Hollandiában nem aranyos kisnyuszi, hanem éltes jószág a húsvéti nyúl

Hollandiában is a tojás a húsvéti ünnepek egyik legfontosabb kelléke, mellé azonban a hollandok nem aranyos kisnyuszit, hanem igazi, éltes, méretes mezei nyulat képzelnek el húsvéti nyúlként.E két jelkép uralja hetek óta a hollandiai boltok polcait, és az ünnepekre a családok jelentős része - különösen a kisgyermekesek - apró fatojásokkal, nyuszifigurákkal, színes girlandokkal, tavaszköszöntő feliratokkal dekorált, már-már karácsonyfa-méretű fűzfaágakkal díszíti fel a házát.

A tojásfestés Hollandiában is kedvelt húsvét előtti foglalatosság, a háztartási eszközöket árusító üzletekben ilyenkor jó forgalma van az úgynevezett tojásállványnak, amely arra szolgál, hogy a befestett tojások megfelelően száradjanak anélkül, hogy mindent összekennének. Statisztikai adatok tanúsága szerint csak a húsvéti ünnepek alatt - a csokoládétojásokat nem számítva - 35 millió tojást fogyasztanak el a 16 millió 800 ezer lakosú országban, de ebbe az utóbbi adatba persze a csecsemőket is beleszámítják.

Húsvét vasárnap, illetve hétfő Hollandiában is fizetett ünnep, a kormányhivatalokban dolgozók számára már a nagypéntek is az volt. Amszterdam hagyományos húsvéti kulturális eseménye nagypénteken Johann Sebastian Bach Máté Passiója, amelyet a város legelegánsabb koncerttermében két előadásban is meghallgathattak az érdeklődők.

E napon az általános iskolába járó gyerekek úgynevezett húsvéti reggeliző dobozt ajándékoznak egy-egy osztálytársuknak. Ezek többnyire egyszerű cipős dobozok, amelyeket a gyerekek saját kezűleg díszítenek különböző húsvéti motívumokkal, természetesen elsősorban színes tojásokat és nyulat ábrázoló képecskékkel.

A dobozokat - többnyire persze a szülők - a legkülönbözőbb finomságokkal töltik meg, ezeket a gyerekek az osztályban közösen fogyasztják el. Néhány iskolában az utóbbi években - úgymond az egészséges táplálkozás jegyében - megtiltották, hogy a húsvéti reggelihez édességet, gyümölcslekvárt, illetve fehér kenyeret csomagoljanak a szülők. Így aztán a csokoládétojások is tiltólistára kerültek, átadva helyüket a jóval unalmasabb, viszont ezerszer egészségesebbnek ítélt sajtos szendvicsnek.

Az iskolában esetleg el nem fogyasztott finomságokat persze pótolják a gyerekek otthon. A húsvét vasárnap, illetve hétfő reggel Hollandiában is a komótosan elfogyasztott, bőséges családi reggelié, amelynek nélkülözhetetlen kelléke a sonkával, vajjal, sajttal, zsemlével fogyasztott színes főtt tojás. A boltok polcain az ünnepek előtt felbukkannak a bárány formájú vajcsomagok is.

Tavaszköszöntő pogány hagyományt őriznek az úgynevezett húsvéti örömtüzek - az ország egyes részein más-más időpontokban gyújtják meg ezeket. Az északon fekvő Espelo település fő nevezetessége, hogy ott gyújtották eddig a legmagasabb - 27 méter magas - daru nélkül felhalmozott máglyát. Daru segítségével egyébként - ugyancsak Espelóban - 46 méter magas tüzet is raktak már.

A világhírű hollandiai virágkultúrához kötődik a húsvéti ünnepek másik régi hagyománya: Hollandiából érkeznek a római Szent Péter térre a tulipánok, amelyekkel a pápa húsvét vasárnapi áldásosztására díszítik fel a Vatikán központját.

A holland virágkertészek huszonkilenc éve minden esztendőben 42 ezer darab tulipánt szállítanak Rómába erre az eseményre. A hagyományok szerint az ajándékért a pápák hollandul mondanak köszönetet. E szokás eddig csupán egy alkalommal tört meg, 2013-ban Ferenc pápa olaszul mondta el a köszönő szavakat.

(Forrás: MTI)