JFK - 1963. november 22.
John Fitzgerald Kennedy, az Amerikai Egyesült Államok elnöke 50 évvel ezelőtt gyilkosság áldozata lett Dallasban.
A gyilkosságról, indítékairól, sőt elkövetőjéről, elkövetőiről is számos jelentés, elmélet született. Az elnök és halálának történetét tudományos és regényes könyvek, filmek dolgozták fel. JFK máig az egyik legnépszerűbb egyénisége a XX. századnak, halála pedig az egyik legrejtélyesebb eseménye a kornak.
1963. november 22-én, a dallasi Elm Streeten, a Dealey Plaza mellett haladó kocsisorban ülő elnököt 12:30 perckor több lövés érte a szemben lévő tankönyvtárnak használt épület legfelső emeletéről a 24 éves Lee Harwey Oswald lövései következtében. Az USA legfiatalabb elnöke fél órával később a Parkland Kórházban belehalt sérüléseibe. Az autóban vele utazó First Lady, Jacquline Kennedy nem sérült meg, világos színű ruháján az elnök vére volt látható. Fotói bejárták a világsajtót.
A gyilkos Oswaldot egy másik magányos merénylő, Jack Ruby ölte meg, aki a szeretett elnök halálát akarta ily módon megbosszulni. (JFK az USA negyedik olyan elnöke volt, aki merénylet áldozata lett.) Jack Ruby egy éjszakai klubot vezetett, s közeli kapcsolatok fűzték az alvilághoz.
A gyilkossággal kapcsolatban máig maradtak tisztázatlan kérdések. Adatok, képek manapság is bukkannak fel, különösen most, az 50. évforduló kapcsán. A homályos pontokhoz, valamint az összeesküvés elméletek gyártásához nagymértékben az is hozzájárul, hogy a merénylettel összefüggő dokumentumok egy részét 75 évre titkosították.
Kennedyt az amerikai törvények értelmében automatikusan alelnöke követett az elnöki székben. Lyndon B. Johnson - aki néhány autóval Kennedy autója mögötti gépkocsiban ült a merénylet idején - egyik első intézkedése volt az elnökgyilkosság kivizsgálása. A kilenctagú vizsgáló bizottság vezetésével a Legfelsőbb Bíróság elnökét, Earl Warrent bízta meg. A bizottság tagjai között szerepelt egy másik későbbi elnök, Gerald Ford is, valamint a CIA-igazgatója is. Magát a CIA-ét is sokan tartották felelősnek a gyilkosságért.
Nem egyetlen embernek vagy csoportnak lett volna érdeke az elnök megölése. A Disznó-öbölbeli vereséget sokan nem bocsátották meg neki. Az amerikai maffia viszonya a Kennedy-családhoz is jelentősen megváltozott JFK, vagy ahogy nevezték, Jack elnöksége idején. Öccse, Robert igazságügy élén a korábbinál keményebben lépett fel a maffiával szemben.
A hatvanas évek eleje a szovjet-amerikai viszony legkiélezettebb időszaka közé tartozik. Így magától értetődő volt a szovjetek, illetve a KGB szerepe a gyilkosságban, bizonyítani azonban semmit nem sikerült hivatalosan. A feltételezett szálak nemcsak a Szovjetunióba, hanem Kubába is vezettek. Fidel Castro érintettsége is felmerült már csak a bosszúvágy okán is, de bizonyítást nem nyert.
Több száz tanút hallgatott ki az ügyben az FBI, a bizottság velük személyesen nem találkozott, csak a jegyzőkönyveket olvasták. A vizsgálat során több megmagyarázhatatlan eset történt. Így például a gyilkos Oswaldot kihallgató rendőr nem vett fel jegyzőkönyvet, azt emlékezetből írta le. Ez került a Warren-bizottsághoz.
