Frank-Walter Steinmeier lehet a következő német államfő
A Reuters, az AFP és a dpa egybehangzó jelentése szerint a CDU elnökségének telefonkonferenciáján megállapodtak abban, hogy elfogadják az SPD javaslatát a Joachim Gauck távozásával megüresedő szövetségi elnöki tisztség betöltésére, így Steinmeiert támogatják majd az államfőválasztásra hivatott szövetségi közgyűlés (Bundesversammlung) február 12-ére tervezett ülésén.
Az SPD és a CDU után várhatóan a kormánykoalíció harmadik pártja, a bajor CSU is támogatja majd Frank-Walter Steinmeiert. A CSU főtitkára, Andreas Scheuer hétfői nyilatkozatában jó jelöltnek nevezte a szociáldemokrata politikust, és a Bild című lap értesülése szerint a CSU elnökségében már határoztak is arról, hogy elfogadják jelölését.
Frank-Walter Steinmeier így a kormánypártok közös jelöltjeként indulhat a Bundesversammlung ülésén, és az első fordulóban megszerezheti a tisztséget, mert a CDU/CSU pártszövetségnek és az SPD-nek abszolút többsége van a testületben. Joachim Gauck júniusban jelentette be, hogy mandátuma 2017. márciusi lejártával távozik hivatalából és nem indul újra a tisztségért.
Döntését azzal indokolta, hogy nem tudja garantálni az államfői tisztség betöltéséhez szükséges "energiát és vitalitást" a következő ciklusban, amely az életének 77. és 82. éve közötti szakaszára esik. A nagykoalíció pártjai rögtön jelezték, hogy igyekeznek közös jelöltet állítani, de az egyeztetés sokáig sikertelen volt.
A három pártelnök háromszor tárgyalt a szövetségi elnöki tisztség betöltéséről, legutóbb vasárnap este, és nem jutottak megállapodásra. Az első kommentárok szerint Frank-Walter Steinmeier jelölése Angela Merkel kancellár, CDU-elnök kudarca; Sigmar Gabriel SPD-elnök, alkancellár már októberben bejelentette, hogy pártja a külügyminisztert tarja a legalkalmasabbnak a tisztségre, a CDU pedig senkit sem tudott javasolni helyette, és végül kénytelen-kelletlen beletörődtek jelölésébe.
Sajtóértesülések szerint felmerült mások mellett a szövetségi parlament (Bundestag) CDU-s elnöke, Norbert Lammert és a CDU egyik legtekintélyesebb politikusa, Wolfgang Schäuble neve, de az összes többi lehetséges jelölt mellett ők is elhárították a megkeresést. Több forrás szerint Angela Merkel próbálkozott az ellenzéki Zöldek egyik országszerte kiugróan népszerű politikusával, Winfried Kretschmann baden-württembergi miniszterelnökkel is, de a CSU elutasította a felvetést, arra hivatkozva, hogy Kretschmann jelölésének az lehet az üzenete, hogy a CDU/CSU hajlandó a kormányzati együttműködésre a Zöldekkel a 2017-es Bundestag-választások után, ilyen jelzést pedig nem kell adni a választóknak.
A Bild szerint a CDU és a CSU vezetőségében azzal magyarázzák Frank-Walter Steinmeier jelölésének elfogadását, hogy a bizonytalan világpolitikai helyeztben stabilitásra van szükség Európában és Németországban, ezért le kell zárni az államfői tisztség betöltése körüli vitát, és olyan jelöltet kell állítani, aki abszolút többségre támaszkodhat az elnökválasztó szövetségi gyűlésben és van tapasztalata a külpolitikában.
Németországban a szövetségi elnöknek elsősorban jelképes hatalma van, legfőbb feladata az ország egységének megjelenítése a pártokon és a napi pártpolitikai vitákon felülemelkedve. Joachim Gauck a lakosság nagy többségének megítélése szerint kiválóan végzi munkáját, Frank-Walter Steinmeier pedig évek óta az ország egyik legnépszerűbb politikusa, és a legutóbbi felmérések szerint a lehetséges államfőjelöltek közül ő rendelkezik a legnagyobb lakossági támogatottsággal.
