Ha már szólásszabadság, akkor „legyen kövér” vs. Charlie Hebdo hírhedt címlapja így készült – videó

A 2006-ban készített Charlie Hebdo szerkesztőségében történtekről egy videót tett közzé a New York Times. Így készítették az elhíresült Mohamed címlapot. A videó francia nyelvű, angol felirattal.

A meetingen megbeszélték az elhíresült Mohamed címlap rajzát is, amely aztán Dániában nagy port kavart. A felvételen azt látjuk, hogy még 2006-ban egy egyszerű üvegajtón át mentek a munkatársak szerkesztőségbe a lap dolgozói. Nos, ez azért érdekes, mert tevékenységükre a válasz egy Molotov koktél volt, amivel a szerkesztőséget 2011-ben felgyújtották. Ezek után már megfontoltabban választott irodahelyiséget a Charlie Hebdo.



A videó felvételen a szerdán megölt rajzolók is felbukkannak. Szokás mondani, hogy halottról jót, vagy semmit. Nos, hát a felvételen azt látjuk, hogy munkájuk közben röhögnek a kiadandó polgárpukkasztó rajzaikon. Georges Wolinski az egyik megölt karikaturista a dániai események után nem adott interjút, mert úgy is azt mondta volna, hogy ők mindenen és mindenkin nevetnek, megkötés nélkül. Jean Cabut a szintén megölt karikaturista azt tette hozzá, hogy a Mohamed karikatúra a világon elsőként jelentős eseménysorozatot indított el.

Mindeközben a videón azt látjuk, hogy az iráni elnököt atombombával a fejfedője alatt rajzolja le. Fölötte pedig ez áll: „Az iráni elnök erősebb, mint Mohamed”.

Ezzel egy időben Cabu azt mondja, hogy a Mohamed karikatúra meg kell, hogy jelenjen, mert ezt várja el mindenki. Erre a megjegyzésre erősen helyesel Philippe Val, aki a lapnál 2009-ig dolgozott. Majd a Párizsi vérengzés után azt nyilatkozza: „Meghalt minden barátom”!

Munkájuk közben egymás közt beszélve még Sarkozy miniszterelnököt is gondolatban beidézik és azt mondta: „Inkább választok egy eltúlzott karikatúrát, mint egy eltúlzott cenzúrát”.

Mint, ahogy látjuk ez a kis csoport polgárpukkasztó és talán nem voltak tisztában azzal, hogy cselekedeteiknek következményei lesznek, még akkor sem, ha erről beszéltek.

A szólásszabadság és a nem létező demokráciával kapcsolatban egy kicsit elgondolkodhatunk a történtekről. A vélemények nyilvánvalóan osztottak. Embert ölni ugyanis nagy gyalázat. Több embert ölni még nagyobb gyalázat.

A Charlie Hebdo ezért vívhatta ki magának az ítéletet, áldozatokat követelve. Belevájni mások hitbeli meggyőződésébe. Jó mélyen felkavarni a bűzös troszkát. Belemenve az emberek hitbeli meggyőződésébe akár legyen az muszlim, keresztyén, vagy zsidó. Lapozgatva a képeik között, ha valakinek van istenhite a lelkét alaposan felkavarja.

Vagy, ha hitetlenek vagyunk, akkor hagyjuk inkább az egészet. Tényleg! Gondoljunk bele! Pártatlanul! Akár hisszük, vagy sem, hogy van ez az egész.

Elhangzik a szerkesztők között egy megjegyzés, hogy Franciaország ebben a tekintetben egy igazi paradicsom.

A párizsi vérengzés előzményeiben az is van, hogy a videóban látható Mohamedet rajzoló dán már szélsőséges iszlamistáktól kapott fenyegetéseket.

Ahogy mondani szokás: „Kinek a pap, kinek a papné”! Melyik oldalon állunk teljesen mindegy. A nagy kérdés, hogy mi az a láthatatlan mozgatórugó, amely ekkora gyűlöletet szít. Ki tudja honnan és merre!



Charlie Hebdo alkotásaiból. Kattintsunk galériánk egyik képére a nagyobb megjelenésért.



Forrás: New York Times, YouTube