Horvátországi választások: DIP: a szavazók éljenek a preferenciális listás szavazás lehetőségével
A horvát országos választási bizottság (DIP) felhívta a horvát állampolgárok figyelmét, hogy éljenek a preferenciális listás szavazás lehetőségével.
Horvátországban másodszor alkalmazzák a preferenciális listás szavazást a parlamenti választáson: a voksolók a politikai pártok jelöltjeinek a listáján egy nevet is bekarikázhatnak és ezzel rangsorolhatják őket. Először tavaly, a november 8-i parlamenti választásokon alkalmazták a módszert, amely miatt tovább tart összeszámlálni a szavazatokat és a szavazólapok is sokkal hosszabbak.
Ezzel a rendszerrel a választók csak egy pártlistára szavazhatnak és csak egy jelöltet részesíthetnek előnyben, azaz segíthetnek abban, hogy előrébb, esélyesebb helyre kerüljön a névsorban. Amennyiben valaki egy másik politikai párt listáján jelöl meg egy nevet, s nem azon, amelyre leadta voksát, akkor a szavazatot az a pártlista kapja meg, amelyen a kedvezményezett jelölt neve szerepel.
A szavazólapokon a politikai pártok vagy koalíciók neve alatt a 14 választókörzet jelöltjeinek nevét feltüntették.
A korábbi gyakorlat az volt, hogy ha egy párt valamelyik választókörzetben 5 mandátumot szerzett, a listán szereplő első öt jelölt jutott be a parlamentbe. Most ez annyiban változik, hogy a preferenciális listás szavazás akár az első helyre is rangsorolhatja azt a jelöltet, aki az utolsó, 14-i helyet kapta a listán. A jelölt akkor rukkolhat előbbre a névsorban, ha azt a listára szavazóknak legalább a 10 százaléka támogatja.
Ha több jelölt is 10 százalék feletti preferenciális szavazatot gyűjt össze, a sorendet a legtöbb szavazat alapján határozzák meg. Ha ugyanannyi támogatói vannak a preferált jelölteknek, az eredeti rangsor szerint juthatnak be a parlamentbe.
Ugyanezek a szabályok a garantált képviselői helyekre, a kisebbségi listákra és diaszpórára nem vonatkoznak.
A 151 szábori képviselő közül 140-et az ország 10 választókerületében választanak meg, minden választókerületben 14-et a politikai pártok listáiról.
A nemzeti kisebbségek összesen 8 képviselőt juttathatnak a parlamentbe - a magyarok és az olaszok egy-egy kisebbségi képviselőt választhatnak, a horvátországi szerbek hármat, illetve a három fennmaradó képviselői helyért a többi kisebbség verseng.
További három képviselőt a horvát diaszpóra választ meg, itt csak azok voksolhatnak, akiknek nincs bejelentett lakcímük Horvátországban.
A parlamentbe jutási küszöb 5 százalék. A mandátum négy évre szól.
MTI
Horvátországban másodszor alkalmazzák a preferenciális listás szavazást a parlamenti választáson: a voksolók a politikai pártok jelöltjeinek a listáján egy nevet is bekarikázhatnak és ezzel rangsorolhatják őket. Először tavaly, a november 8-i parlamenti választásokon alkalmazták a módszert, amely miatt tovább tart összeszámlálni a szavazatokat és a szavazólapok is sokkal hosszabbak.
Ezzel a rendszerrel a választók csak egy pártlistára szavazhatnak és csak egy jelöltet részesíthetnek előnyben, azaz segíthetnek abban, hogy előrébb, esélyesebb helyre kerüljön a névsorban. Amennyiben valaki egy másik politikai párt listáján jelöl meg egy nevet, s nem azon, amelyre leadta voksát, akkor a szavazatot az a pártlista kapja meg, amelyen a kedvezményezett jelölt neve szerepel.
A szavazólapokon a politikai pártok vagy koalíciók neve alatt a 14 választókörzet jelöltjeinek nevét feltüntették.
A korábbi gyakorlat az volt, hogy ha egy párt valamelyik választókörzetben 5 mandátumot szerzett, a listán szereplő első öt jelölt jutott be a parlamentbe. Most ez annyiban változik, hogy a preferenciális listás szavazás akár az első helyre is rangsorolhatja azt a jelöltet, aki az utolsó, 14-i helyet kapta a listán. A jelölt akkor rukkolhat előbbre a névsorban, ha azt a listára szavazóknak legalább a 10 százaléka támogatja.
Ha több jelölt is 10 százalék feletti preferenciális szavazatot gyűjt össze, a sorendet a legtöbb szavazat alapján határozzák meg. Ha ugyanannyi támogatói vannak a preferált jelölteknek, az eredeti rangsor szerint juthatnak be a parlamentbe.
Ugyanezek a szabályok a garantált képviselői helyekre, a kisebbségi listákra és diaszpórára nem vonatkoznak.
A 151 szábori képviselő közül 140-et az ország 10 választókerületében választanak meg, minden választókerületben 14-et a politikai pártok listáiról.
A nemzeti kisebbségek összesen 8 képviselőt juttathatnak a parlamentbe - a magyarok és az olaszok egy-egy kisebbségi képviselőt választhatnak, a horvátországi szerbek hármat, illetve a három fennmaradó képviselői helyért a többi kisebbség verseng.
További három képviselőt a horvát diaszpóra választ meg, itt csak azok voksolhatnak, akiknek nincs bejelentett lakcímük Horvátországban.
A parlamentbe jutási küszöb 5 százalék. A mandátum négy évre szól.
MTI
Hozzászólások