A szövetségi elnöki mandátum öt évre szól és egyszer megújítható. Az elnökválasztó szövetségi gyűlés a Bundestag képviselőiből és a tartományi parlamentek azonos számú küldötteiből - 1262 főből - áll, egyetlen feladata az államfő megválasztása. Az első vagy a második fordulóban a szavazatok abszolút többségét megszerző jelölt nyeri el a tisztséget, a harmadik fordulóban elég a szavazatok relatív többsége, vagyis az lesz a szövetségi elnök, aki a legtöbb szavazatot kapja. A jelek szerint Németország 12. szövetségi elnöke Frank-Walter Steinmeier lesz.
Az észak-rajna-vesztfáliai Detmoldból származó, jogász végzettségű 60 éves politikus Gerhard Schröder szociáldemokrata kancellár bizalmasaként került a politika élvonalába, 1999-től 2005-ig kancelláriaminiszterként dolgozott, s fontos szerepe volt a munkaerőpiac rugalmasságának növelését célzó, a szociális juttatások csökkentésével járó Agenda 2010 nevű reformprogram kidolgozásában és végrehajtásában.
Ezért az SPD-től balra álló Baloldal nem is hajlandó támogatni őt államfőjelöltként. Frank-Walter Steinmeier a 2005-ös kormányváltás után, a CDU/CSU és az SPD nagykoalíciós kormányában külügyminiszter volt, 2009-ben pedig az SPD kancellárjelöltje. Pártja gyengén szerepelt a Bundestag-választáson és ellenzékbe szorult. Steinmeier 2013-ig az SPD Bundestag-frakciójának vezetője volt, majd az újabb nagykoalíciós kormányban ismét külügyminiszter.
A szövetségi elnöki tisztség megszerzése politikai pályafutásának megkoronzását jelentené. Lehetséges jelöléséről eddig nem nyilatkozott nyilvánosan, sajtóértesülések szerint vállalná a felkérést.
MTI
Az SPD és a CDU után várhatóan a kormánykoalíció harmadik pártja, a bajor CSU is támogatja majd Frank-Walter Steinmeiert. A CSU főtitkára, Andreas Scheuer hétfői nyilatkozatában jó jelöltnek nevezte a szociáldemokrata politikust, és a Bild című lap értesülése szerint a CSU elnökségében már határoztak is arról, hogy elfogadják jelölését.
Frank-Walter Steinmeier így a kormánypártok közös jelöltjeként indulhat a Bundesversammlung ülésén, és az első fordulóban megszerezheti a tisztséget, mert a CDU/CSU pártszövetségnek és az SPD-nek abszolút többsége van a testületben. Joachim Gauck júniusban jelentette be, hogy mandátuma 2017. márciusi lejártával távozik hivatalából és nem indul újra a tisztségért.
Döntését azzal indokolta, hogy nem tudja garantálni az államfői tisztség betöltéséhez szükséges "energiát és vitalitást" a következő ciklusban, amely az életének 77. és 82. éve közötti szakaszára esik. A nagykoalíció pártjai rögtön jelezték, hogy igyekeznek közös jelöltet állítani, de az egyeztetés sokáig sikertelen volt.
A három pártelnök háromszor tárgyalt a szövetségi elnöki tisztség betöltéséről, legutóbb vasárnap este, és nem jutottak megállapodásra. Az első kommentárok szerint Frank-Walter Steinmeier jelölése Angela Merkel kancellár, CDU-elnök kudarca; Sigmar Gabriel SPD-elnök, alkancellár már októberben bejelentette, hogy pártja a külügyminisztert tarja a legalkalmasabbnak a tisztségre, a CDU pedig senkit sem tudott javasolni helyette, és végül kénytelen-kelletlen beletörődtek jelölésébe.
