Nagyobb védelemben részesítené az EP a külföldre küldött munkavállalókat
Elfogadta az Európai Parlament (EP) a kiküldött munkavállalók foglalkoztatásának szabályait rendező uniós irányelv módosítását szerdán.
Az Európai Parlament sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a két uniós társjogalkotó intézmény, az EP és a tanács kompromisszuma szélesebb körű védelemben részesíti majd a külföldre küldött munkavállalókat.
Az új szabályok egy sor kritériumot felsorolnak, amelyek segítségével a tagállamok felmérhetik, hogy valós kiküldetésről van-e szó, vagy egy törvénysértési kísérletről. Ez utóbbi gyakorlatra jellemző például, hogy a munkavállalót egy olcsóbb társadalombiztosítással rendelkező tagállamban létrehozott fantomcég küldi kiküldetésbe.
A módosított irányelv egyértelműen meghatározza a színlelt önfoglalkoztatás fogalmát is. Ez a fajta visszaélés azt a kiskaput használja ki, hogy az irányelv alapján megfogalmazott, munkakörülményeket leíró rendeletek nem minden esetben vonatkoznak az önfoglalkoztatottakra.
Az új szabályok értelmében alvállalkozói láncolatok esetén a fővállalkozó és az alvállalkozók közösen, egyetemlegesen viselik a felelősséget, ha a kiküldetésben dolgozó munkavállaló nem kapja meg a bérét. A legtöbb kiküldött munkavállaló az építőiparban dolgozik, ezért ebben a szektorban ez a rendelkezés kötelező érvényű, de a tagállamok szabad kezet kaptak, hogy bármelyik ágazatban alkalmazhassák és szigorúbb intézkedéseket is bevezethessenek.
A kiküldött munkavállalók foglalkoztatásának szabályai azokra vonatkoznak, akiket munkáltatójuk egy másik államba küld, hogy ottani telephelyükön, a másik tagállam piacára termelő cégben folytassák munkájukat. A kiküldött munkavállalók védelme ebben a formában a fogadó ország munkavállalóit is védi, céljuk ugyanis az, hogy a kiküldött munkavállalót is ugyanolyan feltételekkel foglalkoztassák, mint a helyi munkaerőt, vagyis egy cég ne juthasson indokolatlan versenyelőnyhöz azáltal, hogy olyan országban van bejegyezve, ahol a foglalkoztatás szabályai kedvezőbbek a munkáltató számára.
Az irányelv módosítását még hivatalosan a tanácsnak is jóvá kell hagynia.
MTI
Az Európai Parlament sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a két uniós társjogalkotó intézmény, az EP és a tanács kompromisszuma szélesebb körű védelemben részesíti majd a külföldre küldött munkavállalókat.Az új szabályok egy sor kritériumot felsorolnak, amelyek segítségével a tagállamok felmérhetik, hogy valós kiküldetésről van-e szó, vagy egy törvénysértési kísérletről. Ez utóbbi gyakorlatra jellemző például, hogy a munkavállalót egy olcsóbb társadalombiztosítással rendelkező tagállamban létrehozott fantomcég küldi kiküldetésbe.
A módosított irányelv egyértelműen meghatározza a színlelt önfoglalkoztatás fogalmát is. Ez a fajta visszaélés azt a kiskaput használja ki, hogy az irányelv alapján megfogalmazott, munkakörülményeket leíró rendeletek nem minden esetben vonatkoznak az önfoglalkoztatottakra.
Az új szabályok értelmében alvállalkozói láncolatok esetén a fővállalkozó és az alvállalkozók közösen, egyetemlegesen viselik a felelősséget, ha a kiküldetésben dolgozó munkavállaló nem kapja meg a bérét. A legtöbb kiküldött munkavállaló az építőiparban dolgozik, ezért ebben a szektorban ez a rendelkezés kötelező érvényű, de a tagállamok szabad kezet kaptak, hogy bármelyik ágazatban alkalmazhassák és szigorúbb intézkedéseket is bevezethessenek.
A kiküldött munkavállalók foglalkoztatásának szabályai azokra vonatkoznak, akiket munkáltatójuk egy másik államba küld, hogy ottani telephelyükön, a másik tagállam piacára termelő cégben folytassák munkájukat. A kiküldött munkavállalók védelme ebben a formában a fogadó ország munkavállalóit is védi, céljuk ugyanis az, hogy a kiküldött munkavállalót is ugyanolyan feltételekkel foglalkoztassák, mint a helyi munkaerőt, vagyis egy cég ne juthasson indokolatlan versenyelőnyhöz azáltal, hogy olyan országban van bejegyezve, ahol a foglalkoztatás szabályai kedvezőbbek a munkáltató számára.
Az irányelv módosítását még hivatalosan a tanácsnak is jóvá kell hagynia.
MTI
Hozzászólások