Francia helyhatósági választások - Hivatalos részeredmény szerint a jobbközép nyert
A Nicolas Sarkozy volt államfő vezette jobbközép nyerte meg Franciaországban a helyhatósági választások első fordulóját, maga mögé utasítva az élre várt szélsőjobboldali Nemzeti Frontot és a megosztott és népszerűtlen kormányzó szocialistákat.
A francia belügyminisztérium hétfő reggeli részleges eredményei szerint a jobboldali tábor a kisebb pártokkal együtt 37,5 százalékot ért el, a baloldal összes pártja pedig együttesen 35,02 százalékot. A részvételi arány 50 százalékos volt.
A látszólagos fej-fej melletti eredmény ellenére az elemzők szerint a második fordulóban jelentős jobboldali győzelem várható a baloldal megosztottsága miatt.
A jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) és két centrista párt, a Modem és az UDI közös listái a szavazatok 30,32 százalékát szerezték meg, a Nemzeti Front (FN) pedig 25,97 százalékot kapott. A szélsőjobboldal soha nem szerepelt még ilyen jól választásokon (a tavalyi európai parlamenti választásokon 25 százalékot ért el), de a felmérésekben jelzett 30 százalékos győzelemtől messze elmaradt.
A Szocialista Párt 21,31 százalékos eredménnyel a közvélemény-kutatásokban jelzettnél jobban ellen tudott állni, és a választókörzetek háromnegyedében versenyben tudott maradni a második fordulóra. Ugyanakkor sorozatban ez volt a kormánypárt negyedik veresége a tavalyi önkormányzati, európai parlamenti és szenátusi választások után.
A kommunista Baloldali Front 6,83 százalékot kapott, a Zöldek pártja, amely csak a választókerületek 20 százalékában tudtak jelöltet állítani, alig 1,85 százalékot ért el.
A kétfordulós helyhatósági választásokon a franciák az évi 75 milliárd euróval gazdálkodó megyei tanácsok összetételéről döntenek hat évre, a második fordulót jövő vasárnap tartják.
A helyi téteken túl országos szinten a vasárnapi első fordulót a két év múlva esedékes elnökválasztás fényében értékelik Franciaországban. A sikeres jobboldali összefogás elsősorban a politikai életbe tavaly ősszel visszatért Nicolas Sarkozy érdemének tekinthető. A volt államfő ezért 2016-ban jó eséllyel indulhat a jobboldal elnökjelölt-állító választásán.
A harmadik helyre szorult Nemzeti Front is sikerként könyvelheti el, hogy 98 megyéből 43-ban az élen végzett, s nyolc választókörzetben már vasárnapi nyerni tudott. A szélsőjobboldalnak eddig csak egyetlen képviselője volt a megyei tanácsokban.
A 2054 választókörzetből már az első fordulóban 220-ban nyerni tudott a jobboldal, 56-ban pedig a baloldal.
Jean-Daniel Lévy, a Harris Interactive közvélemény-kutatóintézet elemzője szerint mindegyik párt sikeresnek tekintheti a választási szereplését.
A jobbközép azért, mert megnyerte az első fordulót és jól el tudta magát határolni a Nemzeti Fronttól. Az FN azért, mert még soha nem ért el ilyen jó eredményt. A kormánypárt pedig azért, mert mozgósítani tudta a választóit annak érdekében, hogy ne csússzon a lélektani húsz százalék alá, és ezzel tompítani tudta a vereségét.
A részvétel alacsony volt, de a vártnál valamivel jelentősebb, s ennek köszönhető, hogy a szélsőjobboldal, amely hónapok óta vezető helyen szerepelt a közvélemény-kutatásokban, végül nem tudott győzni. Marine Le Pen, az FN elnöke ugyanakkor nem titkolja, hogy a vasárnapi eredményt már a 2017-es elnökválasztási szerepléséhez tekinti az egyik állomásnak.
A hétfői francia lapok üdvözölték, hogy a választók megértették a választás országos jelentőségét, és a reméltnél nagyobb számban vonultak az urnákhoz a szélsőjobboldal feltartóztatására.
A baloldali Libération szerint "három Franciaország" rajzolódott fel: a jobboldal győzni tudott, a szélsőjobboldal beágyazódott, a baloldal pedig ellenállt. A lap üdvözölte, hogy a demokratikus pártok a vártnál jobban teljesítettek, és nem volt "szélsőjobboldali dagály". "A gátak végül is tartanak még" - hangsúlyozta a szerkesztőségi írás.
A Le Figaro is három nagy táborról írt, de a konzervatív lap értelmezésében a baloldal lemaradt, a jobboldal pedig jövő vasárnap megszerezheti a legtöbb megye irányítását. A Le Figaro szerint ez egyértelműen az elmúlt hetekben végig kampányoló Nicolas Sarkozy személyes sikere. A Le Parisien című fővárosi lap címlapján a jobboldali politikus fotója látható, Előny Sarkozynál felirattal.
A 101 francia megye közül jelenleg 61-et irányít a baloldal, amelyből elemzők szerint mintegy harmincat veszíthet el jövő vasárnap.
A jobboldal azért is elsöprő győzelemre számíthat, mert azokban a választókerületekben, ahol a baloldali jelölt kiesett az első fordulóban (500 választókörzet), vagy harmadik helyen végzett, a kormánypárti tábor a második fordulóban várhatóan a jobboldali jelöltet fogja támogatni, annak érdekében, hogy a szélsőjobboldal ne juthasson mandátumhoz.
