G7 - Obama: Moszkva ismerje el Ukrajna legitim módon megválasztott elnökét
Oroszországnak el kell ismernie Petro Porosenkót mint Ukrajna legitim módon megválasztott elnökét, és párbeszédet kell kezdeményeznie vele - jelentette ki Barack Obama amerikai elnök csütörtök délután Brüsszelben, David Cameron brit kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján, a világ legfejlettebb ipari országait tömörítő csoport, a G7 vezetőinek csúcstalálkozóját követően.
Ha Oroszország folytatja a provokációt, további költségekkel kell szembenéznie - jelentette ki Obama, aki szerint Moszkva jelenleg nem nyílt és közvetlen módon, hanem közvetítők révén igyekszik destabilizálni Kelet-Ukrajnát.
David Cameron leszögezte: Moszkva lépései teljességgel elfogadhatatlanok, szöges ellentétben állnak a G7-et alkotó demokráciák elveivel.
"Ezért nincs helye többé Oroszországnak az asztalunknál" - húzta alá a brit miniszterelnök, jelezve egyúttal, hogy a következő egy hónap döntő lesz annak megítélésében, eleget tesz-e Moszkva a vele szemben támasztott elvárásoknak.
Barack Obama elmondta: az Egyesült Államok szorosan együttműködik az Európai Bizottsággal annak érdekében, hogy ha széles körű gazdasági szankciókat kellene életbe léptetni Moszkvával szemben, akkor azok a lehető legnagyobb hatást fejtsék ki, miközben az uniós országokat érő "mellékhatást" a lehető legnagyobb mértékben csökkentik. Obama kiemelte a terhek méltányos elosztását, mondván, minden országot másként érintenének a várható orosz válaszlépések; van, aki a pénzügy kapcsolataiért aggódik, más a védelmi iparát vagy kereskedelmi megállapodásait félti. Az amerikai elnök egyúttal reményének adott hangot, hogy nem kell eljutni a széles körű gazdasági büntetőintézkedésekig.
Újságírói kérdésre az Egyesült Államok elnöke elmondta, mit gondol arról, hogy Franciaország a történtek dacára le akarja szállítani Oroszországnak a korábban megrendelt Mistral típusú hadihajókat. Mint fogalmazott, ezzel kapcsolatban nem csak ő maga adott hangot aggodalmának.
"Megértem, hogy ez egy nagy üzlet, és fontosak a munkahelyek Franciaországban, de talán mégis jobb lett volna megnyomni a szünet-gombot" - jegyezte meg. Obama a BNP Paribas francia bank ügyében sem sok jóval bíztatta a francia elnököt. Hollande korábban a nyilvánosság előtt is világossá tette: fel fogja vetni az Obamának a találkozón a francia bank ügyét. A bank a híradások szerint 10 milliárd dolláros büntetésre számíthat az amerikai hatóságok részéről. Obama szerint ez a független igazságszolgáltatásra tartozik, Amerikában pedig hagyomány, hogy ebbe az elnök nem avatkozik bele, "nem telefonál oda az ügyésznek", hogy melyik ügyben milyen döntés szülessen.
Barack Obama a csúcstalálkozó másik domináns témájának az energiaellátás biztonságát nevezte, és úgy ítélte meg, hogy a kelet-közép-európai országoknak is meg kell erősíteniük energiaellátásuk biztonságát, továbbá kockázatelemzést kellene készíteniük, milyen hatásai lennének az ellátásban fellépő esetleges zavaroknak. Az amerikai elnök szólt arról is, hogy a G7-nek továbbra is vezető szerepet kell betöltenie a klímaváltozás elleni küzdelemben, s az Egyesült Államok pedig teljesíteni fogja mindazt, amire ennek érdekében szükség van.
David Cameron kitért a csúcs napirendjén szereplő gazdasági kérdésekre is. Hangoztatta, hogy "fel kell turbózni" a globális gazdaságot, és kiállt az Egyesült Államok és az Európai Unió között kötendő szabadkereskedelmi egyezmény, a transzatlanti kereskedelmi és befektetetési partnerség (TTIP) mellett, amely szavai szerint Nagy-Britannia számára évi 10 milliárd font hasznot hozna.
A brit kormányfő arról is említést tett, hogy a G7 vezetői foglalkoztak a "világ politikai és gazdasági rendszereit emésztő rákkal, a korrupcióval" is. "A korrupció a demokrácia és a fejlődés ősellensége" - jelentette ki David Cameron és úgy ítélte meg, hogy a korrupció ellen a nagyobb átláthatóság, a méltányosabb adórendszer és a kereskedelem liberalizációja révén kell felvenni a küzdelmet.
