Fagyoskodva is szebb jövőt remélnek a szerb-magyar határ közelében táborozó illegális bevándorlók (1. rész)
Markovics Annamária, az MTI tudósítója írja: Nem számoltak a közép-európai téllel azok a főleg Afrikából és Ázsiából érkező illegális bevándorlók, akik a szerb-magyar határ átlépésével szeretnének Nyugat-Európába jutni. Többségük a nehéz gazdasági helyzet, a létbizonytalanság vagy a háború miatt hagyta el otthonát, és a szebb jövő reményében választotta az Európai Uniót fő úti célnak.
A hatóságok vagy a számukra szokatlan időjárási viszonyok azonban egyelőre megakadályozták őket abban, hogy elérjék „álmaik földjét”. Csongrád megye déli határszakaszán 2014. január 1. és november 30. között mintegy 25 és fél ezer határsértőt fogtak el – számolt be róla a megyei rendőr-főkapitányság. 2013-ban egész évben 17 475-öt.
Magyarország európai uniós csatlakozásának évében, 2004-ben pedig ezen a határszakaszon mindössze 37 illegális bevándorló ellen intézkedtek. A röszkei határszakaszon naponta több tucat határsértőt fognak el, akik a zöld határon keresztül próbálnak meg Szerbiából Magyarországra jutni. A határőrség hőkamerái, illetve a szinte folyamatosan járőröző polgárőrség azonban leleplezi őket.
Az MTI tudósítója és fotósa Túró Istvánnal és Bicskei Mihállyal, a röszkei polgárőrség tagjaival tartott, amikor azok szokásos körútjukra indultak. Útközben elmondták: az illegális határátlépők gyakran az erdős részeken érkeznek Magyarországra, abban bízva, hogy a fák és a bokrok között el tudnak rejtőzni.
A téli időszakban azonban már egyre kevésbé bujkálnak, inkább feladják magukat, annyira fáznak és éheznek.
A polgárőrök gyakran ruhát és élelmiszert is adnak az elfogottaknak, hiszen azok étlen-szomjan vágnak neki az útnak, télen pedig a ruha is rájuk fagy, ha rejtőzködés közben például egy útba eső csatornán kell átkelniük, erre is volt példa - részletezte Túró István.
A hivatalos eljárás szerint a polgárőrség feltartóztatja a migránsokat, amíg megérkezik a határőrség. Ők elszállítják az elfogottakat a határrendészetre, ahol nyilvántartásba veszik őket, átesnek a szükséges orvosi vizsgálatokon, majd vagy elszállítják őket valamelyik befogadótáborba, vagy a szükséges iránymutatás után a szegedi vasútállomásról – ingyenes vonatjeggyel – útnak indítják őket a befogadótáborok felé – mondta Bicskei.
Az elfogott határsértők többsége menekültkérelmet terjeszt elő – ezt már Szenti Szabolcs, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője közölte az MTI tudósítójával. Velük szemben ezt az eljárást a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal folytatja le – tette hozzá.
A hivatal menekültügyi osztályának tájékoztatása szerint tavaly több mint 42 ezren nyújtottak be menedékjog iránti kérelmet Magyarországon. A legtöbb migráns Koszovóból, Afganisztánból és Szíriából érkezett. A kérelmezők többsége 18 és 35 év közötti volt.
A menekülteket kérelmük elbírálásának idejére a három magyarországi befogadótábor egyikében helyezik el. A bicskei, a vámosszabadi és a debreceni táborban naponta 1400-1500 menedékkérő tartózkodik. Az illegális bevándorlók Magyarország előtt még Szerbiában is kérhetnek menedéket. Ugyan nem ez az ország az úti céljuk, mégis megteszik néha, mert így időt nyerhetnek, és nem toloncolják ki őket.
A hivatalos adatok szerint a szerb hatóságokhoz 2008-ban csupán 52 menedékkérelem érkezett, mára ez a szám több mint 250-szeresére nőtt. 2013-ben összesen ötezren kértek menedéket. Vladimir Cucic szerb menekültügyi biztos információi szerint pedig 2014-ben a menedékkérők száma már meghaladta a 13 ezret.
