Franciaországban megduplázódott az antiszemita tettek száma
Franciaországban gyakorlatilag megduplázódott - 91 százalékkal nőtt - az antiszemita tettek és fenyegetések száma az év első hét hónapja alatt - közölte a Franciaországi Zsidó Intézmények Reprezentatív Tanácsa (CRIF).
Január elseje és július 31. között 527 antiszemita tettet vagy fenyegetést jegyeztek föl, a tavalyi 276-tal szemben ugyanebben az időszakban. Az adatok a belügyminisztériumtól származnak, de a Crif hozta nyilvánosságra őket.
A zsinagógák védelmét ellátó Zsidó Közösség Védelmi Szervezete (SPCJ) Facebook-oldalán azt is hozzátette, hogy a fizikai cselekmények (erőszak, támadás, merényletkísérlet, tűzeset, rongálás, vandalizmus) száma nőtt a legjelentősebben, 126 százalékkal. A verbális fenyegetések (kijelentések, gesztusok, szórólapok, feliratok, levelek) száma 79 százalékkal emelkedett.
A CRIF szerint "ezek a cselekmények, jelentőségük és főleg az erőszakosságuk miatt, tovább növelik az egyre erősödő nyugtalansági érzést, amely a franciaországi zsidók mindennapjait sújtja és rátelepszik a jövőjükre is". Európa legjelentősebb zsidó közösségének (5-600 ezer fő) politikai szervezete szerint különösen aggasztó, hogy az erőszaknak új formái jelentek meg: a közösségi helyeket szervezett bandák támadják meg, a zsinagógák ellen előre megtervezett és célzott támadásokat hajtanak végre, zsidó üzletek ellen követnek el vandalizmust, és megjelentek a terrortámadások is.
Két "csúcspontja" volt idén az antiszemita hullámnak Franciaországban. Az első januárban: miután az antiszemitizmus miatt többször elítélt humorista, Dieudonné M,bala M,bala újabb előadását betiltották a hatóságok, a mintegy ötven jobboldali és szélsőjobboldali csoportosulást, valamint nacionalista és konzervatív katolikus egyesületet tömörítő, Harag napja elnevezésű kollektíva tüntetést szervezett, amelyen antiszemita, rasszista és homofób bekiabálások közepette követelték Francois Hollande államfő lemondását. A másik időszak júliusban volt, amikor a gázai konfliktus idén a palesztinbarát tüntetéseken több incidens is történt zsinagógák közelében, Párizsban és környékén.
A zsidó szervezetek az elmúlt hónapokban már többször elítélték az antiszemitizmus erősödését Franciaországban. Elsősorban ezzel magyarázzák azt, hogy Franciaországból vándoroltak ki Izraelbe a legtöbben az év első nyolc hónapjában. Az izraeli integrációs minisztérium adatai szerint a Franciaországból Izraelbe áttelepülők száma augusztusban 4566 volt, s év végére elérheti az 5500-at. Franciaország most először áll az első helyen az aliázók (az izraeli állampolgárságot felvevők) számát tekintve. A második helyen Ukrajna szerepel 3252 fővel, megelőzve Oroszországot (2632) és az Egyesült Államokat (2218).
MTI
Január elseje és július 31. között 527 antiszemita tettet vagy fenyegetést jegyeztek föl, a tavalyi 276-tal szemben ugyanebben az időszakban. Az adatok a belügyminisztériumtól származnak, de a Crif hozta nyilvánosságra őket.A zsinagógák védelmét ellátó Zsidó Közösség Védelmi Szervezete (SPCJ) Facebook-oldalán azt is hozzátette, hogy a fizikai cselekmények (erőszak, támadás, merényletkísérlet, tűzeset, rongálás, vandalizmus) száma nőtt a legjelentősebben, 126 százalékkal.
A CRIF szerint "ezek a cselekmények, jelentőségük és főleg az erőszakosságuk miatt, tovább növelik az egyre erősödő nyugtalansági érzést, amely a franciaországi zsidók mindennapjait sújtja és rátelepszik a jövőjükre is". Európa legjelentősebb zsidó közösségének (5-600 ezer fő) politikai szervezete szerint különösen aggasztó, hogy az erőszaknak új formái jelentek meg: a közösségi helyeket szervezett bandák támadják meg, a zsinagógák ellen előre megtervezett és célzott támadásokat hajtanak végre, zsidó üzletek ellen követnek el vandalizmust, és megjelentek a terrortámadások is.
Két "csúcspontja" volt idén az antiszemita hullámnak Franciaországban. Az első januárban: miután az antiszemitizmus miatt többször elítélt humorista, Dieudonné M,bala M,bala újabb előadását betiltották a hatóságok, a mintegy ötven jobboldali és szélsőjobboldali csoportosulást, valamint nacionalista és konzervatív katolikus egyesületet tömörítő, Harag napja elnevezésű kollektíva tüntetést szervezett, amelyen antiszemita, rasszista és homofób bekiabálások közepette követelték Francois Hollande államfő lemondását. A másik időszak júliusban volt, amikor a gázai konfliktus idén a palesztinbarát tüntetéseken több incidens is történt zsinagógák közelében, Párizsban és környékén.
A zsidó szervezetek az elmúlt hónapokban már többször elítélték az antiszemitizmus erősödését Franciaországban. Elsősorban ezzel magyarázzák azt, hogy Franciaországból vándoroltak ki Izraelbe a legtöbben az év első nyolc hónapjában. Az izraeli integrációs minisztérium adatai szerint a Franciaországból Izraelbe áttelepülők száma augusztusban 4566 volt, s év végére elérheti az 5500-at. Franciaország most először áll az első helyen az aliázók (az izraeli állampolgárságot felvevők) számát tekintve. A második helyen Ukrajna szerepel 3252 fővel, megelőzve Oroszországot (2632) és az Egyesült Államokat (2218).
MTI
Hozzászólások