Franciaországnak sikerült kikerülni a kommunizmust
Párizsi Kommün 1871. Ráfoghatjuk, hogy a jelenség egyfajta szocialista államszervezet volt, amelyet március 26-án kiáltottak ki Párizsban.
A kommün kiáltását rengeteg előzmény előzte meg. 1871. március 28-án a sok munkástüntetés. A kommün tagjait megválasztották, akik radikális kommunisták, marxisták és republikánusok is voltak. Köztük a magyar származású Frankel Leó-val, aki a közmunkabizottság elnöke volt.
Ez a képződmény azt gondolta, hogy Franciaország a „községtanácsok szövetsége” lesz. A szervezet sokfajta intézkedést hozott létre, köztük volt a nyolc órás munkanap és a gyárak államosítása.
A párizsi munkásság erőin azonban felülkerekedett a porosz hadsereg és a versailles-i kormánycsapatok. A túlerő leverte a kommünt. A foglyul ejtett kommünárdokat egyszerűen kivégezték.
A történet indítéka, még eddig a megközelítésből el is fogadható. Azonban Karl Marx és számos kommunista vezető az eseményeket az első proletárdiktatúrának és az első kommunista államnak titulálták gyakorlatilag a párizsi kommünt, amely alapjában különbözött a kommunizmustól.
Lényegében a kommün Louis Auguste Blanquitől és Pierre-Joseph Proudhon alapgondolataiból származtak, mely szerint az egyenlőséget államcsínnyel lehet elérni. Proudhon pedig azt vallotta, hogy a társadalom működését a szabadon együttműködő emberi közösségek alkotják.
A nagy szocialista dologból csak az maradt ki, hogy a magántulajdon kisajátítását kihagyták a tervekből, ezért nem nevezhető a párizsi kommün kommunista érzelműnek.
Barikád a Hôtel Crillon előtt
Barikád a Hôtel de ville előtt
Barikád a Rue de la Bonne-on
Colonne Vendôme
Colonne Vendôme
Lecomte és Clément-Thomas tábornokok kivégzése a Montmartre-on
Óriási barikádkomplexum macskakövekből
Pantheon barikád
Romokban a párizsi városháza
Rue de Castiglione-i barikád és védői
Rue Victoria barikád
Kommünárdok holttestei
Forrás: ritkanlathatotortenelem.blog.hu
A kommün kiáltását rengeteg előzmény előzte meg. 1871. március 28-án a sok munkástüntetés. A kommün tagjait megválasztották, akik radikális kommunisták, marxisták és republikánusok is voltak. Köztük a magyar származású Frankel Leó-val, aki a közmunkabizottság elnöke volt.
Ez a képződmény azt gondolta, hogy Franciaország a „községtanácsok szövetsége” lesz. A szervezet sokfajta intézkedést hozott létre, köztük volt a nyolc órás munkanap és a gyárak államosítása.
A párizsi munkásság erőin azonban felülkerekedett a porosz hadsereg és a versailles-i kormánycsapatok. A túlerő leverte a kommünt. A foglyul ejtett kommünárdokat egyszerűen kivégezték.
A történet indítéka, még eddig a megközelítésből el is fogadható. Azonban Karl Marx és számos kommunista vezető az eseményeket az első proletárdiktatúrának és az első kommunista államnak titulálták gyakorlatilag a párizsi kommünt, amely alapjában különbözött a kommunizmustól.
Lényegében a kommün Louis Auguste Blanquitől és Pierre-Joseph Proudhon alapgondolataiból származtak, mely szerint az egyenlőséget államcsínnyel lehet elérni. Proudhon pedig azt vallotta, hogy a társadalom működését a szabadon együttműködő emberi közösségek alkotják.
A nagy szocialista dologból csak az maradt ki, hogy a magántulajdon kisajátítását kihagyták a tervekből, ezért nem nevezhető a párizsi kommün kommunista érzelműnek.
Barikád a Hôtel Crillon előtt Barikád a Hôtel de ville előtt Barikád a Rue de la Bonne-on Colonne Vendôme Colonne Vendôme Lecomte és Clément-Thomas tábornokok kivégzése a Montmartre-on Óriási barikádkomplexum macskakövekből Pantheon barikád Romokban a párizsi városháza Rue de Castiglione-i barikád és védői Rue Victoria barikád Kommünárdok holttesteiForrás: ritkanlathatotortenelem.blog.hu
Hozzászólások