A nyugat-balkáni ország öt menekülttáborában azonban összesen csak valamivel több mint 500 férőhely van, ezekben jelenleg 580 menekültet helyeztek el. A „túljelentkezés” miatt bevezettek olyan szabályozást, amely szerint az, aki elhagyja a menekülttábor területét, elveszíti ottani szállását.
Így aki mozogni szeretne, inkább nem vonul be a táborba, hanem – ha van pénze – különböző hotelekben vagy ideiglenes albérletekben, illetve – ha nincs már pénze - erdőkben, elhagyott gyárakban, tanyákon, temetőkben keres szállást.
Azokra, akiket nem útközben, hanem már a határon, de annak szerb oldalán fognak el, néhány napos szabadságvesztést vagy pénzbüntetést szabnak ki, s kötelezik őket arra, hogy két héten belül hagyják el az országot. A legtöbbször ez meg is történik, de nem úgy, ahogy a szerb hatóságok szeretnék. A migránsoknak ugyanis nincs vesztenivalójuk, így újra megpróbálják a határátkelést.
Dusan Suvajac, a szabadkai börtön igazgatója néhány napja a Magyar Szó című újvidéki napilappal közölte: 2014-ben összesen 1374 illegális bevándorló töltött 2-5 napot a szabadkai börtönben, mintegy négyszázzal több, mint 2013-ban. A fogházra ítéltek száma azonban csak harmada az elfogottakénak, azaz az eljáró bíróság inkább pénzbüntetést szab ki, mint elzárást. A szerb határőrség tájékoztatása szerint ugyanis tavaly összesen 3917 személyt fogtak el a határőrök, ezek mintegy fele szerb állampolgár volt.
Nenad Sekulic, a horgosi határrendőrség vezető-helyettese nem részletezte, de a magyar hatóságok statisztikáiból kitűnik, hogy amikor a szerb illetékesek szerb állampolgárokról beszélnek, akkor voltaképpen koszovói menekültekről van szó. Mivel Belgrád már majdnem hét éve nem hajlandó elismerni egykori déli, többségükben albánok lakta tartománya függetlenségét, a szerb hatóságok saját állampolgáraiknak tekintik a Koszovóból érkezőket.
(Forrás: MTI)
A hatóságok vagy a számukra szokatlan időjárási viszonyok azonban egyelőre megakadályozták őket abban, hogy elérjék „álmaik földjét”. Csongrád megye déli határszakaszán 2014. január 1. és november 30. között mintegy 25 és fél ezer határsértőt fogtak el – számolt be róla a megyei rendőr-főkapitányság. 2013-ban egész évben 17 475-öt.Magyarország európai uniós csatlakozásának évében, 2004-ben pedig ezen a határszakaszon mindössze 37 illegális bevándorló ellen intézkedtek. A röszkei határszakaszon naponta több tucat határsértőt fognak el, akik a zöld határon keresztül próbálnak meg Szerbiából Magyarországra jutni. A határőrség hőkamerái, illetve a szinte folyamatosan járőröző polgárőrség azonban leleplezi őket.
Az MTI tudósítója és fotósa Túró Istvánnal és Bicskei Mihállyal, a röszkei polgárőrség tagjaival tartott, amikor azok szokásos körútjukra indultak. Útközben elmondták: az illegális határátlépők gyakran az erdős részeken érkeznek Magyarországra, abban bízva, hogy a fák és a bokrok között el tudnak rejtőzni.
A téli időszakban azonban már egyre kevésbé bujkálnak, inkább feladják magukat, annyira fáznak és éheznek.
Olyan is előfordult már, hogy rendben átértek a határon, és a legközelebbi településen az ott lakókat kérték meg, hogy hívják ki a rendőrséget, mert ők feladnák magukat, illetve menekültstátust szeretnének kérni - mesélték.
A polgárőrök gyakran ruhát és élelmiszert is adnak az elfogottaknak, hiszen azok étlen-szomjan vágnak neki az útnak, télen pedig a ruha is rájuk fagy, ha rejtőzködés közben például egy útba eső csatornán kell átkelniük, erre is volt példa - részletezte Túró István.
