Gyermekgyárat nyit egy indiai doktornő
Bizarr vállalkozásba kezd egy indiai doktornő: arra készül, hogy megnyissa a világ első "gyermekgyárát". Elszegényedett indiai nők százait költöztetné be az általa "béranyaboltnak" titulált létesítménybe, ahol üzemszerűen gyártanák a gyerekeket gazdag nyugati családok számára.
Dr Nayna Patel már több mint tíz éve működtet egy rendkívül vitatott intézményt az indiai Gujaratban, ahol jelenleg is körülbelül száz elszegényedett és kilátástalan helyzetbe kerülő nőt "foglalkoztat".
A doktornő azonban nem éri be ennyivel, és még tovább terjeszkedik. Tervei szerint hamarosan egy olyan központot hoz létre, ahol több száz béranyát foglalkoztat majd egyszerre. A létesítményben, melynek építését már megkezdték, azonban nemcsak a béranyák kapnak helyet. Lesznek majd az épületben szülőszobák, irodák, lakások a gyermekeikért érkező pároknak, különböző éttermek, sőt ajándékboltok is.
Dr Nayna Patelt rengeteg vád és támadás éri az általa végzett tevékenység miatt, nem egyszer kapott már halálos fenyegetést is. A legtöbben azt nehezményezik, hogy megpróbál hasznot húzni a szegénységéből. Az őt hevesen kritizálók szerint vagyonszerzés céljából kihasználja az amúgy is kiszolgáltatott helyzetben lévő nőket, a doktornő azonban teljesen másként látja a helyzetet:
– Azok a nők a munkájukat végzik. Ez is egyfajta fizikai munka, amiért pénzt kapnak – védekezik a doktornő. – Ők tudják, áldozat nélkül nincs eredmény. Én határozottan feministának látom magam. Ennek fényében úgy gondolom a béranyaság az, amikor egyik nő segít a másikon.
A nő tevékenységéről egyébként egy dokumentumfilm is készült, olyan párok bevonásával, akik a programnak köszönhetően válhattak szülőkké. Ők persze kiállnak Dr Patel mellett és hálával gondolnak a programra.
Te mit gondolsz, a doktornő törekvése helyes vagy inkább megbotránkoztató?
Dr Nayna Patel már több mint tíz éve működtet egy rendkívül vitatott intézményt az indiai Gujaratban, ahol jelenleg is körülbelül száz elszegényedett és kilátástalan helyzetbe kerülő nőt "foglalkoztat".
Az asszonyok feladata, hogy iparszerűen gyártsák a gyerekeket gazdag, többnyire nyugati családok megrendelésére. A gyermeket akaró párnak csupán annyi a dolga, hogy postázza az örökítőanyagot, no meg a potom 28 000 dollárt, Indiát pedig elég csak akkor látniuk, ha már utaznak a csecsemőért. A rászoruló indiai nők megmentését személyes küldetésnek tekintő Dr Patel 8 000 dollárt fizet egy gyermek kihordásáért a béranyáknak, ám aki bevállalja az ikerszülést az az alapdíjon felül 2 000 dolláros bónuszt tehet zsebre.
A doktornő azonban nem éri be ennyivel, és még tovább terjeszkedik. Tervei szerint hamarosan egy olyan központot hoz létre, ahol több száz béranyát foglalkoztat majd egyszerre. A létesítményben, melynek építését már megkezdték, azonban nemcsak a béranyák kapnak helyet. Lesznek majd az épületben szülőszobák, irodák, lakások a gyermekeikért érkező pároknak, különböző éttermek, sőt ajándékboltok is.Dr Nayna Patelt rengeteg vád és támadás éri az általa végzett tevékenység miatt, nem egyszer kapott már halálos fenyegetést is. A legtöbben azt nehezményezik, hogy megpróbál hasznot húzni a szegénységéből. Az őt hevesen kritizálók szerint vagyonszerzés céljából kihasználja az amúgy is kiszolgáltatott helyzetben lévő nőket, a doktornő azonban teljesen másként látja a helyzetet:
– Azok a nők a munkájukat végzik. Ez is egyfajta fizikai munka, amiért pénzt kapnak – védekezik a doktornő. – Ők tudják, áldozat nélkül nincs eredmény. Én határozottan feministának látom magam. Ennek fényében úgy gondolom a béranyaság az, amikor egyik nő segít a másikon.
A nő tevékenységéről egyébként egy dokumentumfilm is készült, olyan párok bevonásával, akik a programnak köszönhetően válhattak szülőkké. Ők persze kiállnak Dr Patel mellett és hálával gondolnak a programra.
Te mit gondolsz, a doktornő törekvése helyes vagy inkább megbotránkoztató?
Hozzászólások