Gyakoribbá vált az orvosok elleni erőszak Kínában
Hivatalos statisztikák szerint nő a kórházi orvosok ellen elkövetett erőszakos esetek száma Kínában, ami a szakmabeliek nehéz helyzete mellett az ágazat problémáira is rávilágít.
A kelet-ázsiai ország kórházaiban létesítményenként évente átlagosan több mint 27 erőszakos esetet jegyeznek fel, csaknem egyharmaddal többet, mint például öt évvel ezelőtt - derül ki a kínai kórházszövetség múlt hét végén nyilvánosságra hozott statisztikáiból.
A támadásokra leggyakrabban a nem megfelelő ellátást érintő vádak, az elégtelen beteg-orvos kommunikáció, valamint a sokszor rendkívül magas ellátási költségek miatt kerül sor - állítja a statisztika alapján készített tanulmány. A szövetség szerint ugyanakkor az incidensek hátterében mélyebb okok, így társadalmi konfliktusok, a bizalom hiánya, és a kórházi erőforrások keresletének és kínálatának egyensúlytalanságai húzódnak meg. Az elmúlt években több, halállal végződő erőszakos támadás is az újságok címlapjára került, így tavaly például Hofej tartományban késelték meg egy kórház négy alkalmazottját és vertek halálra Észak-Kínában egy fiatal rezidens orvost.
A kórházakban dolgozó orvosok helyzetének tarthatatlanságával korábbi, a kínai sajtóban megjelent cikkek és ágazati felmérések is foglalkoztak már. A Világbank adatai szerint minden ezer betegre csupán átlagosan 1,4 orvos jut Kínában, miközben ez az arány az Egyesült Államokban például 2,4. A kínai orvosszövetség egy 2011-es felmérése szerint az orvosok 95 százaléka véli alulfizetettnek magát, havi bérük 3 ezer jüan (111 ezer forint) körül alakul, ami kevesebb, mint amennyit a végzettséggel nem rendelkező kétkezi dolgozók vagy a migráns munkások közül is sokan keresnek.
Az orvoshiány miatt a kórházakban praktizálók hatalmas tömegekkel kénytelenek megküzdeni, a nagyvárosokban mindennapos az órákig tartó sorban állás, mely az orvosok elégedetlensége mellett a betegek frusztrációját is növeli. Van olyan orvos, aki naponta 20 műtétet végez el - lehetett olvasni korábban a sajtóban.
A kórházszövetség szerint az ágazat alapvető reformra szorul, de az orvosok terhét átmenetileg már egészségügyi közvetítő cégeknek a rendszerbe vonása, hosszú távon pedig egy átfogó biztosítási rendszer kiépítése enyhíthetné.
Kína jelenleg az egészségügyi rendszer reformjának közepén tart, a lakosság túlnyomó része még saját zsebéből kénytelen fizetni az orvosi ellátásért. A becslések szerint a lakosság teljes orvosi kiadásai 2011-ben 385 milliárd dollárt tettek ki. Ez az összeg - elsősorban a lakosság rohamos öregedésének köszönhetően - a McKinsey nemzetközi tanácsadó cég szerint az évtized végére az ezer milliárd dollárt is elérheti, ami az ország teljes bruttó hazai termékének (GDP) 7 százaléka lenne.
MTI
A kelet-ázsiai ország kórházaiban létesítményenként évente átlagosan több mint 27 erőszakos esetet jegyeznek fel, csaknem egyharmaddal többet, mint például öt évvel ezelőtt - derül ki a kínai kórházszövetség múlt hét végén nyilvánosságra hozott statisztikáiból.A támadásokra leggyakrabban a nem megfelelő ellátást érintő vádak, az elégtelen beteg-orvos kommunikáció, valamint a sokszor rendkívül magas ellátási költségek miatt kerül sor - állítja a statisztika alapján készített tanulmány. A szövetség szerint ugyanakkor az incidensek hátterében mélyebb okok, így társadalmi konfliktusok, a bizalom hiánya, és a kórházi erőforrások keresletének és kínálatának egyensúlytalanságai húzódnak meg. Az elmúlt években több, halállal végződő erőszakos támadás is az újságok címlapjára került, így tavaly például Hofej tartományban késelték meg egy kórház négy alkalmazottját és vertek halálra Észak-Kínában egy fiatal rezidens orvost.
A kórházakban dolgozó orvosok helyzetének tarthatatlanságával korábbi, a kínai sajtóban megjelent cikkek és ágazati felmérések is foglalkoztak már. A Világbank adatai szerint minden ezer betegre csupán átlagosan 1,4 orvos jut Kínában, miközben ez az arány az Egyesült Államokban például 2,4. A kínai orvosszövetség egy 2011-es felmérése szerint az orvosok 95 százaléka véli alulfizetettnek magát, havi bérük 3 ezer jüan (111 ezer forint) körül alakul, ami kevesebb, mint amennyit a végzettséggel nem rendelkező kétkezi dolgozók vagy a migráns munkások közül is sokan keresnek.
Az orvoshiány miatt a kórházakban praktizálók hatalmas tömegekkel kénytelenek megküzdeni, a nagyvárosokban mindennapos az órákig tartó sorban állás, mely az orvosok elégedetlensége mellett a betegek frusztrációját is növeli. Van olyan orvos, aki naponta 20 műtétet végez el - lehetett olvasni korábban a sajtóban.
A kórházszövetség szerint az ágazat alapvető reformra szorul, de az orvosok terhét átmenetileg már egészségügyi közvetítő cégeknek a rendszerbe vonása, hosszú távon pedig egy átfogó biztosítási rendszer kiépítése enyhíthetné.
Kína jelenleg az egészségügyi rendszer reformjának közepén tart, a lakosság túlnyomó része még saját zsebéből kénytelen fizetni az orvosi ellátásért. A becslések szerint a lakosság teljes orvosi kiadásai 2011-ben 385 milliárd dollárt tettek ki. Ez az összeg - elsősorban a lakosság rohamos öregedésének köszönhetően - a McKinsey nemzetközi tanácsadó cég szerint az évtized végére az ezer milliárd dollárt is elérheti, ami az ország teljes bruttó hazai termékének (GDP) 7 százaléka lenne.
MTI
Hozzászólások