A hivatalos eljárás szerint a polgárőrség feltartóztatja a migránsokat, amíg megérkezik a határőrség. Ők elszállítják az elfogottakat a határrendészetre, ahol nyilvántartásba veszik őket, átesnek a szükséges orvosi vizsgálatokon, majd vagy elszállítják őket valamelyik befogadótáborba, vagy a szükséges iránymutatás után a szegedi vasútállomásról – ingyenes vonatjeggyel – útnak indítják őket a befogadótáborok felé – mondta Bicskei.
Az elfogott határsértők többsége menekültkérelmet terjeszt elő – ezt már Szenti Szabolcs, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője közölte az MTI tudósítójával. Velük szemben ezt az eljárást a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal folytatja le – tette hozzá.
A hivatal menekültügyi osztályának tájékoztatása szerint tavaly több mint 42 ezren nyújtottak be menedékjog iránti kérelmet Magyarországon. A legtöbb migráns Koszovóból, Afganisztánból és Szíriából érkezett. A kérelmezők többsége 18 és 35 év közötti volt.
A menekülteket kérelmük elbírálásának idejére a három magyarországi befogadótábor egyikében helyezik el. A bicskei, a vámosszabadi és a debreceni táborban naponta 1400-1500 menedékkérő tartózkodik. Az illegális bevándorlók Magyarország előtt még Szerbiában is kérhetnek menedéket. Ugyan nem ez az ország az úti céljuk, mégis megteszik néha, mert így időt nyerhetnek, és nem toloncolják ki őket.
A hivatalos adatok szerint a szerb hatóságokhoz 2008-ban csupán 52 menedékkérelem érkezett, mára ez a szám több mint 250-szeresére nőtt. 2013-ben összesen ötezren kértek menedéket. Vladimir Cucic szerb menekültügyi biztos információi szerint pedig 2014-ben a menedékkérők száma már meghaladta a 13 ezret.
A nyugat-balkáni ország öt menekülttáborában azonban összesen csak valamivel több mint 500 férőhely van, ezekben jelenleg 580 menekültet helyeztek el. A „túljelentkezés” miatt bevezettek olyan szabályozást, amely szerint az, aki elhagyja a menekülttábor területét, elveszíti ottani szállását.
Így aki mozogni szeretne, inkább nem vonul be a táborba, hanem – ha van pénze – különböző hotelekben vagy ideiglenes albérletekben, illetve – ha nincs már pénze - erdőkben, elhagyott gyárakban, tanyákon, temetőkben keres szállást.
Azokra, akiket nem útközben, hanem már a határon, de annak szerb oldalán fognak el, néhány napos szabadságvesztést vagy pénzbüntetést szabnak ki, s kötelezik őket arra, hogy két héten belül hagyják el az országot. A legtöbbször ez meg is történik, de nem úgy, ahogy a szerb hatóságok szeretnék. A migránsoknak ugyanis nincs vesztenivalójuk, így újra megpróbálják a határátkelést.
Dusan Suvajac, a szabadkai börtön igazgatója néhány napja a Magyar Szó című újvidéki napilappal közölte: 2014-ben összesen 1374 illegális bevándorló töltött 2-5 napot a szabadkai börtönben, mintegy négyszázzal több, mint 2013-ban. A fogházra ítéltek száma azonban csak harmada az elfogottakénak, azaz az eljáró bíróság inkább pénzbüntetést szab ki, mint elzárást. A szerb határőrség tájékoztatása szerint ugyanis tavaly összesen 3917 személyt fogtak el a határőrök, ezek mintegy fele szerb állampolgár volt.
Nenad Sekulic, a horgosi határrendőrség vezető-helyettese nem részletezte, de a magyar hatóságok statisztikáiból kitűnik, hogy amikor a szerb illetékesek szerb állampolgárokról beszélnek, akkor voltaképpen koszovói menekültekről van szó. Mivel Belgrád már majdnem hét éve nem hajlandó elismerni egykori déli, többségükben albánok lakta tartománya függetlenségét, a szerb hatóságok saját állampolgáraiknak tekintik a Koszovóból érkezőket.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások