Felfüggesztette munkáját az új török alkotmányt előkészítő bizottság
Felfüggesztette munkáját a leendő török alkotmány előkészítésére létrehozott parlamenti bizottság a török sajtó szerdai közlése szerint. Parlamenti források szerint az államfő szerepének növelése miatti nézeteltérések vezettek a döntéshez.
A tizenkét fős bizottsághoz, amely a parlament elnökének, Ismail Kahramannak a felügyelete alatt február 4-én kezdte meg működését, korábban mind a négy parlamenti párt csatlakozott.
Ömer Celik, a hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) elnökhelyettese és szóvivője közölte: a bizottság működését annak harmadik ülésén a legfőbb ellenzéki erő, a Köztársasági Néppárt (CHP) "szabotálta".
A CHP képviselői távozás előtt kijelentették: bizonyos témákkal kapcsolatban, mint például az elnöki rendszer, nem hajlandók tárgyalóasztalhoz ülni - közölte a Dogan török hírügynökség.
Celik kifejtette: a CHP nem akar új alaptörvényt. Mint mondta, az AKP az "új Törökország" első alkotmányát szeretné létrehozni, de a Köztársasági Néppárt még mindig ragaszkodik a "régi Törökország" alaptörvényéhez, ellenáll a társadalmi változás igényének.
Az AKP továbbra is Törökország legfontosabb ügyének tekinti a leendő alkotmányt, amely nem a kormány hatalmának megerősítését, hanem egy "egészségesebb rendszer" kialakítását szolgálná - hangsúlyozta a kormánypárt politikusa.
Bekir Bozdag igazságügyi miniszter Twitter-üzenetében szerdán úgy fogalmazott, hogy a munkának a CHP "ellenálló magatartása" vetett véget.
Ahmet Davutoglu török miniszterelnök egy más témában mondott szerdai beszédében arra kérte a parlamenti pártokat, hogy folytassák munkájukat az új alaptörvényt előkészítő bizottságban.
Davutoglu elmondta: mindegyik párt egyenlő arányban képviselteti magát a tárgyalóasztalnál. A leendő alkotmánynak a társadalmat érintő összes kérdéssel foglalkoznia kell, hogy az ügyben átfogó megegyezés születhessen, így a témák közül sem lehet válogatni - emelte ki.
Recep Tayyip Erdogan köztársasági elnök és az általa 2001-ben alapított AKP az alkotmányreform keretében nagyobb politikai hatalommal ruházná fel az államfőt. Az ellenzéki erők azonban inkább a kisebbségi jogok és a demokratikus szabadságjogok fejlesztését helyeznék előtérbe.
A három nagy ellenzéki pártot Ismail Kahraman január elején kérte meg arra, hogy vegyen részt az alkotmányt előkészítő bizottság működésében.
Bár az Erdogant támogató AKP a tavaly november 1-jei előre hozott parlamenti választásokon a szavazatok 49,4 százalékával 317 képviselői mandátumot szerzett, s így abszolút többséghez jutott az 550 fős törvényhozásban, nem rendelkezik sem az alkotmány közvetlen módosításához szükséges parlamenti kétharmaddal, sem egy népszavazás összehívásához szükséges 330 mandátummal.
A hatályban lévő alkotmányt még 1982-ben, a katonai puccsok idején fogadták el.
MTI
A tizenkét fős bizottsághoz, amely a parlament elnökének, Ismail Kahramannak a felügyelete alatt február 4-én kezdte meg működését, korábban mind a négy parlamenti párt csatlakozott.
Ömer Celik, a hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) elnökhelyettese és szóvivője közölte: a bizottság működését annak harmadik ülésén a legfőbb ellenzéki erő, a Köztársasági Néppárt (CHP) "szabotálta".
A CHP képviselői távozás előtt kijelentették: bizonyos témákkal kapcsolatban, mint például az elnöki rendszer, nem hajlandók tárgyalóasztalhoz ülni - közölte a Dogan török hírügynökség.
Celik kifejtette: a CHP nem akar új alaptörvényt.
Az AKP továbbra is Törökország legfontosabb ügyének tekinti a leendő alkotmányt, amely nem a kormány hatalmának megerősítését, hanem egy "egészségesebb rendszer" kialakítását szolgálná - hangsúlyozta a kormánypárt politikusa.
Bekir Bozdag igazságügyi miniszter Twitter-üzenetében szerdán úgy fogalmazott, hogy a munkának a CHP "ellenálló magatartása" vetett véget.
Ahmet Davutoglu török miniszterelnök egy más témában mondott szerdai beszédében arra kérte a parlamenti pártokat, hogy folytassák munkájukat az új alaptörvényt előkészítő bizottságban.
Davutoglu elmondta: mindegyik párt egyenlő arányban képviselteti magát a tárgyalóasztalnál. A leendő alkotmánynak a társadalmat érintő összes kérdéssel foglalkoznia kell, hogy az ügyben átfogó megegyezés születhessen, így a témák közül sem lehet válogatni - emelte ki.
Recep Tayyip Erdogan köztársasági elnök és az általa 2001-ben alapított AKP az alkotmányreform keretében nagyobb politikai hatalommal ruházná fel az államfőt. Az ellenzéki erők azonban inkább a kisebbségi jogok és a demokratikus szabadságjogok fejlesztését helyeznék előtérbe.
A három nagy ellenzéki pártot Ismail Kahraman január elején kérte meg arra, hogy vegyen részt az alkotmányt előkészítő bizottság működésében.
Bár az Erdogant támogató AKP a tavaly november 1-jei előre hozott parlamenti választásokon a szavazatok 49,4 százalékával 317 képviselői mandátumot szerzett, s így abszolút többséghez jutott az 550 fős törvényhozásban, nem rendelkezik sem az alkotmány közvetlen módosításához szükséges parlamenti kétharmaddal, sem egy népszavazás összehívásához szükséges 330 mandátummal.
A hatályban lévő alkotmányt még 1982-ben, a katonai puccsok idején fogadták el.
MTI
Hozzászólások