Hir.ma extra: állami szektor a turizmusban
Az Egyesült Államokhoz hasonlóan a világ számos országa megengedi a piacgazdaság érvényesülését a turisztikai területeken, és csak apróbb próbálkozásokat tesz a központi beavatkozásra. Több európai országban viszont erős a turizmusban az állami irányítás szerepe, különösen ott, ahol a turizmus a nemzetgazdasági teljesítmények jelentős tényezője.
Az európai integrációs folyamat kiteljesedésével az Európai Unió turizmust érintő törvényei egységesen fognak hatni a tagországokban. Gyorsító tényező volt e tekintetben 1993-ban a harmonizációs jogszabályok törvényerőre emelkedése, amely a közösségen belül eltörölte a kereskedelmi korlátozásokat és lehetővé tette az utazási vállalkozások jogi akadályok nélküli, azonos feltételekkel való versenyét.
Az Európai Unión belül bizottsági közül legalább 10 bizottság érdekelt a turisztikai iparban. Ennek ellenére az önálló turisztikai részleg, a DGXXIII, valójában csak egy kis szervezeti egység és kevésbé lát el koordinációs feladatokat a directorates general-ok között.
Az EU turizmussal kapcsolatos legfontosabb célkitűzései a következők:
- a turistamozgásokat meg kell könnyíteni a határellenőrzések eltörlésével, a szállítás deregulációjával, a valutatranszfer könnyítésével, a kölcsönös egészségügyi tájékoztatással és információáramlással;
- hatékonyabb reklámtevékenységet kell folytatni az állami és egyéb támogatási eszközök igénybevételével;
- földrajzilag és szezonálisan egyenletesebben kell elosztani a turistaforgalmat, hangsúlyt kell fektetni a falusi turizmusra és az iskolai szünetek lépcsőzetes tervezésére;
- egyéb intézkedések szükségesek, különösen a turisztikai oktatás és adókedvezmények tekintetében.
Több kitűzött cél már a harmonizáció bevezetése előtt megvalósult. A dereguláció fő területe a légi közlekedés. Az európai légi forgalom 50%-át kitevő charterjáratok szabályozása megszűnt. A hajózás deregulációja is majdnem teljesen megtörtént. A tőke és munkaerő szabad áramlása is hatalmas változásokat hoz a turizmus egyes területein, különösen az utazásszervező vállalkozások és utazási ügynökségek működtetésében.
A vámmentes áruk körének bővülése és a vámköteles áruk értékének maximálása szintén kedvezően hatott a turizmus növekedésére, különösen a bevásárlóturizmuséra. Ezzel szemben a szeszes italok fogyasztási adóját érintő ésszerűsítési kísérlet növekedést idézhet elő a tradicionális mediterrán üdülőországok, Görögország, Spanyolország és Portugália italáraiban. Szintén ellentétes hatást válthat ki az a kezdeményezés is, hogy az EU-n belüli közlekedési szolgáltatásokra általános forgalmi adót vessenek ki. Hir.ma (olvasói beküldés)
Az európai integrációs folyamat kiteljesedésével az Európai Unió turizmust érintő törvényei egységesen fognak hatni a tagországokban.
Az Európai Unión belül bizottsági közül legalább 10 bizottság érdekelt a turisztikai iparban. Ennek ellenére az önálló turisztikai részleg, a DGXXIII, valójában csak egy kis szervezeti egység és kevésbé lát el koordinációs feladatokat a directorates general-ok között.Az EU turizmussal kapcsolatos legfontosabb célkitűzései a következők:
- a turistamozgásokat meg kell könnyíteni a határellenőrzések eltörlésével, a szállítás deregulációjával, a valutatranszfer könnyítésével, a kölcsönös egészségügyi tájékoztatással és információáramlással;
- hatékonyabb reklámtevékenységet kell folytatni az állami és egyéb támogatási eszközök igénybevételével;
- földrajzilag és szezonálisan egyenletesebben kell elosztani a turistaforgalmat, hangsúlyt kell fektetni a falusi turizmusra és az iskolai szünetek lépcsőzetes tervezésére;
- egyéb intézkedések szükségesek, különösen a turisztikai oktatás és adókedvezmények tekintetében.
Több kitűzött cél már a harmonizáció bevezetése előtt megvalósult. A dereguláció fő területe a légi közlekedés. Az európai légi forgalom 50%-át kitevő charterjáratok szabályozása megszűnt. A hajózás deregulációja is majdnem teljesen megtörtént. A tőke és munkaerő szabad áramlása is hatalmas változásokat hoz a turizmus egyes területein, különösen az utazásszervező vállalkozások és utazási ügynökségek működtetésében.
A vámmentes áruk körének bővülése és a vámköteles áruk értékének maximálása szintén kedvezően hatott a turizmus növekedésére, különösen a bevásárlóturizmuséra. Ezzel szemben a szeszes italok fogyasztási adóját érintő ésszerűsítési kísérlet növekedést idézhet elő a tradicionális mediterrán üdülőországok, Görögország, Spanyolország és Portugália italáraiban. Szintén ellentétes hatást válthat ki az a kezdeményezés is, hogy az EU-n belüli közlekedési szolgáltatásokra általános forgalmi adót vessenek ki. Hir.ma (olvasói beküldés)
Hozzászólások