Horvát kormányfő az Európai Bizottságnak: a horvát-szlovén határvita kétoldalú probléma
Plenkovic hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtizedben Horvátország - Szlovéniával fennálló rendezetlen ügyei és a csatlakozási tárgyalások szlovén részről történt hátráltatása miatt - éveket vesztegetett el az Európai Unióhoz (EU) való közeledésben. "Az európai intézmények részéről soha senki nem kért elnézést Horvátországtól, amiért késett az ország uniós csatlakozása olyan bilaterális problémák miatt, amelyeknek semmi közük nem volt a tárgyalási folyamatokhoz" - jegyezte meg.A horvát kormányfő úgy vélte, hogy az EB nem illetékes és nem foglalhat állást a nemzetközi döntőbíróságnmak a határvita ügyében hozott ítéletéről, amelyről szerinte nem is kellett volna tárgyalnia a testületnek. A politikus úgy vélekedett, Horvátországnak nem kell aggódnia egy olyan kijelentés miatt, amelyet Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke tett az ülés után. "Ennek a nyilatkozatnak nincs sem politikai, sem jogi súlya" - húzta alá Plenkovic.
Az EB első alelnöke - miután a biztosok kollégiumának ülésén meghallgatták a horvát és a szlovén álláspontról Neven Mimica horvát és Violeta Bulc szlovén biztost -, sajtótájékoztatóján közölte: a bizottság "tudomásul vette az ítéletet", és elvárja, hogy a felek tegyenek eleget az abban foglaltaknak. Miro Cerar szlovén kormányfő még aznap Twitter-oldalán üdvözölte a EB állásfoglalását, külön méltatva, hogy a brüsszeli testület kész segíteni az ítélet végrehajtásában.
Horvátország és Szlovénia 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz, a határvita miatt pedig Szlovénia többször is hátráltatta Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásait. Zágráb 2015-ben döntött úgy, hogy visszalép a döntőbírósági rendezéstől, miután a horvát sajtóban olyan lehallgatási felvételek leiratai jelentek meg, amelyek arra utalnak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki a döntőbíróságon.
A határvita ügyében múlt csütörtökön döntött az eljáró hágai nemzetközi döntőbíróság, mégpedig Szlovénia javára, és az ítélet értelmében módosítani kell a Pirani-öböl közepén húzódó határvonalat oly módon, hogy a szlovénok ne csak horvát területi vizeken keresztül tudjanak kijutni az öbölből az Adriai-tengerre, más vitatott területeket viszont Horvátországnak ítéltek, például a Szamobori-hegység Sveta Gera csúcsát. Horvátország azonban nem tekinti magára nézve kötelező érvényűnek a döntést.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások