Német pénzügyminiszter: Görögország nemzetközi hitelezői közös álláspontra jutottak
Schäuble úgy vélekedett, hogy a tanácskozás eredményeképpen a reformokat ellenőrző szakértők csoportja azzal térhet vissza Athénba, hogy áttekintse az eredményeket a felülvizsgálat lezárása érdekében. Hozzátette, bízik abban, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) továbbra is részt kíván venni a görög adósságrendezésben annak ellenére, hogy nem teljesen ért egyet az eurócsoporttal az adósságcsökkentést és a költségvetési célokat illetően.
Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az euróövezet pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport elnöke az értekezlet előtt elmondta. áttekintik hogy miként halad Görögország makrogazdasági kiigazítási programjának végrehajtása, külön kitérve a második felülvizsgálat lefolytatását célzó tervekre.
Aláhúzta, Görögország lényegesen előrelépett a reformok bevezetésében, az euróövezeti pénzügyminiszterek hétfőn azt vizsgálják meg, hogy ezek az intézkedések elégségesek-e ahhoz, hogy a reformokat ellenőrző szakértők visszatérhessenek Athénba. Hozzátette, Görögország jó és pozitív lépéseket tett, a görög gazdaság erősödik, ugyanakkor még többet kell tennie makrogazdasági kiigazítási programjával kapcsolatban.
Athénnak komolyan kell vennie a program főbb elemeit, amelyek között szerepel a költségvetési fenntarthatóság helyreállítása, a pénzügyi stabilitás biztosítása, a növekedést és a munkahelyteremtést elősegítő reformok végrehajtása, valamint a kormányzati szektor modernizálása. Dijsselbloem kiemelte: a Nemzetközi Valutaalap pozíciója nem változott.
A valutaalap részt kíván venni a kiigazítási programban, ha egyetértésre jut az euróövezeti pénzügyminiszterekkel a görög adósságteher csökkentésének mértékéről és az Athéntól megkívánt gazdasági célokban. A harmadik görög gazdasági kiigazítási program 2015 augusztusában indult el és a tervek szerint 2018. augusztus 20-ig tart. A program keretében nyújtott legfeljebb 86 milliárd euró összegű pénzügyi támogatást az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) biztosítja. A program általános célja annak biztosítása, hogy Görögország fenntartható növekedési pályára térjen vissza.
Görögországnak középtávon a hazai össztermék (GDP) 3,5 százalékának megfelelő elsődleges költségvetési többletet kell megcéloznia. Ezt elsősorban költségvetési reformok, az adókijátszás elleni küzdelem és ezzel egyidejűleg a kiszolgáltatott csoportok megfelelő védelme révén kell megvalósítania.
MTI
Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az euróövezet pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport elnöke az értekezlet előtt elmondta. áttekintik hogy miként halad Görögország makrogazdasági kiigazítási programjának végrehajtása, külön kitérve a második felülvizsgálat lefolytatását célzó tervekre.
Aláhúzta, Görögország lényegesen előrelépett a reformok bevezetésében, az euróövezeti pénzügyminiszterek hétfőn azt vizsgálják meg, hogy ezek az intézkedések elégségesek-e ahhoz, hogy a reformokat ellenőrző szakértők visszatérhessenek Athénba. Hozzátette, Görögország jó és pozitív lépéseket tett, a görög gazdaság erősödik, ugyanakkor még többet kell tennie makrogazdasági kiigazítási programjával kapcsolatban.
Athénnak komolyan kell vennie a program főbb elemeit, amelyek között szerepel a költségvetési fenntarthatóság helyreállítása, a pénzügyi stabilitás biztosítása, a növekedést és a munkahelyteremtést elősegítő reformok végrehajtása, valamint a kormányzati szektor modernizálása. Dijsselbloem kiemelte: a Nemzetközi Valutaalap pozíciója nem változott.
A valutaalap részt kíván venni a kiigazítási programban, ha egyetértésre jut az euróövezeti pénzügyminiszterekkel a görög adósságteher csökkentésének mértékéről és az Athéntól megkívánt gazdasági célokban. A harmadik görög gazdasági kiigazítási program 2015 augusztusában indult el és a tervek szerint 2018. augusztus 20-ig tart. A program keretében nyújtott legfeljebb 86 milliárd euró összegű pénzügyi támogatást az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) biztosítja. A program általános célja annak biztosítása, hogy Görögország fenntartható növekedési pályára térjen vissza.
Görögországnak középtávon a hazai össztermék (GDP) 3,5 százalékának megfelelő elsődleges költségvetési többletet kell megcéloznia. Ezt elsősorban költségvetési reformok, az adókijátszás elleni küzdelem és ezzel egyidejűleg a kiszolgáltatott csoportok megfelelő védelme révén kell megvalósítania.
MTI
Hozzászólások