Ukrán válság - Iklódy: két évnél többre lesz szüksége az uniós missziónak
Bár az Ukrajnában felállított, a polgári rendvédelmi szektor megreformálását segíteni hivatott uniós kül- és biztonságpolitikai misszió megbízatása jelenleg két évre szól, ennél több időre lesz szükség a feladat elvégzéséhez - vélekedett szerda délután az Európai Parlament biztonságpolitikai és védelmi albizottságának ülésén Iklódy Gábor, az Európai Külügyi Szolgálat válságkezelésért felelős igazgatója.
"Itt nem két évről van szó. Ha rendesen, tisztességesen meg akarjuk csinálni, az tovább fog tartani" - magyarázta Iklódy, felidézve, hogy ez egy olyan országban is tovább tart, ahol adottak az anyagi feltételek, és nem kell egy háborús konfliktus miatt napi szintű válságkezeléssel foglalkozni.
Iklódyt az EU közös kül- és biztonságpolitikájának (CSDP) részeként futó műveletekről hallgatta meg az albizottság. Ezek egyike az Ukrajnában működő uniós program.
A szakember, aki korábban a NATO új kihívásokkal foglalkozó egyik főtitkár-helyettese volt, elmondta, hogy idén három misszió indult: Ukrajna mellett egy katonai misszió a Közép-afrikai Köztársaságban, valamint egy képességfejlesztő uniós projekt Maliban.
A közép-afrikai misszióval összefüggésben is megjegyezte, hogy ha az EU nem akar félmunkát hátrahagyva távozni, akkor ott is hosszabb időre kell terveznie jelenlétét.
A válságkezelési igazgató arra kérte az EP-képviselőket, segítsék elő, hogy a védelmi szempontok a szélesebb körű uniós gondolkodásban is érvényesüljenek. Említést tett arról is, hogy egyensúlyba kell hozni az uniós kül- és biztonságpolitika ambícióit és a ráfordított pénzeket.
"Ha kevesebb pénzt fordítunk erre a célra, akkor a pénz mellé rendelt célokat is vissza kell fogni, ha viszont fenntartjuk nagyratörő terveinket, akkor ahhoz a megfelelő finanszírozást is társítani kell" - hangoztatta Iklódy.
Az igazgató nagyszerűnek nevezte viszont, hogy az uniós tagállamok által felállított közös harccsoportok sokkal gyorsabban, 5-10 nap alatt mozgósíthatók, mint a NATO hasonló célú, úgynevezett gyorsreagálású erői, amelyek jelenleg 30 nap alatt vethetők be.
"Ez nagyszerű, de a harccsoportokat még sosem vetettük be" - hangoztatta az albizottság előtt Iklódy, aki egyúttal úgy vélte, ennek oka nem a rendszerben keresendő, hanem pusztán politikai természetű.
Iklódy úgy vélte: egyre nagyobb szerepet kap majd a válságkezelésben a képességfejlesztés, a konfliktusok kialakulásának megelőzését szolgáló intézkedések.
A szakember arra az álláspontra helyezkedett, hogy az unió missziói szinte kivétel nélkül hosszú távú elköteleződést igénylő projektek, ritka kivétel az, amikor rövid távon teljesíthető egy-egy misszió feladata. Úgy vélte: a válságövezeteket meg kell erősíteni annak érdekében, hogy a problémák rövid távon ne termelődjenek újra.
Iklódy az átfogó megközelítés fontosságát is kiemelte, s úgy vélte, hogy az eszközök széles tárát kell alkalmazni a problémák megoldására; a diplomácia mellett a fejlesztési támogatások, a kereskedelempolitika és a védelmi együttműködés eszköztárát is alkalmazni kell. Kijelentette: az eseményekre való reagálás, a "sodródás" helyett stratégiai koncepcióra van szükség.
MTI
"Itt nem két évről van szó. Ha rendesen, tisztességesen meg akarjuk csinálni, az tovább fog tartani" - magyarázta Iklódy, felidézve, hogy ez egy olyan országban is tovább tart, ahol adottak az anyagi feltételek, és nem kell egy háborús konfliktus miatt napi szintű válságkezeléssel foglalkozni.Iklódyt az EU közös kül- és biztonságpolitikájának (CSDP) részeként futó műveletekről hallgatta meg az albizottság. Ezek egyike az Ukrajnában működő uniós program.
A szakember, aki korábban a NATO új kihívásokkal foglalkozó egyik főtitkár-helyettese volt, elmondta, hogy idén három misszió indult: Ukrajna mellett egy katonai misszió a Közép-afrikai Köztársaságban, valamint egy képességfejlesztő uniós projekt Maliban.
A közép-afrikai misszióval összefüggésben is megjegyezte, hogy ha az EU nem akar félmunkát hátrahagyva távozni, akkor ott is hosszabb időre kell terveznie jelenlétét.
A válságkezelési igazgató arra kérte az EP-képviselőket, segítsék elő, hogy a védelmi szempontok a szélesebb körű uniós gondolkodásban is érvényesüljenek. Említést tett arról is, hogy egyensúlyba kell hozni az uniós kül- és biztonságpolitika ambícióit és a ráfordított pénzeket.
"Ha kevesebb pénzt fordítunk erre a célra, akkor a pénz mellé rendelt célokat is vissza kell fogni, ha viszont fenntartjuk nagyratörő terveinket, akkor ahhoz a megfelelő finanszírozást is társítani kell" - hangoztatta Iklódy.
Az igazgató nagyszerűnek nevezte viszont, hogy az uniós tagállamok által felállított közös harccsoportok sokkal gyorsabban, 5-10 nap alatt mozgósíthatók, mint a NATO hasonló célú, úgynevezett gyorsreagálású erői, amelyek jelenleg 30 nap alatt vethetők be.
"Ez nagyszerű, de a harccsoportokat még sosem vetettük be" - hangoztatta az albizottság előtt Iklódy, aki egyúttal úgy vélte, ennek oka nem a rendszerben keresendő, hanem pusztán politikai természetű.
Iklódy úgy vélte: egyre nagyobb szerepet kap majd a válságkezelésben a képességfejlesztés, a konfliktusok kialakulásának megelőzését szolgáló intézkedések.
A szakember arra az álláspontra helyezkedett, hogy az unió missziói szinte kivétel nélkül hosszú távú elköteleződést igénylő projektek, ritka kivétel az, amikor rövid távon teljesíthető egy-egy misszió feladata. Úgy vélte: a válságövezeteket meg kell erősíteni annak érdekében, hogy a problémák rövid távon ne termelődjenek újra.
Iklódy az átfogó megközelítés fontosságát is kiemelte, s úgy vélte, hogy az eszközök széles tárát kell alkalmazni a problémák megoldására; a diplomácia mellett a fejlesztési támogatások, a kereskedelempolitika és a védelmi együttműködés eszköztárát is alkalmazni kell. Kijelentette: az eseményekre való reagálás, a "sodródás" helyett stratégiai koncepcióra van szükség.
MTI
Hozzászólások