Horvát csatlakozás - Szakértő: Magyarországnak is jó lehetőségeket kínál az EU bővítése
Horvátország uniós tagsága Magyarországnak is kiváló gazdasági lehetőségeket kínál mindenekelőtt az energetikában, a közlekedésben és a turisztikában, és a kisebb vállalkozásoknak is előnyös lehet - mondta Szilágyi Imre, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa az MTI-nek.
Horvátország július 1-jén 28. tagállamként csatlakozik az Európai Unióhoz.
Az ebből az alkalomból az MTI-nek nyilatkozó Szilágyi Imre kiemelte: Horvátország 1990 óta Magyarország fontos partnere, Orbán Viktor miniszterelnök 2001-ben stratégiai partnernek nevezte. Magyarország mindig az EU-bővítés legerősebb támogatói közé tartozott, és segítségét a horvát politikusok többször is megköszönték - emlékeztetett.
Véleménye szerint a gazdasági lehetőségek mellett Magyarországnak ugyancsak fontos, hogy Horvátország stabilizáló szerepet töltsön be a térségben. A csatlakozás még szorosabbá teszi a két ország kapcsolatait, kérdés azonban, melyek lesznek azok a területek, ahol a két ország a továbbiakban is együttműködhet, és melyek azok, ahol "objektív okokból" egymás versenytársai lesznek.
Szilágyi Imre hangsúlyozta: Horvátországban arra számítanak, hogy a csatlakozással nő az ország gazdasági és politikai súlya, része lesz egy fontos piacnak, megnő a befektetők bizalma és érdeklődése. Legalább ilyen lényeges, hogy Horvátország az előcsatlakozási támogatásoknál is jelentősebb forrásokra számíthat Brüsszeltől.
A kutató arra is kitért, hogy Horvátország politikai szempontból már a közösség tagjaként vehet részt az EU döntéshozatali mechanizmusában, és nem csak szavazat nélküli megfigyelőként. A horvátok arra számítanak, hogy fontos szerepük lehet a Nyugat-Balkán stabilizálásában, demokratizálásában, és segíthetik a térség országainak integrációs törekvéseit. Meglátásuk szerint így nő regionális gazdasági és politikai súlyuk - tette hozzá Szilágyi Imre.
Kiemelte: az EU-nak nemcsak az a fontos, hogy a tagállamok vállalatai nagyobb biztonsággal vehetnek részt horvát üzletkötésekben, hanem az is, hogy Horvátország komoly szerepet tölthet be a Nyugat-Balkán térségében. Az EU azt szeretné, ha a régió nem lenne fehér folt az unió térképén. Horvátország példája azt mutatja a nyugat-balkáni országoknak, ha teljesítik a feltételeket, beléphetnek az unióba, és ez az üzenet erősíti a regionális, egyúttal az európai biztonságot is - vélekedett.
A szakértő emlékeztetett arra, hogy a legnehezebben lezárható tárgyalási fejezetek - részben a hagyományos halászati technológia miatt - a halászat, az állami támogatásban részesülő hajógyárak miatt a versenypolitika, továbbá az igazságszolgáltatás, a pénzügyi és költségvetési eszközök voltak. Az alapvető jogokról szóló rész az igazságszolgáltatás lassú átalakítása, az átláthatóság, a pártatlanság, a szakmaiság és a hatékonyság megteremtésének lassúsága, valamint a korrupciós ügyek miatt volt problémás - magyarázta. Hozzáfűzte: az EU gyakran szóvá tette, hogy nem elég gyors a háborús bűnösök felelősségre vonása, és rendezetlen a háborús menekültek ügye.
Szilágyi Imre szerint a szomszédos Szlovénia azon tagállamok közé tartozik, amelyek a leginkább támogatták Horvátország csatalakozási törekvéseit. Ezen nem változtat az sem, hogy Szlovénia és Horvátország között a rendezetlen tengeri határ, illetve a Ljubljanska banka szlovén pénzintézet horvát betéteseinek ügyében komoly vita volt.