Lehetséges, hogy a teljes igazság soha nem fog kiderülni. A titkosított anyag egy része már kutatható, de a teljes anyag csak 2038-ban lesz elérhető.
www.mult-kor.hu
A gyilkosságról, indítékairól, sőt elkövetőjéről, elkövetőiről is számos jelentés, elmélet született. Az elnök és halálának történetét tudományos és regényes könyvek, filmek dolgozták fel. JFK máig az egyik legnépszerűbb egyénisége a XX. századnak, halála pedig az egyik legrejtélyesebb eseménye a kornak.1963. november 22-én, a dallasi Elm Streeten, a Dealey Plaza mellett haladó kocsisorban ülő elnököt 12:30 perckor több lövés érte a szemben lévő tankönyvtárnak használt épület legfelső emeletéről a 24 éves Lee Harwey Oswald lövései következtében. Az USA legfiatalabb elnöke fél órával később a Parkland Kórházban belehalt sérüléseibe. Az autóban vele utazó First Lady, Jacquline Kennedy nem sérült meg, világos színű ruháján az elnök vére volt látható. Fotói bejárták a világsajtót.
A gyilkos Oswaldot egy másik magányos merénylő, Jack Ruby ölte meg, aki a szeretett elnök halálát akarta ily módon megbosszulni. (JFK az USA negyedik olyan elnöke volt, aki merénylet áldozata lett.) Jack Ruby egy éjszakai klubot vezetett, s közeli kapcsolatok fűzték az alvilághoz.
A gyilkossággal kapcsolatban máig maradtak tisztázatlan kérdések. Adatok, képek manapság is bukkannak fel, különösen most, az 50. évforduló kapcsán. A homályos pontokhoz, valamint az összeesküvés elméletek gyártásához nagymértékben az is hozzájárul, hogy a merénylettel összefüggő dokumentumok egy részét 75 évre titkosították.
Kennedyt az amerikai törvények értelmében automatikusan alelnöke követett az elnöki székben. Lyndon B. Johnson - aki néhány autóval Kennedy autója mögötti gépkocsiban ült a merénylet idején - egyik első intézkedése volt az elnökgyilkosság kivizsgálása. A kilenctagú vizsgáló bizottság vezetésével a Legfelsőbb Bíróság elnökét, Earl Warrent bízta meg. A bizottság tagjai között szerepelt egy másik későbbi elnök, Gerald Ford is, valamint a CIA-igazgatója is. Magát a CIA-ét is sokan tartották felelősnek a gyilkosságért.
Nem egyetlen embernek vagy csoportnak lett volna érdeke az elnök megölése. A Disznó-öbölbeli vereséget sokan nem bocsátották meg neki. Az amerikai maffia viszonya a Kennedy-családhoz is jelentősen megváltozott JFK, vagy ahogy nevezték, Jack elnöksége idején. Öccse, Robert igazságügy élén a korábbinál keményebben lépett fel a maffiával szemben.
A hatvanas évek eleje a szovjet-amerikai viszony legkiélezettebb időszaka közé tartozik. Így magától értetődő volt a szovjetek, illetve a KGB szerepe a gyilkosságban, bizonyítani azonban semmit nem sikerült hivatalosan. A feltételezett szálak nemcsak a Szovjetunióba, hanem Kubába is vezettek. Fidel Castro érintettsége is felmerült már csak a bosszúvágy okán is, de bizonyítást nem nyert.
Több száz tanút hallgatott ki az ügyben az FBI, a bizottság velük személyesen nem találkozott, csak a jegyzőkönyveket olvasták. A vizsgálat során több megmagyarázhatatlan eset történt. Így például a gyilkos Oswaldot kihallgató rendőr nem vett fel jegyzőkönyvet, azt emlékezetből írta le. Ez került a Warren-bizottsághoz.
Lehetséges, hogy a teljes igazság soha nem fog kiderülni. A titkosított anyag egy része már kutatható, de a teljes anyag csak 2038-ban lesz elérhető.
www.mult-kor.hu
Hozzászólások