Fiatalok, képzettek és nincs állásuk

Európa legjobban képzett fiataljainak legnagyobb problémája: stabil állást találni.

A húszas éveikben járnak, de nincs saját otthonuk, nyugdíjbiztosításuk, anyagilag nem függetlenek, és ahogy telnek a munkanélküliként töltött hetek, hónapok, úgy vesztik el önbizalmukat.

A gazdasági, pénzügyi válság emberek milliót tette Európa-szerte munkanélkülivé, s a legnagyobb mértékben a fiatalokat érinti a munkanélküliség.


Egy ma megjelent közlés szerint több mint 5,5 millió 25 év alatti fiatalnak nincs munkája Európában, és a szám hónapról hónapra nő. Már az "elveszett generációnak" is nevezik őket. A 25 év alattiak közül Görögországban 59,2%-nak, Spanyolországban 56,5%-nak, Olaszországban 38,5%-nak nincs munkája. Viszonylag kedvező helyzetben van Ausztria (8,7%) és Németország (7,6%).

Sokszor a legmagasabb végzettséggel rendelkező fiatalok jelennek meg a munkaerő piacon, amely csak nagyon keveseknek ígér munkát, s főleg nem a végzettségüknek megfelelőt.

Európa vezetői nagyon ritkán állnak elő új kezdeményezéssel a kérdésében. Az elmúlt héten 6 milliárd eurót különítettek el munkahelyteremtésre, továbbképzésre fiatalok számára az elkövetkező két évben.

Egyes elemzők szerint nem reálisak a számok, mivel az oktatásban és a különböző képzésekben résztvevő fiatalokat is beleszámítják a munkanélküliek közé néhány országban.


src="http://pagead2.googlesyndication.com/pagead/show_ads.js">
Mások viszont arra mutatnak rá, hogy a "gazdaságilag inaktív" fiatalok nem folytatnak tanulmányokat, hanem valóban munkanélküliek. Ők technikailag lehet, hogy nem számítanak munkanélkülinek, de mindenesetre állásnélküliek. Francios Hollande, francia elnök szerint számuk 14 millió Európában. További több millió fiatal viszont képzettségének nem megfelelő, alacsony fizetésű munkát végez, sokszor időszakos szerződések alapján. Jövedelmük nemcsak alacsony, hanem rendszertelen is, és nem elég önálló élet alapítására, önellátásra. Ez ugyanúgy aggodalomra ad okot.

Gyakran munkanélküli ellátásra sem jogosultak, hiszen az alkalmi munkákat leginkább a feketepiacon találnak.

Az olasz munkaügyi miniszter, Enrico Giovanni azt emelte ki, hogy a legjobban képzett fiatalokról van szó, ezért külön elkeserítő a helyzet.

A munkanélküliségnek további hatása, hogy ezek a fiatalok nem fizetnek szociális hozzájárulást, nyugdíjjárulékot. Nemcsak szociális problémával állunk szemben, hanem az elvesztett termelékenységgel is.

src="http://pagead2.googlesyndication.com/pagead/show_ads.js">

A fiatalok munkanélkülisége a csökkenő születési rátában is megmutatkozik, a generációk között pedig nő a feszültség. Sokszor a harmincas éveikben járók is a szülői házban élnek.

Ha regisztrált munkanélküliek, akkor kapnak kedvezményeket bizonyos programokon, járhatnak tanfolyamokra, tovább- vagy átképzésre.

Sokan külföldön keresik a boldogulást, vagy találnak egy tanulmányi ösztöndíjat, amivel elodázzák egy időre a problémát. Görögországot 2010 óta több mint 120.000 magasan képzett szakember, orvos, IT-szakember és természettudós hagyta el.
A bizonytalanság, a napi rutin hiánya előbb-utóbb mentális problémákhoz vezethet. A frusztráció átcsaphat dühbe, haragba. Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban és Görögországban például fiatalok tüntettek a helyzet ellen. Tehát a pénzügyi válságtól leginkább sújtott államokban. A legtöbb fiatalnak a családja segít. A család vált a legfontosabb biztosítási rendszerré. Az állásban lévők béreinek csökkentése sem ritka eset, például Görögországban.

Az első állás megszerzése előtt 2012-ben 25-53 jelentkezést kellett elküldeni. 2013-ban ez a szám 26-69-re nőtt. A legrosszabb helyzetben ebből a szempontból Spanyolország van.

A megkérdezettek 29-86%-a gondolja úgy, hogy 2013-ban nehéz állást találni. A legoptimistábbak a németek, a legsötétebben pedig a görögök és a spanyolok látják a helyzetet.

www.guardian.co.uk