Görög adósság - Varufakisz: Görögország pénz helyett adósság-elengedést kér
Görögország nem további összegeket kér hitelezőitől, hanem az adósság egy részének elengedését és a törlesztés átütemezését - mondta a görög pénzügyminiszter a Bild című német lap hétfői számában megjelent interjúban.
Jánisz Varufakisz szerint a nemzetközi hitelezők túl sok pénzt adtak Görögországnak, amellyel az utóbbi öt évben egy elhibázott válságkezelő programot finanszíroztak. Ezért "teljesen elölről kell kezdeni" az államadósság-válság kezelését.
A görög kormány azt javasolja, hogy a hitelezők engedjék el az adósság egy részét, hosszabbítsák meg a törlesztési futamidőt és a törlesztőrészletek összegét a mindenkori gazdasági teljesítmény alapján állapítsák meg. Amennyiben a hitelezők elfogadják a javaslatot, Görögország nem tart igényt további támogatásra. "Csak így tudjuk a lehető legtöbb adósság visszafizetését garantálni" - mondta Jánisz Varufakisz.
Németországban a konzervatívok után már a szociáldemokraták is erősen bírálják az athéni vezetést. Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter, a konzervatív CDU/CSU-val kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) elnöke a játékelméletre szakosodott közgazdászprofesszor Varufakiszra célozva a Bildben hétfőn közölt vendégkommentárjában azt írta, hogy a görög kormány "játékelméleti specialistái eljátsszák országuk jövőjét".
Európa és Németország "nem hagyja zsarolni magát, és nem fogjuk a német munkavállalókkal és a családokkal kifizettetni egy részben kommunista kormány eltúlzott választási ígéreteit" - írta Sigmar Gabriel.
A görög kormány hetek óta tárgyal a hitelezők - az Európai Bizottság (EB), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) - képviselőivel arról, milyen intézkedéseket kell tennie a görög kormánynak azért, hogy felszabaduljon a 2010-ben indított második hitelprogram utolsó, 7,2 milliárd eurós részlete. A pénz nélkül Görögország szinte biztosan nem tudja kifizetni az IMF-től kapott hitelek aktuális, 1,6 milliárd eurós törlesztőrészletét az utolsó határidőig, június végéig.
A hitelezők a nyugdíjak további csökkentését és az áfa emelését sürgetik. Athén ezt elutasítja. A Handelsblatt című üzleti lap szerint az EB a patthelyzet feloldására azt javasolja, hogy a hagyományosan igen jelentős védelmi költségvetést 2016-ban csökkentsék 200 millió euróval, aminek révén elkerülhető az újabb nyugdíjcsökkentés. Az áfa ügyében viszont nem látszanak a megoldás körvonalai. A görög kormány ebben az ügyben teljesen elzárkózik.
"Őrültségnek hangzik, de tényleg úgy van, hogy minél nagyobb az adóteher, annál kevesebbet fizetnek be az emberek, mert úgy érzik, a magas adó feljogosítja őket arra, hogy ne fizessenek" - mondta Jánisz Varufakisz a Bildnek.
Görögország 2010 óta az első és a második mentőcsomag révén összesen 240 milliárd eurós támogatásban részesült az Európai Bizottság, az EKB és az IMF szervezésében összeállított hitelkeretekből, cserébe súlyos megszorításokat és reformokat kellett végrehajtania.
MTI
Jánisz Varufakisz szerint a nemzetközi hitelezők túl sok pénzt adtak Görögországnak, amellyel az utóbbi öt évben egy elhibázott válságkezelő programot finanszíroztak. Ezért "teljesen elölről kell kezdeni" az államadósság-válság kezelését.
A görög kormány azt javasolja, hogy a hitelezők engedjék el az adósság egy részét, hosszabbítsák meg a törlesztési futamidőt és a törlesztőrészletek összegét a mindenkori gazdasági teljesítmény alapján állapítsák meg.
Németországban a konzervatívok után már a szociáldemokraták is erősen bírálják az athéni vezetést. Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter, a konzervatív CDU/CSU-val kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) elnöke a játékelméletre szakosodott közgazdászprofesszor Varufakiszra célozva a Bildben hétfőn közölt vendégkommentárjában azt írta, hogy a görög kormány "játékelméleti specialistái eljátsszák országuk jövőjét".
Európa és Németország "nem hagyja zsarolni magát, és nem fogjuk a német munkavállalókkal és a családokkal kifizettetni egy részben kommunista kormány eltúlzott választási ígéreteit" - írta Sigmar Gabriel.
A görög kormány hetek óta tárgyal a hitelezők - az Európai Bizottság (EB), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) - képviselőivel arról, milyen intézkedéseket kell tennie a görög kormánynak azért, hogy felszabaduljon a 2010-ben indított második hitelprogram utolsó, 7,2 milliárd eurós részlete. A pénz nélkül Görögország szinte biztosan nem tudja kifizetni az IMF-től kapott hitelek aktuális, 1,6 milliárd eurós törlesztőrészletét az utolsó határidőig, június végéig.
A hitelezők a nyugdíjak további csökkentését és az áfa emelését sürgetik. Athén ezt elutasítja. A Handelsblatt című üzleti lap szerint az EB a patthelyzet feloldására azt javasolja, hogy a hagyományosan igen jelentős védelmi költségvetést 2016-ban csökkentsék 200 millió euróval, aminek révén elkerülhető az újabb nyugdíjcsökkentés. Az áfa ügyében viszont nem látszanak a megoldás körvonalai. A görög kormány ebben az ügyben teljesen elzárkózik.
"Őrültségnek hangzik, de tényleg úgy van, hogy minél nagyobb az adóteher, annál kevesebbet fizetnek be az emberek, mert úgy érzik, a magas adó feljogosítja őket arra, hogy ne fizessenek" - mondta Jánisz Varufakisz a Bildnek.
Görögország 2010 óta az első és a második mentőcsomag révén összesen 240 milliárd eurós támogatásban részesült az Európai Bizottság, az EKB és az IMF szervezésében összeállított hitelkeretekből, cserébe súlyos megszorításokat és reformokat kellett végrehajtania.
MTI
Hozzászólások