Franciaországban június 28-én rendezik meg az önkormányzati választások márciusban elhalasztott második fordulóját
Venczel Katalin, az MTI tudósítója jelenti: Június 28-án rendezik meg Franciaországban az önkormányzati választásoknak a koronavírus-járvány miatt márciusban elhalasztott második fordulóját - jelentette be pénteken Edouard Philippe miniszterelnök.
A 35 ezer francia településből 5 ezer érintett, a többiben ugyanis már a március 15-i első fordulóban megszerezte az egyik jelölt a kellő többséget. A második fordulót eredetileg március 22-én tartották volna, de a kijárási korlátozások március 17-i bevezetését követően a kormány elhalasztotta.
Edouard Philippe elismerte, hogy a járványhelyzet miatt a júniusi dátum nem élvez teljes konszenzust a politikai pártok körében, "de úgy véljük, hogy a demokratikus életnek újra kell indulnia". Franciaország a járvány egyik fő európai gócpontja, több mint 28 ezren vesztették életüket, még jelenleg is csaknem 2 ezren vannak lélegeztetőgépen, de a súlyos betegek száma az április 9-i tetőzés óta napról napra csökken. Aznap 7148-an szorultak lélegeztetőgépre.
Christophe Castaner belügyminiszter jelezte, hogy a szavazóhelyiségekben kötelező lesz a maszkviselés annak érdekében, hogy a választás ne kedvezzen a vírus terjedésének, s arra kérte a jelölteket, hogy amennyire lehetséges, "virtuális módon" kampányoljanak. A helyhatósági választásokon 47 millió francia és 330 ezer Franciaországban élő európai uniós állampolgár mintegy 35 ezer önkormányzat tagjait választja meg a következő hat évre, de az első fordulóban a választóknak alig 44 százaléka vonult az urnákhoz, ami Franciaországban rekordalacsony részvételnek számít.
A második fordulóban az 5 ezer nagyobb település mintegy 16 millió választópolgára szavazhat. Az első fordulóban a Zöldek könyvelhették el a legjelentősebb előretörést, és a második fordulóban győzelemre számíthatnak olyan nagyvárosokban, mint Strasbourg, Bordeaux, Lyon, Besancon és Grenoble. A Marine Le Pen vezette radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés is több győzelmet könyvelhetett el már az első fordulóban, sikerült megtartania a 2014-ben megszerzett közepes városok irányítását (Hénin-Beaumon, Fréjus, Hayange vagy Beaucaire), és jó esélye van a pártnak a győzelemre a második fordulóban Perpignanban is.
Edouard Philippe miniszterelnök a normandiai Le Havre-ban jelöltette magát, amelynek kormányfői kinevezése előtt polgármestere volt, s az első fordulóban 43 százalékkal az élen végzett. Sem az ő jó szereplése, sem az, hogy Gérald Darmanin költségvetési miniszter az első fordulóban megszerezte a szavazatok többségét az északi Tourcoing-ban, nem tudta leleplezni, hogy Emmanuel Macron államfő 2016-ban alakult pártjának nem sikerült helyi szinteken beágyazódnia, és az első fordulóban a legtöbb helyen alulmaradtak a jelöltjei.
Párizsban a jelenlegi polgármester, a szocialista Anne Hidalgo lett az első a szavazatok 30 százalékával, a 22 százalékot elért jobbközép Rachida Dati korábbi igazságügyi miniszter előtt. A 2014-ben hatalmas győzelmet aratott jobbközép Köztársaságiak, akik Emmanuel Macron 2017-os elnökké választása után gyakorlatilag megsemmisültek az országos politikában, valamelyest megerősödtek. A nagyobb városok közül Nizzában, Marseille-ben, Bordeaux-ban és Toulouse-ban is sikerült az élen végezniük.
(Forrás: MTI)
A 35 ezer francia településből 5 ezer érintett, a többiben ugyanis már a március 15-i első fordulóban megszerezte az egyik jelölt a kellő többséget. A második fordulót eredetileg március 22-én tartották volna, de a kijárási korlátozások március 17-i bevezetését követően a kormány elhalasztotta.
A miniszterelnök jelezte, hogy a kormány döntése a járványhelyzet függvényében még "visszafordítható". A tudományos tanács ajánlásának megfelelően feltehetően két hét múlva véglegesíti a dátumot a kormány, amely addig is két törvényjavaslatot készít elő: az egyik szerint június 28-án tartanák a második fordulót, a második szerint pedig 2021 januárjában, de ez utóbbi esetben az alkotmány szerint az első fordulót is újra meg kellene rendezni.
Edouard Philippe elismerte, hogy a járványhelyzet miatt a júniusi dátum nem élvez teljes konszenzust a politikai pártok körében, "de úgy véljük, hogy a demokratikus életnek újra kell indulnia". Franciaország a járvány egyik fő európai gócpontja, több mint 28 ezren vesztették életüket, még jelenleg is csaknem 2 ezren vannak lélegeztetőgépen, de a súlyos betegek száma az április 9-i tetőzés óta napról napra csökken. Aznap 7148-an szorultak lélegeztetőgépre.
Christophe Castaner belügyminiszter jelezte, hogy a szavazóhelyiségekben kötelező lesz a maszkviselés annak érdekében, hogy a választás ne kedvezzen a vírus terjedésének, s arra kérte a jelölteket, hogy amennyire lehetséges, "virtuális módon" kampányoljanak. A helyhatósági választásokon 47 millió francia és 330 ezer Franciaországban élő európai uniós állampolgár mintegy 35 ezer önkormányzat tagjait választja meg a következő hat évre, de az első fordulóban a választóknak alig 44 százaléka vonult az urnákhoz, ami Franciaországban rekordalacsony részvételnek számít.
A második fordulóban az 5 ezer nagyobb település mintegy 16 millió választópolgára szavazhat. Az első fordulóban a Zöldek könyvelhették el a legjelentősebb előretörést, és a második fordulóban győzelemre számíthatnak olyan nagyvárosokban, mint Strasbourg, Bordeaux, Lyon, Besancon és Grenoble. A Marine Le Pen vezette radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés is több győzelmet könyvelhetett el már az első fordulóban, sikerült megtartania a 2014-ben megszerzett közepes városok irányítását (Hénin-Beaumon, Fréjus, Hayange vagy Beaucaire), és jó esélye van a pártnak a győzelemre a második fordulóban Perpignanban is.
Edouard Philippe miniszterelnök a normandiai Le Havre-ban jelöltette magát, amelynek kormányfői kinevezése előtt polgármestere volt, s az első fordulóban 43 százalékkal az élen végzett. Sem az ő jó szereplése, sem az, hogy Gérald Darmanin költségvetési miniszter az első fordulóban megszerezte a szavazatok többségét az északi Tourcoing-ban, nem tudta leleplezni, hogy Emmanuel Macron államfő 2016-ban alakult pártjának nem sikerült helyi szinteken beágyazódnia, és az első fordulóban a legtöbb helyen alulmaradtak a jelöltjei.
Párizsban a jelenlegi polgármester, a szocialista Anne Hidalgo lett az első a szavazatok 30 százalékával, a 22 százalékot elért jobbközép Rachida Dati korábbi igazságügyi miniszter előtt. A 2014-ben hatalmas győzelmet aratott jobbközép Köztársaságiak, akik Emmanuel Macron 2017-os elnökké választása után gyakorlatilag megsemmisültek az országos politikában, valamelyest megerősödtek. A nagyobb városok közül Nizzában, Marseille-ben, Bordeaux-ban és Toulouse-ban is sikerült az élen végezniük.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások