Franciaország és Németország: távolodás
Politikai, gazdasági és demográfiai szempontból is növekvő különbség figyelhető meg az Európai Unió két vezető állama között az utóbbi időben. Egy közelmúltban végzett kutatás eredménye szerint a két ország egyre inkább különbözőképpen látja a körülöttünk lévő világot.
A francia-német megegyezés a két európai nagyhatalom viszonylagos erőegyensúlyán alapult még a nyolcvanas években. Az NSZK gazdasága és lakossága egy kicsit magasabb szintű, illetve több volt, mint az akkori Franciaországé, de nem nagyságrendileg nagyobb. A francia gazdaság növekedése meghaladta már szomszédjáét.
Három évtizeddel később a körülbelüli egyensúly már a múlté. Németország lakossága most egy negyeddel több, mint Franciaországé, gazdasága pedig 38%-kal jobban teljesít. Németország gazdasága bevallottan gyengén, 0,9%-os növekedést tudhat magáénak, addig a francia gazdaság egyáltalán nem növekedett.
A két ország távolodását tetézi még a közvéleményben megmutatkozó különbség, és a francia közeledés a dél-európai országokhoz.
Ma a franciák és a németek annyira különbözően ítélik meg a gazdaság kihívásait, mintha nem is egy bolygón élnének, nemhogy egy egységes európai piacon belül.
Tíz franciából nyolc állítja, hogy a munkanélküliség nagy probléma, míg ez a szám 30% alatt van a németeknél. Az infláció megítélésében a franciák kétharmada véli azt nagy fontosságú megoldandó problémának, míg kevesebb, mint egy harmada a németeknek aggódik az emelkedő árak miatt. A franciák 71, a németek 37%-a aggódik a magas államháztartási hiány miatt.
2009-ben az EU jövőjéről a franciák azt vallották, hogy az európai integráció megerősítette a francia gazdaságot. Ugyanakkor a németek fele gondolta úgy, hogy a német gazdaság profitált az integrációból. Négy éve 7% százaléknyi volt a különbség. Mára 32-re növekedett a különbség (22% és 54%).
A két ország közvéleménye különbözően vélekedik az Európai Unióról, mint intézményről is. 2007-ben, az euró válsága előtt a franciák 62, a németek 68%-a nyilatkozott támogatólag. 2013-ban a franciáknál 41%-ra, a németeknél 60%-ra csökkent ez a szám.
A számok tanúsága szerint a franciák még a briteknél is szkeptikusabbak euró kérdésben. A szigetországban 26% véli úgy, hogy az európai integráció megerősítette a brit gazdaságot, és 43% vall pozitívan az EU-ról.
A franciák vélekedései viszont egyre inkább a dél-európaiakéra hasonlít.
Franciaországhoz hasonlóan a görögök és az olaszok több mint háromnegyede tartja úgy, hogy az európai integráció rossz országuknak, a spanyolok és a görögök több mint fele rossz véleménnyel van az EU-ról.
A négy ország közül Franciaországban romlott leginkább az EU megítélése az elmúlt öt évben.
Minden ötödik francia azt vallotta, hogy az elmúlt évben gondot okozott étel, ruházat vásárlása vagy az egészségügyi szolgáltatás igénybe vétele.
Mindössze 11% gondolta úgy, hogy a francia ipar javulást mutatott a megelőző évben. Ezzel a franciák a legpesszimistább válaszokat adták Európában.
Az elmúlt évtizedekben éppen a francia-német együttműködés tette lehetővé az EU bővítését, erősítését. Kevés szakember hisz abban, hogy Párizs és Berlin megegyezése nélkül lehetséges lenne egy erősebb politikai és gazdasági integráció.
Az új, márciusban végzett felmérés eredményei, különösen a francia közvélemény megváltozása új kérdéseket vet fel az EU fejlődését illetően.
www.bbc.co.uk
A francia-német megegyezés a két európai nagyhatalom viszonylagos erőegyensúlyán alapult még a nyolcvanas években. Az NSZK gazdasága és lakossága egy kicsit magasabb szintű, illetve több volt, mint az akkori Franciaországé, de nem nagyságrendileg nagyobb. A francia gazdaság növekedése meghaladta már szomszédjáét.Három évtizeddel később a körülbelüli egyensúly már a múlté. Németország lakossága most egy negyeddel több, mint Franciaországé, gazdasága pedig 38%-kal jobban teljesít. Németország gazdasága bevallottan gyengén, 0,9%-os növekedést tudhat magáénak, addig a francia gazdaság egyáltalán nem növekedett.
A két ország távolodását tetézi még a közvéleményben megmutatkozó különbség, és a francia közeledés a dél-európai országokhoz.
Ma a franciák és a németek annyira különbözően ítélik meg a gazdaság kihívásait, mintha nem is egy bolygón élnének, nemhogy egy egységes európai piacon belül.
Tíz franciából nyolc állítja, hogy a munkanélküliség nagy probléma, míg ez a szám 30% alatt van a németeknél. Az infláció megítélésében a franciák kétharmada véli azt nagy fontosságú megoldandó problémának, míg kevesebb, mint egy harmada a németeknek aggódik az emelkedő árak miatt. A franciák 71, a németek 37%-a aggódik a magas államháztartási hiány miatt.
2009-ben az EU jövőjéről a franciák azt vallották, hogy az európai integráció megerősítette a francia gazdaságot. Ugyanakkor a németek fele gondolta úgy, hogy a német gazdaság profitált az integrációból. Négy éve 7% százaléknyi volt a különbség. Mára 32-re növekedett a különbség (22% és 54%).
A két ország közvéleménye különbözően vélekedik az Európai Unióról, mint intézményről is. 2007-ben, az euró válsága előtt a franciák 62, a németek 68%-a nyilatkozott támogatólag. 2013-ban a franciáknál 41%-ra, a németeknél 60%-ra csökkent ez a szám.
A számok tanúsága szerint a franciák még a briteknél is szkeptikusabbak euró kérdésben. A szigetországban 26% véli úgy, hogy az európai integráció megerősítette a brit gazdaságot, és 43% vall pozitívan az EU-ról.
A franciák vélekedései viszont egyre inkább a dél-európaiakéra hasonlít.
Franciaországhoz hasonlóan a görögök és az olaszok több mint háromnegyede tartja úgy, hogy az európai integráció rossz országuknak, a spanyolok és a görögök több mint fele rossz véleménnyel van az EU-ról.
A négy ország közül Franciaországban romlott leginkább az EU megítélése az elmúlt öt évben.
Minden ötödik francia azt vallotta, hogy az elmúlt évben gondot okozott étel, ruházat vásárlása vagy az egészségügyi szolgáltatás igénybe vétele.
Mindössze 11% gondolta úgy, hogy a francia ipar javulást mutatott a megelőző évben. Ezzel a franciák a legpesszimistább válaszokat adták Európában.
Az elmúlt évtizedekben éppen a francia-német együttműködés tette lehetővé az EU bővítését, erősítését. Kevés szakember hisz abban, hogy Párizs és Berlin megegyezése nélkül lehetséges lenne egy erősebb politikai és gazdasági integráció.
Az új, márciusban végzett felmérés eredményei, különösen a francia közvélemény megváltozása új kérdéseket vet fel az EU fejlődését illetően.
www.bbc.co.uk
Hozzászólások