Sajtóértesülések szerint felmerült mások mellett a szövetségi parlament (Bundestag) CDU-s elnöke, Norbert Lammert és a CDU egyik legtekintélyesebb politikusa, Wolfgang Schäuble neve, de az összes többi lehetséges jelölt mellett ők is elhárították a megkeresést. Több forrás szerint Angela Merkel próbálkozott az ellenzéki Zöldek egyik országszerte kiugróan népszerű politikusával, Winfried Kretschmann baden-württembergi miniszterelnökkel is, de a CSU elutasította a felvetést, arra hivatkozva, hogy Kretschmann jelölésének az lehet az üzenete, hogy a CDU/CSU hajlandó a kormányzati együttműködésre a Zöldekkel a 2017-es Bundestag-választások után, ilyen jelzést pedig nem kell adni a választóknak.
A Bild szerint a CDU és a CSU vezetőségében azzal magyarázzák Frank-Walter Steinmeier jelölésének elfogadását, hogy a bizonytalan világpolitikai helyeztben stabilitásra van szükség Európában és Németországban, ezért le kell zárni az államfői tisztség betöltése körüli vitát, és olyan jelöltet kell állítani, aki abszolút többségre támaszkodhat az elnökválasztó szövetségi gyűlésben és van tapasztalata a külpolitikában.
Németországban a szövetségi elnöknek elsősorban jelképes hatalma van, legfőbb feladata az ország egységének megjelenítése a pártokon és a napi pártpolitikai vitákon felülemelkedve. Joachim Gauck a lakosság nagy többségének megítélése szerint kiválóan végzi munkáját, Frank-Walter Steinmeier pedig évek óta az ország egyik legnépszerűbb politikusa, és a legutóbbi felmérések szerint a lehetséges államfőjelöltek közül ő rendelkezik a legnagyobb lakossági támogatottsággal.
A szövetségi elnöki mandátum öt évre szól és egyszer megújítható. Az elnökválasztó szövetségi gyűlés a Bundestag képviselőiből és a tartományi parlamentek azonos számú küldötteiből - 1262 főből - áll, egyetlen feladata az államfő megválasztása. Az első vagy a második fordulóban a szavazatok abszolút többségét megszerző jelölt nyeri el a tisztséget, a harmadik fordulóban elég a szavazatok relatív többsége, vagyis az lesz a szövetségi elnök, aki a legtöbb szavazatot kapja. A jelek szerint Németország 12. szövetségi elnöke Frank-Walter Steinmeier lesz.
Az észak-rajna-vesztfáliai Detmoldból származó, jogász végzettségű 60 éves politikus Gerhard Schröder szociáldemokrata kancellár bizalmasaként került a politika élvonalába, 1999-től 2005-ig kancelláriaminiszterként dolgozott, s fontos szerepe volt a munkaerőpiac rugalmasságának növelését célzó, a szociális juttatások csökkentésével járó Agenda 2010 nevű reformprogram kidolgozásában és végrehajtásában.
Ezért az SPD-től balra álló Baloldal nem is hajlandó támogatni őt államfőjelöltként. Frank-Walter Steinmeier a 2005-ös kormányváltás után, a CDU/CSU és az SPD nagykoalíciós kormányában külügyminiszter volt, 2009-ben pedig az SPD kancellárjelöltje. Pártja gyengén szerepelt a Bundestag-választáson és ellenzékbe szorult. Steinmeier 2013-ig az SPD Bundestag-frakciójának vezetője volt, majd az újabb nagykoalíciós kormányban ismét külügyminiszter.
A szövetségi elnöki tisztség megszerzése politikai pályafutásának megkoronzását jelentené. Lehetséges jelöléséről eddig nem nyilatkozott nyilvánosan, sajtóértesülések szerint vállalná a felkérést.
MTI
Hozzászólások