Felmérés: a francia muzulmánok többsége a francia értékrendet vallja
A franciaországi muzulmánoknak valamivel több mint negyede a társadalom peremén élő, szigorú vallásgyakorló, többségük viszont az állam és az egyház szétválasztását törvényben szabályozó szekularizált társadalom értékeit vallja magáénak - derült ki egy vasárnap nyilvánosságra hozott felmérésből.
A Montaigne nevű liberális agytröszt megbízásából az Ifop közvélemény-kutató intézet által készített tanulmány arra világít rá, hogy Franciaországban a muzulmánok jól integráltak a társadalomba, ugyanakkor a muzulmán kultúrájú fiatalok esetében kiugróan magas a szekularizált értékrend elutasítása.
A felmérés elsősorban a muzulmánok vallásosságára kérdezett rá, miután a másfél éve tartó dzsihadista terrortámadások és a jövő évi elnökválasztás miatt az iszlám szerepéről heves társadalmi vita folyik az országban.
A vallásos kötődést a felmérés a muzulmán női fejkendőhöz, az iszlám előírásainak megfelelő, úgynevezett halal étkezéshez és a szekularizált értékrendhez való viszonyban vizsgálta.
A tanulmány szerint három profil figyelhető meg a francia társadalomban. A muzulmánok "csendes többsége", 46 százaléka teljesen szekularizált. Egy részük gyakorolja a vallását, de konfliktusmentesen, a francia társadalom normáinak megfelelően, amelyek szerint a vallás szigorúan a magánszférába tartozik.
A megkérdezettek 25 százaléka az átlagnál vallásosabb és identitása egyik legfőbb alkotóelemének tartja az iszlám vallást, de a fejkendő viselését vagy a poligámiát elutasítja.
A harmadik csoportba sorolta a felmérést azokat, akik olyan értékrendet vallanak magukénak, amely szemben áll a köztársasági értékrenddel. Ez a muzulmánok 28 százalékát jelenti, akik saját bevallásuk szerint a társadalom peremén élnek. Az arány a 25 év alatti muzulmánok körében viszont már jelentősebb, ott eléri az 50 százalékot.
A felmérés szerint a vallásgyakorlástól függetlenül a francia muzulmánok 70 százaléka kizárólag az iszlám előírásoknak megfelelő halal húst fogyaszt.
A vallásos muzulmánok 65 százaléka támogatja a fejkendő viselését, 24 százalékuk pedig a teljes testet elfedő muzulmán öltözéket is, és 60 százalékuk szerint az oktatási intézményekben is engedélyezni kellene a muzulmán öltözéket. Franciaországban minden vallási megkülönböztető jegy viselése tiltott a közoktatási intézményekben.
Ez az arány ugyanakkor nem tükrözi vissza a gyakorlatot, ugyanis a franciaországi muzulmán nők kétharmada egyáltalán nem visel fátylat.
Franciaországban hivatalos statisztika nem áll rendelkezésre a muzulmánok arányáról a társadalomban, de az Ifop szerint a 15 év feletti lakosságnak csak 5,6 százalékát (3-4 millió), a 25 év alattiaknak pedig 10 százalékát teszik ki. Ez körülbelül fele annyi, mint amennyit az eddigi becslések állítottak.
A reprezentatív felmérés április 13. és május 23. között egy több mint 15 ezres csoportból kiválasztott 1029 muzulmán vallású vagy kultúrájú, 15 év feletti francia állampolgár megkérdezésével készült.
MTI
A Montaigne nevű liberális agytröszt megbízásából az Ifop közvélemény-kutató intézet által készített tanulmány arra világít rá, hogy Franciaországban a muzulmánok jól integráltak a társadalomba, ugyanakkor a muzulmán kultúrájú fiatalok esetében kiugróan magas a szekularizált értékrend elutasítása.
A felmérés elsősorban a muzulmánok vallásosságára kérdezett rá, miután a másfél éve tartó dzsihadista terrortámadások és a jövő évi elnökválasztás miatt az iszlám szerepéről heves társadalmi vita folyik az országban.
A vallásos kötődést a felmérés a muzulmán női fejkendőhöz, az iszlám előírásainak megfelelő, úgynevezett halal étkezéshez és a szekularizált értékrendhez való viszonyban vizsgálta.
A tanulmány szerint három profil figyelhető meg a francia társadalomban. A muzulmánok "csendes többsége", 46 százaléka teljesen szekularizált. Egy részük gyakorolja a vallását, de konfliktusmentesen, a francia társadalom normáinak megfelelően, amelyek szerint a vallás szigorúan a magánszférába tartozik.
A megkérdezettek 25 százaléka az átlagnál vallásosabb és identitása egyik legfőbb alkotóelemének tartja az iszlám vallást, de a fejkendő viselését vagy a poligámiát elutasítja.
A harmadik csoportba sorolta a felmérést azokat, akik olyan értékrendet vallanak magukénak, amely szemben áll a köztársasági értékrenddel. Ez a muzulmánok 28 százalékát jelenti, akik saját bevallásuk szerint a társadalom peremén élnek. Az arány a 25 év alatti muzulmánok körében viszont már jelentősebb, ott eléri az 50 százalékot.
A felmérés szerint a vallásgyakorlástól függetlenül a francia muzulmánok 70 százaléka kizárólag az iszlám előírásoknak megfelelő halal húst fogyaszt.
A vallásos muzulmánok 65 százaléka támogatja a fejkendő viselését, 24 százalékuk pedig a teljes testet elfedő muzulmán öltözéket is, és 60 százalékuk szerint az oktatási intézményekben is engedélyezni kellene a muzulmán öltözéket. Franciaországban minden vallási megkülönböztető jegy viselése tiltott a közoktatási intézményekben.
Ez az arány ugyanakkor nem tükrözi vissza a gyakorlatot, ugyanis a franciaországi muzulmán nők kétharmada egyáltalán nem visel fátylat.
Franciaországban hivatalos statisztika nem áll rendelkezésre a muzulmánok arányáról a társadalomban, de az Ifop szerint a 15 év feletti lakosságnak csak 5,6 százalékát (3-4 millió), a 25 év alattiaknak pedig 10 százalékát teszik ki. Ez körülbelül fele annyi, mint amennyit az eddigi becslések állítottak.
A reprezentatív felmérés április 13. és május 23. között egy több mint 15 ezres csoportból kiválasztott 1029 muzulmán vallású vagy kultúrájú, 15 év feletti francia állampolgár megkérdezésével készült.
MTI
Hozzászólások