Fajunk lassú és biztos öngyilkossága

Tárgyak, amelyeket mindennap használunk a gyógyszerektől kezdve színes ruhákon át egészen a fémet tartalmazó használati tárgyakig, az iparágak az előállításukért felelősek.

Nem mindegy, hogy egy terméket egy iparág milyen körülmények között állít elő, és a salakanyagokat hogyan kezeli. Az európai és fejlett országokban nagyon komoly szabályozások alkalmazásával kell egy terméket előállítani. A fejlődő országok viszont kis kapukon keresztül nem alkalmazzák az eljárásokat, így óriási környezeti katasztrófát okoznak az emberiségnek. Szépen lassan a szennyezéssel gyilkos módon 125 millió ember életét közvetlenül veszélyeztetve. Az ipari szennyezés olyan súlyos mértéket öltött már ezekben az országokban, hogy ha ettől durvábban lehetne még a pusztítást csinálni, akkor ahhoz extrém fantázia kellene!

Ruha, és textilfestés



A ruha, és textilfestő ipar egy év alatt 9 milliárd gallon vizet használ ahhoz, hogy a ruhagyártás alapanyagát megszínezzék a kívánt színekre. A színezékkel szennyezett elhasznált vizet egyszerű módon beleeresztik tavakba, és folyókba. A Blacksmith Institue emberei szerint a világ szennyezettségéért ez az eljárás 20%-ban felelős.

Vegyipar





Ennek az iparágnak működési következményeként közvetlen veszélynek 5,3 millió ember van kitéve. Ebbe az iparágba bele tartozik a gyógyszergyártás, műanyag termékek gyártása, ami köztudottan kőolajszármazék, és a világon mindenütt jelen van. Ezen termékek gyártása nélkül az emberiség bajban lenne, hiszen gyógyszerek nélkül már nagyon sokan elhaláloztak volna. A műanyag termékek pedig mindennapi használati tárgyaink nélkülözhetetlen részei.

A vegyipari üzemek sokszor felelőtlenül, ellenőrizetlenül bocsátják ki a légkörbe a káros anyagokat, és a vízbe, talajba egyaránt kerülnek bőséggel a veszélyes anyagokból. Ezek mérgező toxinokat tartalmaznak, amelyeket az ember belélegez, de könnyen rákerülhet a tányérunkra is.

A termékeket gyártó gyárak felelőssége



Az iparág a nyersanyagokat dolgozza fel késztermékké, hogy a végfelhasználóhoz eljussanak egy-két kerülő úton. Közvetlen veszélynek a tevékenységgel 3,5 millió ember van kitéve. Ez lehet kütyü, ruházat, és élelmiszer is. A fejlődő országok is minél inkább részt szeretnének venni a világméretű gazdaságban, ezért az óriáscégek őket bízzák meg azzal, hogy a termékeket előállítsák. A környezetvédelmi szabályoknak ezek a cégek nem tesznek eleget, hogy minél olcsóbban állítsák elő a termékeket, így nagyobb profitra tehetnek szert. Így sokkal több vegyipari hulladékot, és egyéb szemetet termelnek szabályozás nélkül, mint a fejlett országok. Rengetek kívánnivalót hagy maga után a salakanyagok, hulladékok kezelése.

Aranybányászat emberi kezekkel

Kézműves aranybánya Kambodzsában

Közvetlen veszélynek 4,2 millió ember van kitéve, mert nagy mennyiségű higanyt használnak fel, hogy az aranyat ki tudják a folyókból bányászni. A lassan párolgó higany belekerül a tápláléklánc legaljára szennyezve tavakat, folyókat, tengereket. A tápláléklánc által a szennyezés szintén az ember tányérján landolhat!

Az ipari parkok



Közvetlen veszély négy millió embert érint. Ne a magyarországi ipari parkokra gondoljunk most, hanem olyan létesítményekre, amelyeket lakott területektől nagyon messze építenek fel, és így kényük-kedvükre folytathatják a pusztító környezeti szennyezésüket. Az ilyen létesítmények sok embernek adnak munkát, így egyesek úgy döntenek, hogy a munkahelyükhöz közel építenek házat maguknak, hogy ne kelljen utazni, ezzel kitéve magukat, és családjukat a közvetlen, állandó, hosszú távú környezetszennyezésnek.

Rendkívül szennyező szeméttelepek



Közvetlen veszélynek 3,5 millió ember van kitéve. A rendkívül ocsmány szeméttelepeken nem kell kommentálni, hogy minden féle káros, és veszélyes anyag, méreg is elő fordul, amelyek között nap, mint nap emberek és gyerekek egyaránt turkálnak a „megélhetésük” reményében. A talált és még használható alkatrészeket elviszik, hogy újra feldolgozzák azokat. Szívszorító cikket hasonló témával kapcsolatban már készítettünk.

Állati bőr cserzése



Közvetlen környezeti veszélynek 1,8 millió ember van kitéve. A bőrcserzés az elhullott állatok bőreit dolgozza fel, és ehhez rengeteg vegyszert kell használni, és így a fertőző, vegyszeres, zsíros víz tárolására nem tesznek érdemi intézkedéseket. Vannak olyan nagyobb cégek, ahol sok ember dolgozik, itt jobban oda figyelnek a káros anyag tárolására, de a kisebb családi vállalkozások a veszélyes anyagok tárolására nem tudnak anyagilag áldozni, ezért ők fokozottan ki vannak téve a fertőzésnek, és betegségeknek.

Bányászat, fémfeldolgozás



6,7 millió ember van kitéve közvetlen veszélynek. A bányák nagy mennyiségben ontják magukból a vegyi- és nehézfém szennyezést, hogy a kívánt ércet elő tudják állítani.

Ólom öntvények előállítása



Közvetlen veszélynek 2,5 millió ember van kitéve. Ólomöntéskor az ólomércből el kell távolítani a szennyeződéseket, és az öntödében még kémiai anyagokkal kell kezelni, hogy ez valóban fémmé váljon. A folyamatokat nem kezelik megfelelően környezetvédelmi szempontból, így az emberek a gyárakban, és környékén fokozott ólommérgezésnek vannak kitéve!

Akkumulátorok újrahasznosítása



Közvetlen veszélyben 1 millió ember élete van. Az akkumulátorok nélkülözhetetlen anyaga az ólom. Ezért azokban az országokban, ahol silány az ólom mennyiség, kézzel, kalapáccsal bontják szét a savas telepeket elválasztva belőlük az ólmot, hogy azt újra feldolgozzák. Vannak olyan bontók is, ahol egyszerűen kiégetik az akkumulátorokból az ólmot, így nagy környezeti szennyezést létre hozva.



A Blacksmith Institue kutatásai csak némely helyekre érvényesek, hiszen nem tudnak mindenhova eljutni a világon. Vannak olyan helyek is, ami teljesen el vannak zárva a világtól, mint például Norilszk.

(Galaktika)