Növelni akarja a miniszterek számát az izraeli kormány
Egyhangúlag jóváhagyta a következő kormány miniszteri hivatalainak növelését az ezen a héten leköszönő izraeli átmeneti kormány utolsó, vasárnapi ülésén - értesült a Ynet, a Jediót Ahronót című izraeli újság honlapja.
Ha hétfőn az új, a március tizenhetedikei választásokon megszavazott kneszet is megszavazza a javaslatot a tervbe vett gyorsított eljárással, akkor a legkésőbb szerdán felesküdő új izraeli kormányt már nem fogja kötelezni az előző kneszetben elfogadott törvény, amely tizennyolc főben állapította meg a kormánytagok létszámának felső határát.
Mivel a kormány tevékenységét szabályozó alaptörvényről van szó, a változtatáshoz szükség lesz a koalíciós pártok minden képviselőjének, mind a hatvanegy kormánypárti politikusnak a jelenlétére és voksára.
A kormány megszavazta változtatás a takarékossági okokból elfogadott korlátot feloldva megnöveli az új kormány minisztereinek számát, valamint ismét lehetővé teszi a miniszter-helyettesi pozíciók teremtését és újra lehetnek tárca nélküli miniszterek is Izraelben.
Benjámin Netanjahu előző kormánya utolsó ülésén vasárnap reggel összegezte a kabinet többéves működését, de egy szót sem szólt az ülésen később elfogadott változásról. A Háárec című újság honlapja szerint a kormányfő húsz miniszter kinevezését tervezi.
A miniszterelnök a szigorítás feloldásáig egyelőre elhalasztotta saját pártjában, a Likudban a tárcák szétosztását. Ennek az az oka, hogy a változtatáshoz minden Likud-képviselő szavazatára szüksége van, s Netanjahu megpróbálja elejét venni annak, hogy csalódott Likud-politikusok esetleg megtorpedózzák a törvényjavaslat elfogadását.
A koalíciós partnerekkel folytatott tárgyalásokon Netanjahu kénytelen volt átadni több olyan tárcát, köztük az igazságügy-miniszteri széket a Bájt Hajehudi (Zsidó Otthon) politikusának, amit eredetileg saját pártja képviselőinek ígért.
A kormányfőnek azért van szüksége a miniszterek számának bővítésére, mert noha a koalíciós tárgyalásokon vallásos-jobboldali kabinetje megteremtéséhez hatvanegy fős többséget tudott szerezni a százhúsz fős kneszetben, de mégsem maradt a kezében elég tisztség saját pártja embereinek, pedig az ő támogatásukra is feltétlenül szüksége van a kormány szűk többsége, sebezhetősége miatt.
Ha Netanjahunak esetleg nem sikerülne megszavaztatnia hétfőn a kneszetben a változást, akkor lehetséges akár az új koalíció összeomlása is, s az is, hogy Reuven Rivlin államfő mást bíz meg egy új kormány alakításával.
A Jes Atíd (Van Jövő) nevű centrista pártot vezető, az előző kormányban a korlátozó törvényt beterjesztető és elfogadtató Jaír Lapid azzal fenyegette meg Netanjahut, hogy fellebbezést nyújt be az alkotmánybíróságként is működő izraeli legfelsőbb bírósághoz a törvény megváltoztatása ellen, mert szerinte átmeneti kormány nem kezdeményezheti alaptörvény megváltoztatását.
MTI
Ha hétfőn az új, a március tizenhetedikei választásokon megszavazott kneszet is megszavazza a javaslatot a tervbe vett gyorsított eljárással, akkor a legkésőbb szerdán felesküdő új izraeli kormányt már nem fogja kötelezni az előző kneszetben elfogadott törvény, amely tizennyolc főben állapította meg a kormánytagok létszámának felső határát.Mivel a kormány tevékenységét szabályozó alaptörvényről van szó, a változtatáshoz szükség lesz a koalíciós pártok minden képviselőjének, mind a hatvanegy kormánypárti politikusnak a jelenlétére és voksára.
A kormány megszavazta változtatás a takarékossági okokból elfogadott korlátot feloldva megnöveli az új kormány minisztereinek számát, valamint ismét lehetővé teszi a miniszter-helyettesi pozíciók teremtését és újra lehetnek tárca nélküli miniszterek is Izraelben.
Benjámin Netanjahu előző kormánya utolsó ülésén vasárnap reggel összegezte a kabinet többéves működését, de egy szót sem szólt az ülésen később elfogadott változásról. A Háárec című újság honlapja szerint a kormányfő húsz miniszter kinevezését tervezi.
A miniszterelnök a szigorítás feloldásáig egyelőre elhalasztotta saját pártjában, a Likudban a tárcák szétosztását. Ennek az az oka, hogy a változtatáshoz minden Likud-képviselő szavazatára szüksége van, s Netanjahu megpróbálja elejét venni annak, hogy csalódott Likud-politikusok esetleg megtorpedózzák a törvényjavaslat elfogadását.
A koalíciós partnerekkel folytatott tárgyalásokon Netanjahu kénytelen volt átadni több olyan tárcát, köztük az igazságügy-miniszteri széket a Bájt Hajehudi (Zsidó Otthon) politikusának, amit eredetileg saját pártja képviselőinek ígért.
A kormányfőnek azért van szüksége a miniszterek számának bővítésére, mert noha a koalíciós tárgyalásokon vallásos-jobboldali kabinetje megteremtéséhez hatvanegy fős többséget tudott szerezni a százhúsz fős kneszetben, de mégsem maradt a kezében elég tisztség saját pártja embereinek, pedig az ő támogatásukra is feltétlenül szüksége van a kormány szűk többsége, sebezhetősége miatt.
Ha Netanjahunak esetleg nem sikerülne megszavaztatnia hétfőn a kneszetben a változást, akkor lehetséges akár az új koalíció összeomlása is, s az is, hogy Reuven Rivlin államfő mást bíz meg egy új kormány alakításával.
A Jes Atíd (Van Jövő) nevű centrista pártot vezető, az előző kormányban a korlátozó törvényt beterjesztető és elfogadtató Jaír Lapid azzal fenyegette meg Netanjahut, hogy fellebbezést nyújt be az alkotmánybíróságként is működő izraeli legfelsőbb bírósághoz a törvény megváltoztatása ellen, mert szerinte átmeneti kormány nem kezdeményezheti alaptörvény megváltoztatását.
MTI
Hozzászólások