NATO-külügyminiszterek - Afganisztánban "hiteles, befogadó jellegű és átlátható" elnökválasztást kell tartani
"Hiteles, befogadó jellegű és átlátható" elnökválasztásra van szükség Afganisztánban - hangoztatta Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár az atlanti szövetséghez tartozó országok külügyminisztereinek Afganisztánnal foglalkozó szerdai brüsszeli tanácskozásán.
A közép-ázsiai országban szombaton tartják az elnökválasztás első fordulóját, valamint azzal együtt a tartományi önkormányzati választásokat is. A NATO-külügyminiszterek most azoknak a partnerországoknak a képviselőivel együtt tekintették át az afganisztáni helyzetet, amelyek részt vesznek az idén lezáruló, NATO vezette afganisztáni harci küldetésben.
Rasmussen azt mondta: kulcsfontosságú, hogy ezek a választások hitelesek, befogadó jellegűek és átláthatóak legyenek, és hogy a kimenetelüket széles körben fogadja el az afgán nép. A főtitkár szerint a választás tisztaságának minden állítólagos megsértéséről szóló bejelentéssel haladéktalanul foglalkozniuk kell a megfelelő intézményeknek.
"Erre kötelezte magát az afgán kormány, és ezt várja el a nemzetközi közösség" - jelentette ki.
Az atlanti szövetség első számú civil tisztségviselőjének a szavaiból kiderült: továbbra is nyitott kérdés, hogy sikerül-e időben megteremteni a jogi kereteket az új, immár nem a harci feladatok tényleges ellátására, hanem a kiképzésre, tanácsadásra és támogatásra összpontosító, jóval kisebb létszámú afganisztáni nemzetközi misszió jövő évi elindításához.
A most lejáró mandátumú Hamid Karzai afgán elnök ugyanis nem volt hajlandó aláírni az amerikai-afgán biztonsági megállapodást, amely rendezné az Afganisztánban tartózkodó amerikaiak jogi helyzetét. Ennek nyomán a NATO sem tud egyezményt kötni Afganisztánnal a nemzetközi erők 2015-től hatályba lépő jogállásáról.
E megállapodások egyik kulcskérdése, hogy a külföldiek ne essenek az afganisztáni iszlám jog hatálya alá. Részletesen szabályozzák, hogy mihez van és mihez nincs joguk a misszió külföldi tagjainak. Karzai nem akarta, hogy az ő nevéhez kötődjön az új megállapodások megkötése, ezért az aláírás feladatát hónapok óta halogatja, és végül is áthárította megválasztandó hivatali utódjára.
"Tartjuk magunkat Afganisztánnal szemben vállalt kötelezettségeinkhez. De minél több időbe telik a megállapodások aláírása, annál kevesebbet lehetünk képesek megtenni. A dolgok nem ilyetén kimenetelére vágyunk, de ha nem lesz megállapodás, akkor nem lesz misszió" - jelentette ki kerek perec Anders Fogh Rasmussen.
Afganisztánt egyébként konkrétan érinti az is, hogy a NATO az előző napon felfüggesztett Oroszországgal minden gyakorlati együttműködési programot. Ezek egyike az, amelynek keretében az oroszok eddig afgán rendőröknek nyújtottak különleges kiképzést a kábítószer-bűnözők elleni fellépéshez. A másik program az Afganisztánban használt helikopterek orosz részről történő karbantartására vonatkozik.
NATO-források szerint az Afganisztánnal való összeköttetés orosz útvonalának igénybe vételét valószínűleg nem érinti az együttműködés befagyasztása, mert az nem kifejezetten NATO-programon, hanem kétoldalú megállapodásokon alapul.
MTI
A közép-ázsiai országban szombaton tartják az elnökválasztás első fordulóját, valamint azzal együtt a tartományi önkormányzati választásokat is. A NATO-külügyminiszterek most azoknak a partnerországoknak a képviselőivel együtt tekintették át az afganisztáni helyzetet, amelyek részt vesznek az idén lezáruló, NATO vezette afganisztáni harci küldetésben.Rasmussen azt mondta: kulcsfontosságú, hogy ezek a választások hitelesek, befogadó jellegűek és átláthatóak legyenek, és hogy a kimenetelüket széles körben fogadja el az afgán nép. A főtitkár szerint a választás tisztaságának minden állítólagos megsértéséről szóló bejelentéssel haladéktalanul foglalkozniuk kell a megfelelő intézményeknek.
"Erre kötelezte magát az afgán kormány, és ezt várja el a nemzetközi közösség" - jelentette ki.
Az atlanti szövetség első számú civil tisztségviselőjének a szavaiból kiderült: továbbra is nyitott kérdés, hogy sikerül-e időben megteremteni a jogi kereteket az új, immár nem a harci feladatok tényleges ellátására, hanem a kiképzésre, tanácsadásra és támogatásra összpontosító, jóval kisebb létszámú afganisztáni nemzetközi misszió jövő évi elindításához.
A most lejáró mandátumú Hamid Karzai afgán elnök ugyanis nem volt hajlandó aláírni az amerikai-afgán biztonsági megállapodást, amely rendezné az Afganisztánban tartózkodó amerikaiak jogi helyzetét. Ennek nyomán a NATO sem tud egyezményt kötni Afganisztánnal a nemzetközi erők 2015-től hatályba lépő jogállásáról.
E megállapodások egyik kulcskérdése, hogy a külföldiek ne essenek az afganisztáni iszlám jog hatálya alá. Részletesen szabályozzák, hogy mihez van és mihez nincs joguk a misszió külföldi tagjainak. Karzai nem akarta, hogy az ő nevéhez kötődjön az új megállapodások megkötése, ezért az aláírás feladatát hónapok óta halogatja, és végül is áthárította megválasztandó hivatali utódjára.
"Tartjuk magunkat Afganisztánnal szemben vállalt kötelezettségeinkhez. De minél több időbe telik a megállapodások aláírása, annál kevesebbet lehetünk képesek megtenni. A dolgok nem ilyetén kimenetelére vágyunk, de ha nem lesz megállapodás, akkor nem lesz misszió" - jelentette ki kerek perec Anders Fogh Rasmussen.
Afganisztánt egyébként konkrétan érinti az is, hogy a NATO az előző napon felfüggesztett Oroszországgal minden gyakorlati együttműködési programot. Ezek egyike az, amelynek keretében az oroszok eddig afgán rendőröknek nyújtottak különleges kiképzést a kábítószer-bűnözők elleni fellépéshez. A másik program az Afganisztánban használt helikopterek orosz részről történő karbantartására vonatkozik.
NATO-források szerint az Afganisztánnal való összeköttetés orosz útvonalának igénybe vételét valószínűleg nem érinti az együttműködés befagyasztása, mert az nem kifejezetten NATO-programon, hanem kétoldalú megállapodásokon alapul.
MTI
Hozzászólások