MTI
A francia belügyminisztérium hétfő reggeli részleges eredményei szerint a jobboldali tábor a kisebb pártokkal együtt 37,5 százalékot ért el, a baloldal összes pártja pedig együttesen 35,02 százalékot. A részvételi arány 50 százalékos volt.A látszólagos fej-fej melletti eredmény ellenére az elemzők szerint a második fordulóban jelentős jobboldali győzelem várható a baloldal megosztottsága miatt.
A jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) és két centrista párt, a Modem és az UDI közös listái a szavazatok 30,32 százalékát szerezték meg, a Nemzeti Front (FN) pedig 25,97 százalékot kapott. A szélsőjobboldal soha nem szerepelt még ilyen jól választásokon (a tavalyi európai parlamenti választásokon 25 százalékot ért el), de a felmérésekben jelzett 30 százalékos győzelemtől messze elmaradt.
A Szocialista Párt 21,31 százalékos eredménnyel a közvélemény-kutatásokban jelzettnél jobban ellen tudott állni, és a választókörzetek háromnegyedében versenyben tudott maradni a második fordulóra. Ugyanakkor sorozatban ez volt a kormánypárt negyedik veresége a tavalyi önkormányzati, európai parlamenti és szenátusi választások után.
A kommunista Baloldali Front 6,83 százalékot kapott, a Zöldek pártja, amely csak a választókerületek 20 százalékában tudtak jelöltet állítani, alig 1,85 százalékot ért el.
A kétfordulós helyhatósági választásokon a franciák az évi 75 milliárd euróval gazdálkodó megyei tanácsok összetételéről döntenek hat évre, a második fordulót jövő vasárnap tartják.
A helyi téteken túl országos szinten a vasárnapi első fordulót a két év múlva esedékes elnökválasztás fényében értékelik Franciaországban. A sikeres jobboldali összefogás elsősorban a politikai életbe tavaly ősszel visszatért Nicolas Sarkozy érdemének tekinthető. A volt államfő ezért 2016-ban jó eséllyel indulhat a jobboldal elnökjelölt-állító választásán.
A harmadik helyre szorult Nemzeti Front is sikerként könyvelheti el, hogy 98 megyéből 43-ban az élen végzett, s nyolc választókörzetben már vasárnapi nyerni tudott. A szélsőjobboldalnak eddig csak egyetlen képviselője volt a megyei tanácsokban.
A 2054 választókörzetből már az első fordulóban 220-ban nyerni tudott a jobboldal, 56-ban pedig a baloldal.
Jean-Daniel Lévy, a Harris Interactive közvélemény-kutatóintézet elemzője szerint mindegyik párt sikeresnek tekintheti a választási szereplését.
A jobbközép azért, mert megnyerte az első fordulót és jól el tudta magát határolni a Nemzeti Fronttól. Az FN azért, mert még soha nem ért el ilyen jó eredményt. A kormánypárt pedig azért, mert mozgósítani tudta a választóit annak érdekében, hogy ne csússzon a lélektani húsz százalék alá, és ezzel tompítani tudta a vereségét.
A részvétel alacsony volt, de a vártnál valamivel jelentősebb, s ennek köszönhető, hogy a szélsőjobboldal, amely hónapok óta vezető helyen szerepelt a közvélemény-kutatásokban, végül nem tudott győzni. Marine Le Pen, az FN elnöke ugyanakkor nem titkolja, hogy a vasárnapi eredményt már a 2017-es elnökválasztási szerepléséhez tekinti az egyik állomásnak.
A hétfői francia lapok üdvözölték, hogy a választók megértették a választás országos jelentőségét, és a reméltnél nagyobb számban vonultak az urnákhoz a szélsőjobboldal feltartóztatására.
A baloldali Libération szerint "három Franciaország" rajzolódott fel: a jobboldal győzni tudott, a szélsőjobboldal beágyazódott, a baloldal pedig ellenállt. A lap üdvözölte, hogy a demokratikus pártok a vártnál jobban teljesítettek, és nem volt "szélsőjobboldali dagály". "A gátak végül is tartanak még" - hangsúlyozta a szerkesztőségi írás.
A Le Figaro is három nagy táborról írt, de a konzervatív lap értelmezésében a baloldal lemaradt, a jobboldal pedig jövő vasárnap megszerezheti a legtöbb megye irányítását. A Le Figaro szerint ez egyértelműen az elmúlt hetekben végig kampányoló Nicolas Sarkozy személyes sikere. A Le Parisien című fővárosi lap címlapján a jobboldali politikus fotója látható, Előny Sarkozynál felirattal.
A 101 francia megye közül jelenleg 61-et irányít a baloldal, amelyből elemzők szerint mintegy harmincat veszíthet el jövő vasárnap.
A jobboldal azért is elsöprő győzelemre számíthat, mert azokban a választókerületekben, ahol a baloldali jelölt kiesett az első fordulóban (500 választókörzet), vagy harmadik helyen végzett, a kormánypárti tábor a második fordulóban várhatóan a jobboldali jelöltet fogja támogatni, annak érdekében, hogy a szélsőjobboldal ne juthasson mandátumhoz.
MTI
Hozzászólások