Kifejtette: a tengeri határ körüli vita régóta mérgezte a két ország viszonyát, de súlyos problémává 2008-ban vált, amikor a szlovénok úgy gondolták, hogy több dokumentum, amelyet Horvátország a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatban benyújtott Brüsszelnek, előrevetítette: a határvitában Zágráb javára döntenek. Szlovénia emiatt vétót emelt, ezért a tárgyalás egy időre megszakadt - idézte fel. Végül a két ország miniszterelnöke 2009-ben aláírt egy megállapodást arról, hogy a határvitát nemzetközi döntőbíróság zárja le.
A szakértő kitért arra is, hogy a Ljubljanska banka ügyét Szlovénia a jugoszláv "örökség" elosztásának részeként kívánta rendezni, Horvátország viszont ettől elzárkózott. A horvát csatlakozási szerződés szlovéniai ratifikációjának érdekében végül a két kormány idén márciusban olyan megállapodást fogadott el, amely a szlovén elvárásoknak megfelelően rendezi a kérdést, de a viták még nem zárultak le.
Szilágyi Imre szerint a határvitáról kötött megállapodás után a két ország viszonya jelentősen javult. Ugyanakkor míg Horvátország EU-tagságától mindkét ország a gazdasági kapcsolatok további javulását várja, azt is tudják, hogy versenytársak lehetnek az unióban - mutatott rá.
Megemlítette azt is, hogy az EU-csatlakozás lehetősége 2002-ban volt a legnépszerűbb Horvátországban, a horvátok 80 százaléka támogatta. A trend azonban 2003-ban megfordult, és 2004-2005-ben már a tagság ellenzői voltak többségben. Azóta a tagság támogatottsága erőteljesen hullámzott.
A kutató felidézte: a hónap elején csak a megkérdezettek 46 százalékának volt jó véleménye az EU-ról, 61 százalékuk mégis ismételten a belépésre szavazott volna.
MTI
Horvátország július 1-jén 28. tagállamként csatlakozik az Európai Unióhoz.
Az ebből az alkalomból az MTI-nek nyilatkozó Szilágyi Imre kiemelte: Horvátország 1990 óta Magyarország fontos partnere, Orbán Viktor miniszterelnök 2001-ben stratégiai partnernek nevezte. Magyarország mindig az EU-bővítés legerősebb támogatói közé tartozott, és segítségét a horvát politikusok többször is megköszönték - emlékeztetett.
Véleménye szerint a gazdasági lehetőségek mellett Magyarországnak ugyancsak fontos, hogy Horvátország stabilizáló szerepet töltsön be a térségben. A csatlakozás még szorosabbá teszi a két ország kapcsolatait, kérdés azonban, melyek lesznek azok a területek, ahol a két ország a továbbiakban is együttműködhet, és melyek azok, ahol "objektív okokból" egymás versenytársai lesznek.
Szilágyi Imre hangsúlyozta: Horvátországban arra számítanak, hogy a csatlakozással nő az ország gazdasági és politikai súlya, része lesz egy fontos piacnak, megnő a befektetők bizalma és érdeklődése. Legalább ilyen lényeges, hogy Horvátország az előcsatlakozási támogatásoknál is jelentősebb forrásokra számíthat Brüsszeltől.
Az EU 2013-as költségvetése alapján az ország csaknem 212 millió euró tagsági díjat fizet, ugyanakkor több mint egymilliárd euró támogatást hívhat le - mutatott rá.
A kutató arra is kitért, hogy Horvátország politikai szempontból már a közösség tagjaként vehet részt az EU döntéshozatali mechanizmusában, és nem csak szavazat nélküli megfigyelőként. A horvátok arra számítanak, hogy fontos szerepük lehet a Nyugat-Balkán stabilizálásában, demokratizálásában, és segíthetik a térség országainak integrációs törekvéseit. Meglátásuk szerint így nő regionális gazdasági és politikai súlyuk - tette hozzá Szilágyi Imre.