A brit miniszterelnök újságírói kérdésre az Európai Bizottság következő elnökének kiválasztásáról is beszélt, de nem foglalt állást egyértelműen egyetlen személy mellett vagy ellen sem.
Olyan emberre van szükség, aki tisztában van azzal, hogy reformra, változásra van szükség - hangoztatta Cameron.
MTI
Ha Oroszország folytatja a provokációt, további költségekkel kell szembenéznie - jelentette ki Obama, aki szerint Moszkva jelenleg nem nyílt és közvetlen módon, hanem közvetítők révén igyekszik destabilizálni Kelet-Ukrajnát.David Cameron leszögezte: Moszkva lépései teljességgel elfogadhatatlanok, szöges ellentétben állnak a G7-et alkotó demokráciák elveivel.
"Ezért nincs helye többé Oroszországnak az asztalunknál" - húzta alá a brit miniszterelnök, jelezve egyúttal, hogy a következő egy hónap döntő lesz annak megítélésében, eleget tesz-e Moszkva a vele szemben támasztott elvárásoknak.
Barack Obama elmondta: az Egyesült Államok szorosan együttműködik az Európai Bizottsággal annak érdekében, hogy ha széles körű gazdasági szankciókat kellene életbe léptetni Moszkvával szemben, akkor azok a lehető legnagyobb hatást fejtsék ki, miközben az uniós országokat érő "mellékhatást" a lehető legnagyobb mértékben csökkentik. Obama kiemelte a terhek méltányos elosztását, mondván, minden országot másként érintenének a várható orosz válaszlépések; van, aki a pénzügy kapcsolataiért aggódik, más a védelmi iparát vagy kereskedelmi megállapodásait félti. Az amerikai elnök egyúttal reményének adott hangot, hogy nem kell eljutni a széles körű gazdasági büntetőintézkedésekig.
Újságírói kérdésre az Egyesült Államok elnöke elmondta, mit gondol arról, hogy Franciaország a történtek dacára le akarja szállítani Oroszországnak a korábban megrendelt Mistral típusú hadihajókat. Mint fogalmazott, ezzel kapcsolatban nem csak ő maga adott hangot aggodalmának.
"Megértem, hogy ez egy nagy üzlet, és fontosak a munkahelyek Franciaországban, de talán mégis jobb lett volna megnyomni a szünet-gombot" - jegyezte meg. Obama a BNP Paribas francia bank ügyében sem sok jóval bíztatta a francia elnököt. Hollande korábban a nyilvánosság előtt is világossá tette: fel fogja vetni az Obamának a találkozón a francia bank ügyét. A bank a híradások szerint 10 milliárd dolláros büntetésre számíthat az amerikai hatóságok részéről. Obama szerint ez a független igazságszolgáltatásra tartozik, Amerikában pedig hagyomány, hogy ebbe az elnök nem avatkozik bele, "nem telefonál oda az ügyésznek", hogy melyik ügyben milyen döntés szülessen.
Barack Obama a csúcstalálkozó másik domináns témájának az energiaellátás biztonságát nevezte, és úgy ítélte meg, hogy a kelet-közép-európai országoknak is meg kell erősíteniük energiaellátásuk biztonságát, továbbá kockázatelemzést kellene készíteniük, milyen hatásai lennének az ellátásban fellépő esetleges zavaroknak. Az amerikai elnök szólt arról is, hogy a G7-nek továbbra is vezető szerepet kell betöltenie a klímaváltozás elleni küzdelemben, s az Egyesült Államok pedig teljesíteni fogja mindazt, amire ennek érdekében szükség van.
David Cameron kitért a csúcs napirendjén szereplő gazdasági kérdésekre is. Hangoztatta, hogy "fel kell turbózni" a globális gazdaságot, és kiállt az Egyesült Államok és az Európai Unió között kötendő szabadkereskedelmi egyezmény, a transzatlanti kereskedelmi és befektetetési partnerség (TTIP) mellett, amely szavai szerint Nagy-Britannia számára évi 10 milliárd font hasznot hozna.
A brit kormányfő arról is említést tett, hogy a G7 vezetői foglalkoztak a "világ politikai és gazdasági rendszereit emésztő rákkal, a korrupcióval" is. "A korrupció a demokrácia és a fejlődés ősellensége" - jelentette ki David Cameron és úgy ítélte meg, hogy a korrupció ellen a nagyobb átláthatóság, a méltányosabb adórendszer és a kereskedelem liberalizációja révén kell felvenni a küzdelmet.
A brit miniszterelnök újságírói kérdésre az Európai Bizottság következő elnökének kiválasztásáról is beszélt, de nem foglalt állást egyértelműen egyetlen személy mellett vagy ellen sem.
Olyan emberre van szükség, aki tisztában van azzal, hogy reformra, változásra van szükség - hangoztatta Cameron.
MTI
Hozzászólások