srebrenicai vérengzést, amelynek során a boszniai szerbek becslések mintegy 8 ezer - egyértelműen bizonyíthatóan ennél mintegy kétezerrel kevesebb - bosnyák muszlim férfit, illetve fiút gyilkoltak meg az elvben ENSZ-oltalom alá helyezett településen, a második világháború óta elkövetett legsúlyosabb tömeggyilkosságként tartják számon.
A fellebbviteli fórum néhány részkérdésben helyt adott azoknak az ellenvetéseknek, amelyeket Tolimir az első fokú ítélet indoklásával szemben megfogalmazott. Az összesen 24 fellebbezési pont közül elfogadta például a fellebbviteli tanács azt az érvelést, hogy a zepai muszlim közösség három vezetőjének az elhurcolása - majd később meggyilkolása - önmagában nem tekinthető a zepai muszlim közösség kiirtására irányuló cselekménynek, miként önmagában az sem, hogy a zepai muzulmán közösség sok tagját erőszakkal elhurcolták az elvben ENSZ-védettséget élvező településről.
Mindez azonban nem változtatott azon, hogy a Srebrenicában legyilkolt ezrek népirtási cselekmény áldozatának minősülnek, és e népirtási cselekményben Tolimirt felelősség terheli.
A fellebbviteli tanács szerint mindent egybevetve nem indokolt az életfogytiglani szabadságvesztés megváltoztatása.
Zdravko Tolimirt - aki a jogerős ítélet szerdai kihirdetésekor hatalmas keresztet viselt a nyakában - 2007-ben fogták el a boszniai Szerb Köztársaság (Republika srpska) területén, és átadták Hágának. Pere három évvel később kezdődött meg.
Az ügyészek 130 tanút vonultattak fel a vád állításainak alátámasztására, köztük Tolimir néhány egykori munkatársát. Ő maga négy tanúval igyekezett bizonyítani ártatlanságát.
A fellebbviteli tanács előtt már nem folyt érdemi bizonyítási eljárás, pusztán az első fokú tárgyaláson megállapított tényekből az első fokú tanács által levont jogi következtetéseket tekintették át, és vizsgálták felül néhány ponton.
MTI
Hozzászólások