Francia helyhatósági választások - Alacsony a részvétel
A választásra jogosultak 18,02 százaléka adta le vasárnap délig szavazatát Franciaországban, a helyhatósági választások első fordulóján - közölte a francia belügyminisztérium.
Ez ugyan két százalékkal magasabb a legutóbbi, három évvel ezelőtti adatokhoz képest, de akkor a 101 megyei tanács tagjainak csak a felét választották újra.
Most először választják meg egyszerre valamennyi megyei tanács tagjait hat évre. Újdonság az is, hogy csaknem 4000-ről 2054-re csökkent a választókörzetek száma, ahol a választók nem egy jelöltre, hanem egy nőből és egy férfiből álló párosra szavaznak annak érdekében, hogy mindkét nem egyenlő mértékben legyen képviselve a tanácsokban.
Ahhoz, hogy egy páros az első fordulóban mandátumot nyerjen, a szavazatok abszolút többségét kell megszereznie, a második fordulóban már a relatív többség is elég. A második fordulóba az a páros jut be, amelyik a szavazatok legalább 12,5 százalékát szerezte meg az első fordulóban.
Legtöbben eddig a déli megyékben vonultak az urnákhoz, valamint az ország középső részén található Correze megyében, amelyet Francois Hollande államfő személyesen irányított 2008 óta 2012-es elnökké választásáig. Itt a választásra jogosultak 23,7 százaléka adta le szavazatát délig, köztük az elnök is, aki 11 óra körül egyedül érkezett, és a kamerák kereszttüzében türelmesen várakozott a többi választópolgár között, mielőtt leadta a voksát.
A Párizsban élő Nicolas Sarkozy, a jobboldali ellenzék vezetője viszont nem szavazott, miután a fővárosban és Lyonban, valamint a tengerentúli megyék közül Guyanán és Martinique-on nem tartanak helyhatósági választást, ezeken a helyeken az önkormányzat tölti be a megyei tanács szerepét.
A helyhatósági választásoknak elsősorban helyi tétje van: a megyei tanácsok évi 75 milliárd eurós költségvetéssel gazdálkodnak, jelentős szociális és vállalkozói támogatásokról, valamint infrastrukturális fejlesztésekről döntenek.
Országos szinten viszont a voksolás a pártok számára a közelgő 2017-es elnökválasztás előtt egyfajta felmérésként szolgál. Az utolsó közvélemény-kutatási adatok szerint a szélsőjobboldali Nemzeti Front a szavazatok 30 százalékával az élen végezhet az első fordulóban, a jobboldali és centrista ellenzék együtt 29 százalékra, míg a kormányzó Szocialista Párt alig 19 százalékra számíthat.
A szavazóhelyiségeket a kisebb szavazókörökben este 6, illetve 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.
MTI
Ez ugyan két százalékkal magasabb a legutóbbi, három évvel ezelőtti adatokhoz képest, de akkor a 101 megyei tanács tagjainak csak a felét választották újra.Most először választják meg egyszerre valamennyi megyei tanács tagjait hat évre. Újdonság az is, hogy csaknem 4000-ről 2054-re csökkent a választókörzetek száma, ahol a választók nem egy jelöltre, hanem egy nőből és egy férfiből álló párosra szavaznak annak érdekében, hogy mindkét nem egyenlő mértékben legyen képviselve a tanácsokban.
Ahhoz, hogy egy páros az első fordulóban mandátumot nyerjen, a szavazatok abszolút többségét kell megszereznie, a második fordulóban már a relatív többség is elég. A második fordulóba az a páros jut be, amelyik a szavazatok legalább 12,5 százalékát szerezte meg az első fordulóban.
Legtöbben eddig a déli megyékben vonultak az urnákhoz, valamint az ország középső részén található Correze megyében, amelyet Francois Hollande államfő személyesen irányított 2008 óta 2012-es elnökké választásáig. Itt a választásra jogosultak 23,7 százaléka adta le szavazatát délig, köztük az elnök is, aki 11 óra körül egyedül érkezett, és a kamerák kereszttüzében türelmesen várakozott a többi választópolgár között, mielőtt leadta a voksát.
A Párizsban élő Nicolas Sarkozy, a jobboldali ellenzék vezetője viszont nem szavazott, miután a fővárosban és Lyonban, valamint a tengerentúli megyék közül Guyanán és Martinique-on nem tartanak helyhatósági választást, ezeken a helyeken az önkormányzat tölti be a megyei tanács szerepét.
A helyhatósági választásoknak elsősorban helyi tétje van: a megyei tanácsok évi 75 milliárd eurós költségvetéssel gazdálkodnak, jelentős szociális és vállalkozói támogatásokról, valamint infrastrukturális fejlesztésekről döntenek.
Országos szinten viszont a voksolás a pártok számára a közelgő 2017-es elnökválasztás előtt egyfajta felmérésként szolgál. Az utolsó közvélemény-kutatási adatok szerint a szélsőjobboldali Nemzeti Front a szavazatok 30 százalékával az élen végezhet az első fordulóban, a jobboldali és centrista ellenzék együtt 29 százalékra, míg a kormányzó Szocialista Párt alig 19 százalékra számíthat.
A szavazóhelyiségeket a kisebb szavazókörökben este 6, illetve 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.
MTI
Hozzászólások