Hongkongban a sajtószabadság helyzetének romlása miatt bírálják a helyi kormányt az újságírók
A sajtószabadságot illetően az elmúlt tizenöt év legrosszabbika volt a tavalyi Hongkongban, a helyzet az új hongkongi vezetés ideje alatt romlott - írja a helyi újságíró-szövetség a hét végén kiadott éves jelentésében.
A sajtószabadság aktuális helyzetét részletező rendes évi dokumentum szerint a tavaly júliusban hivatalba lépett új helyi vezetés alatt több területen is visszalépés történt. A jelentés szerint például a hongkongi kormány egyre kevésbé ad teret az újságíróknak kérdések feltevésére, amit az írásos közlemények számának jelentős emelkedése is jól mutat.
Leung Csun-jing kormányzó hivatali idejének első 11 hónapja alatt a vezetés 182 ilyen közleményt adott ki, elődje ugyanennyi idő alatt mindössze 22-t - érvelnek az újságírók. Az ilyen dokumentumok egyoldalú információközlést tesznek csak lehetővé, kizárva annak esélyét, hogy további részleteket tudhassanak meg és közölhessenek a médiában dolgozók.
Az információk túlnyomó többsége, több mint 75 százaléka kétesélyes kérdésfeltevés, a döntéshozók érkezésekor és távozásakor, az "ajtóban" készített, úgynevezett doorstep interjúk által került nyilvánosságra - derül ki a statisztikákból.
Ugyancsak gondot jelent és a sajtószabadság csorbulását mutatja az is, hogy a kormány tagjai és a közelükben dolgozók számos esetben nem hajlandók nevüket adni az általuk közölt információkhoz. A sajtóban megjelent összes hír ötödének forrása anonim volt az elmúlt év során - összegzi a szövetség.
A jelentés a kormányzónak az újságírókat ért atrocitások alkalmával mutatott érdektelenségét is kifogásolja, mondván, Leung Csun-jing annak ellenére nem tesz semmit ezekben az ügyekben, hogy az ilyen esetek száma jelentősen emelkedik. Míg korábban átlagosan csak egy-kettő, az elmúlt bő tizenkét hónapban már 18 ilyen ügy került nyilvánosságra, ezek közül 11 Hongkongban, hét a szárazföldi Kína területén történet.
A statisztikák szerint a 11 hongkongi ügyből mindössze kettő végződött az újságírókat megtámadók vagy zaklatók megbüntetésével, a többi megtorlatlan maradt. A kérdés azért is fontos, mert azt az üzenetet küldi, hogy az újságírók elleni támadások következmény nélkül maradhatnak - panaszolják a szövetség tagjai.
MTI
A sajtószabadság aktuális helyzetét részletező rendes évi dokumentum szerint a tavaly júliusban hivatalba lépett új helyi vezetés alatt több területen is visszalépés történt. A jelentés szerint például a hongkongi kormány egyre kevésbé ad teret az újságíróknak kérdések feltevésére, amit az írásos közlemények számának jelentős emelkedése is jól mutat.Leung Csun-jing kormányzó hivatali idejének első 11 hónapja alatt a vezetés 182 ilyen közleményt adott ki, elődje ugyanennyi idő alatt mindössze 22-t - érvelnek az újságírók. Az ilyen dokumentumok egyoldalú információközlést tesznek csak lehetővé, kizárva annak esélyét, hogy további részleteket tudhassanak meg és közölhessenek a médiában dolgozók.
Az információk túlnyomó többsége, több mint 75 százaléka kétesélyes kérdésfeltevés, a döntéshozók érkezésekor és távozásakor, az "ajtóban" készített, úgynevezett doorstep interjúk által került nyilvánosságra - derül ki a statisztikákból.
Ugyancsak gondot jelent és a sajtószabadság csorbulását mutatja az is, hogy a kormány tagjai és a közelükben dolgozók számos esetben nem hajlandók nevüket adni az általuk közölt információkhoz. A sajtóban megjelent összes hír ötödének forrása anonim volt az elmúlt év során - összegzi a szövetség.
A jelentés a kormányzónak az újságírókat ért atrocitások alkalmával mutatott érdektelenségét is kifogásolja, mondván, Leung Csun-jing annak ellenére nem tesz semmit ezekben az ügyekben, hogy az ilyen esetek száma jelentősen emelkedik. Míg korábban átlagosan csak egy-kettő, az elmúlt bő tizenkét hónapban már 18 ilyen ügy került nyilvánosságra, ezek közül 11 Hongkongban, hét a szárazföldi Kína területén történet.
A statisztikák szerint a 11 hongkongi ügyből mindössze kettő végződött az újságírókat megtámadók vagy zaklatók megbüntetésével, a többi megtorlatlan maradt. A kérdés azért is fontos, mert azt az üzenetet küldi, hogy az újságírók elleni támadások következmény nélkül maradhatnak - panaszolják a szövetség tagjai.
MTI
Hozzászólások