Ijesztő radioaktív kockázatok Európában!

Európa soha nem hallott radioaktív kockázatai az európai lakosságot bármikor érinthetik.

Európánkban is épült Fukushimához hasonló erőmű Wales területén. Ezen kívül létezik egy spanyol falu is, ahova atombomba hullott le.

A spanyolországi hidrogénbomba

Palomaresre az andalúziai kis halászfalura 1966. január 17-én három hidrogénbomba esett. Természetesen, mint mindig ez is véletlen volt, mert véletlenek ugyebár léteznek. Történetesen az atombombát szállító amerikai B52-es bombázó összeütközött egy tanker géppel. Ütközéskor három hidrogénbomba hullott a település térségébe. Ezek közül kettőnek hagyományos gyújtószerkezete volt, ami felrobbant.

A detonációkor a bombában lévő radioaktív anyag legalább két négyzetméternyi területen szóródott szét. Az itt lakók a legbrutálisabb passzív támadást kapták Amerikától a világ leggyilkosabb bombájából. A radioaktív fertőzés elterjedt a térségben. Ez érintette a paradicsomültetvényeket, erdőket és a benne élő vadakat.

Jelenleg Palomares Európa egyik legszennyezettebb területe a radioaktivitás által. Most is drótkötéllel van elkerítve a fertőzött terület.

A Time magazin úgy ír erről, hogy a világon az egyik legsúlyosabb nukleáris balesete történt itt! Spanyolországot, csak részben kártalanították és még a mai napig tárgyalásokat folytat az USA-val a kártérítés kapcsán!

Európai Fukushima nem más, mint Wales

Európa legösszetettebb nukleáris létesítményét Sellafieldben találjuk. Ezen a helyen kezdték el gyártani azt a hasadóanyagot, amely Nagy-Britanniát atomhatalommá varázsolta. Ezt követően egy olyan kereskedelmi célú atomlétesítményt építettek, ami 2003-ig üzemben volt. Célja a kimerült fűtőelemek tárolása és feldolgozása.

Nem első alkalommal Sellafieldben már volt példa nukleáris balesetre. Nem is egyre, hanem több százra.

Itt felhívjuk a figyelmet arra, hogy a világ legradioaktívabb tengerét az Ír-tengert találják a legfertőzöttebbnek, mert ide engedték bele a több millió köbméter radioaktív vizet évtizedeken át!

Nagy-Britannia eddig legnagyobb nukleáris szennyezése 1957-ben történt az említett létesítménynek köszönhetően.

Sellafieldben egy siló is található, ahová bedarálták a radioaktív alkatrészeket, amelyek a kimerült fűtőelemeket tartalmazzák, amelyeket itt hűtenek vízben.

A brit atomerőműveket a legnagyobb gőzerővel az itteni bányászsztrájkok idején üzemeltették 1972-ben. A hatalmas mennyiséget már nem tudták feldolgozni Sellafieldben így a kiégett fűtőelemeket a B38-as silóba szállították. Ezt a helyet Európa második legszennyezettebb területének mondják. A mai napig Sellafield nagy mennyiségű radioaktív vizet juttat az Ír-tengerbe.

A Greenpeace szerint óránként 8 millió liter erősen radioaktív szennyeződés jut a tengerbe, ami felér a csernobili szennyeződéssel. A különbség azért az, hogy ezen a helyen a napi adag évtizedekig jut a környezetbe.

A brit háttérhatalom e játszóterén történő folyamatos szennyezésének az volt a következménye, hogy a gyerekeknél, az átlagnál tízszerese a leukémiás megbetegedés. Az ír és a walesi tengerparton a felnőttek körében is magasabb az átlagnál az egyéb daganatos megbetegedések aránya!

Számítások szerint ezen a helyen kilencvenszeres radioaktív anyagot tárolnak itt, mint ami, annak idején a csernobili katasztrófa során a levegőbe jutott!

A brit kormány számításai szerint a létesítmény felszámolása 14 ezer milliárd forintnak megfelelő fontba kerülne. Vajon létezik ennyi pénz?

Földközi-tengerben radioaktív hulladék

Több évtizeden keresztül az olasz maffia 40 radioaktív szennyezéssel megrakott hajót süllyesztett el az 1980-as évek kezdetétől. A több ezer hordónyi anyag Szardíniában, az olasz partokon át egészen az Adriáig és görög partokig megtalálhatóak a tenger mélyén. Az emberekre és a tenger élővilágára elképesztő egészségi kockázatot jelentenek ezek a radioaktív hordók, amelyek talán több generációk során sem fognak szétbomlani!

Úgy tűnik, hogy a szakemberek által kidolgozott atomerőművek működésével nincs különösebb probléma. Azonban, már az üzemben tartó emberi felelősség kapcsán felmerülnek nem kis aggályok.

Még nem is tudjuk, hogy a világon mennyi ilyen és az európaiakhoz hasonló atomerőművek ketyegnek, várva durranásukat. Mindez az emberi felelőtlenség miatt.

Forrás: erdekesvilag.hu