Uniós tanulmány: az Erasmus csereprogramban való részvétel javítja az elhelyezkedési esélyeket
Az Erasmus oktatási-képzési csereprogram révén külföldi tapasztalatokat szerzett frissdiplomások jóval előnyösebb helyzetből indulnak a munkaerőpiacon - állapította meg hétfőn közzétett átfogó hatástanulmányában az Európai Bizottság.
A 80 ezer hallgató, illetve vállalkozás válaszainak független szakértők által elvégzett feldolgozása alapján készített tanulmány szerint azok körében, akik éltek az Erasmus kínálta lehetőségekkel, 50 százalékkal alacsonyabb a tartósan munkanélküliek száma, mint a kizárólag hazai képzésben részt vevők esetében. Egy másik adat arról tanúskodik, hogy a tanulmányok elvégzése után öt évvel az Erasmus-tapasztalatokkal rendelkezők közt 23 százalékkal kevesebb a munkanélküli.
A megkérdezett munkáltatók 92 százaléka nagyra értékeli az új alkalmazottak felvételénél az olyan személyiségjegyeket, amelyeket az Erasmus program kifejezetten erősít, mint például a tolerancia, az önbizalom, a problémamegoldó készség, a kíváncsiság, a saját erősségek és gyenge pontok ismerete, valamint a határozottság. A programban való részvétel előtti és utáni összehasonlító vizsgálatok azt mutatják, hogy az Erasmus-ösztöndíjasoknál már az utazás előtt magasabb értékeket mértek a fenti személyiségjegyek vonatkozásában, a csereprogramot követően pedig ezek az értékek átlagosan 42 százalékkal meghaladták a többi hallgatónál mért értékeket.
Az Erasmus-ösztöndíjasok tanulmányaik folytatása mellett szakmai gyakorlatukat is eltölthetik külföldön. Aki él ezzel a lehetőséggel, szakmájában is gyorsabb előmenetelre számíthat: a munkáltatók 64 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi gyakorlattal rendelkező munkatársak nagyobb felelősséggel járó feladatokat kapnak.
A jobb karrierlehetőségek mellett a program jóvoltából tágul az ösztöndíjasok látóköre, és szociális kapcsolataik is bővülnek. Az Erasmus-hallgatók 40 százaléka tanulmányainak elvégzése után legalább egyszer tartózkodási országot váltott vagy munkát vállalt külföldön. Közülük mintegy kétszer annyian próbáltak szerencsét külföldön, mint azok, akik csak a hazai képzésben vettek részt.
Az egykori Erasmus-ösztöndíjasok nagyobb valószínűséggel választanak külföldi párt maguknak: a volt Erasmus-diákok 33 százalékának van külföldi társa, míg a tanulmányaikat otthon végzők esetében ez az arány 13 százalék. Az Erasmus-diákok 27 százaléka köt hosszú távú párkapcsolatot a csereprogram alatt. Az Európai Bizottság becslései szerint - ebből az adatból kiindulva - 1987 óta mintegy egymillió gyermek született Erasmus-ösztöndíjasok kapcsolatából.
Az új, Erasmus+ néven emlegetett, kibővített csereprogram révén 2014 és 2020 között 4 millióan részesülhetnek uniós ösztöndíjban.
MTI
A 80 ezer hallgató, illetve vállalkozás válaszainak független szakértők által elvégzett feldolgozása alapján készített tanulmány szerint azok körében, akik éltek az Erasmus kínálta lehetőségekkel, 50 százalékkal alacsonyabb a tartósan munkanélküliek száma, mint a kizárólag hazai képzésben részt vevők esetében. Egy másik adat arról tanúskodik, hogy a tanulmányok elvégzése után öt évvel az Erasmus-tapasztalatokkal rendelkezők közt 23 százalékkal kevesebb a munkanélküli.A megkérdezett munkáltatók 92 százaléka nagyra értékeli az új alkalmazottak felvételénél az olyan személyiségjegyeket, amelyeket az Erasmus program kifejezetten erősít, mint például a tolerancia, az önbizalom, a problémamegoldó készség, a kíváncsiság, a saját erősségek és gyenge pontok ismerete, valamint a határozottság. A programban való részvétel előtti és utáni összehasonlító vizsgálatok azt mutatják, hogy az Erasmus-ösztöndíjasoknál már az utazás előtt magasabb értékeket mértek a fenti személyiségjegyek vonatkozásában, a csereprogramot követően pedig ezek az értékek átlagosan 42 százalékkal meghaladták a többi hallgatónál mért értékeket.
Az Erasmus-ösztöndíjasok tanulmányaik folytatása mellett szakmai gyakorlatukat is eltölthetik külföldön. Aki él ezzel a lehetőséggel, szakmájában is gyorsabb előmenetelre számíthat: a munkáltatók 64 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi gyakorlattal rendelkező munkatársak nagyobb felelősséggel járó feladatokat kapnak.
A jobb karrierlehetőségek mellett a program jóvoltából tágul az ösztöndíjasok látóköre, és szociális kapcsolataik is bővülnek. Az Erasmus-hallgatók 40 százaléka tanulmányainak elvégzése után legalább egyszer tartózkodási országot váltott vagy munkát vállalt külföldön. Közülük mintegy kétszer annyian próbáltak szerencsét külföldön, mint azok, akik csak a hazai képzésben vettek részt.
Az egykori Erasmus-ösztöndíjasok nagyobb valószínűséggel választanak külföldi párt maguknak: a volt Erasmus-diákok 33 százalékának van külföldi társa, míg a tanulmányaikat otthon végzők esetében ez az arány 13 százalék. Az Erasmus-diákok 27 százaléka köt hosszú távú párkapcsolatot a csereprogram alatt. Az Európai Bizottság becslései szerint - ebből az adatból kiindulva - 1987 óta mintegy egymillió gyermek született Erasmus-ösztöndíjasok kapcsolatából.
Az új, Erasmus+ néven emlegetett, kibővített csereprogram révén 2014 és 2020 között 4 millióan részesülhetnek uniós ösztöndíjban.
MTI
Hozzászólások