Kiemelte: az EU-nak nemcsak az a fontos, hogy a tagállamok vállalatai nagyobb biztonsággal vehetnek részt horvát üzletkötésekben, hanem az is, hogy Horvátország komoly szerepet tölthet be a Nyugat-Balkán térségében. Az EU azt szeretné, ha a régió nem lenne fehér folt az unió térképén. Horvátország példája azt mutatja a nyugat-balkáni országoknak, ha teljesítik a feltételeket, beléphetnek az unióba, és ez az üzenet erősíti a regionális, egyúttal az európai biztonságot is - vélekedett.
A szakértő emlékeztetett arra, hogy a legnehezebben lezárható tárgyalási fejezetek - részben a hagyományos halászati technológia miatt - a halászat, az állami támogatásban részesülő hajógyárak miatt a versenypolitika, továbbá az igazságszolgáltatás, a pénzügyi és költségvetési eszközök voltak. Az alapvető jogokról szóló rész az igazságszolgáltatás lassú átalakítása, az átláthatóság, a pártatlanság, a szakmaiság és a hatékonyság megteremtésének lassúsága, valamint a korrupciós ügyek miatt volt problémás - magyarázta. Hozzáfűzte: az EU gyakran szóvá tette, hogy nem elég gyors a háborús bűnösök felelősségre vonása, és rendezetlen a háborús menekültek ügye.
Szilágyi Imre szerint a szomszédos Szlovénia azon tagállamok közé tartozik, amelyek a leginkább támogatták Horvátország csatalakozási törekvéseit. Ezen nem változtat az sem, hogy Szlovénia és Horvátország között a rendezetlen tengeri határ, illetve a Ljubljanska banka szlovén pénzintézet horvát betéteseinek ügyében komoly vita volt.
Kifejtette: a tengeri határ körüli vita régóta mérgezte a két ország viszonyát, de súlyos problémává 2008-ban vált, amikor a szlovénok úgy gondolták, hogy több dokumentum, amelyet Horvátország a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatban benyújtott Brüsszelnek, előrevetítette: a határvitában Zágráb javára döntenek. Szlovénia emiatt vétót emelt, ezért a tárgyalás egy időre megszakadt - idézte fel. Végül a két ország miniszterelnöke 2009-ben aláírt egy megállapodást arról, hogy a határvitát nemzetközi döntőbíróság zárja le.
A szakértő kitért arra is, hogy a Ljubljanska banka ügyét Szlovénia a jugoszláv "örökség" elosztásának részeként kívánta rendezni, Horvátország viszont ettől elzárkózott. A horvát csatlakozási szerződés szlovéniai ratifikációjának érdekében végül a két kormány idén márciusban olyan megállapodást fogadott el, amely a szlovén elvárásoknak megfelelően rendezi a kérdést, de a viták még nem zárultak le.
Szilágyi Imre szerint a határvitáról kötött megállapodás után a két ország viszonya jelentősen javult. Ugyanakkor míg Horvátország EU-tagságától mindkét ország a gazdasági kapcsolatok további javulását várja, azt is tudják, hogy versenytársak lehetnek az unióban - mutatott rá.
Megemlítette azt is, hogy az EU-csatlakozás lehetősége 2002-ban volt a legnépszerűbb Horvátországban, a horvátok 80 százaléka támogatta. A trend azonban 2003-ban megfordult, és 2004-2005-ben már a tagság ellenzői voltak többségben. Azóta a tagság támogatottsága erőteljesen hullámzott.
A kutató felidézte: a hónap elején csak a megkérdezettek 46 százalékának volt jó véleménye az EU-ról, 61 százalékuk mégis ismételten a belépésre szavazott volna.
MTI
Hozzászólások