Kairó "döbbenten" utasította vissza az Európai Parlament emberjogi bírálatait
"Döbbenettel" és "rosszallással" reagált Kairó az Európai Parlament csütörtöki határozatára, amelyben a testület "komoly aggodalmának" adott hangot az alapvető emberi jogok egyiptomi helyzetével kapcsolatban - adták hírül másnap egyiptomi lapok.
Az egyiptomi külügyminisztérium közleménye szerint a "valótlan állításokból és téves következtetésekből" álló, csütörtökön kiadott dokumentumból az derül ki, hogy az azt megfogalmazók nincsenek tisztában az egyiptomi helyzettel, és nem tisztelik az egyiptomi nép akaratát. A felsorolt bírálatok a külügyi tárca szerint nem segítik az Egyiptom és az Európai Unió közötti kétoldalú kapcsolatok erősödését.
A strasbourgi képviselők a szólásszabadság, a szabad egyesülési és gyülekezési jog, valamint a politikai pluralizmus és a jogállamiság korlátozását rótták fel az egyiptomi hatóságoknak, s a "meggyőződésük miatt bebörtönzöttek azonnali és feltétel nélküli szabadon engedésére" szólították fel Kairót. Ez utóbbi ponttal kapcsolatban a határozat szövege kiemelten említi a 2013 nyarán elmozdított iszlamista elnök, Mohamed Murszi mögött álló Muzulmán Testvériség tagjait.
E felszólítás az egyiptomi külügyminisztérium szerint "a demokrácia alapelveinek megsértése", amely elvek előírják a hatalmi ágak szétválasztását, utalva ezzel az egyiptomi igazságszolgáltatás függetlenségére. A bírálatokra reagálva egy külügyminisztériumi illetékes az al-Vatan című napilapnak megerősítette a tárca hivatalos álláspontját, miszerint Egyiptomban nincsenek politikai foglyok.
Az Európai Parlament ezzel szemben úgy tudja, hogy a 2013. július 3-i "államcsíny" - az egyiptomi hivatalos megjelölés szerint forradalom - óta több mint 40 ezer embert tartóztattak le, s legkevesebb 1400 tüntető vesztette életét "a rendvédelmi erők által alkalmazott túlzott és önkényes erőszak következtében".
Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, Federica Mogherininek a szóvivője az al-Maszri al-Jóm című újságnak megerősítette a határozatnak azt a pontját, amely szerint nem lesznek jelen uniós megfigyelők a márciusban kezdődő egyiptomi parlamenti választásokon, mert az "súlyosan veszélyeztetné a misszió hitelességét". Mogherini mindössze egy kisebb csoportot küld a választásokat megelőző politikai légkör megfigyelésére.
A 2014-es elnökválasztás idején ott lévő európai megfigyelők értékelése szerint az akkori voksolás különösebb szabálysértések nélkül zajlott ugyan le, de nem felelt meg a "nemzetközi normáknak".
MTI
Az egyiptomi külügyminisztérium közleménye szerint a "valótlan állításokból és téves következtetésekből" álló, csütörtökön kiadott dokumentumból az derül ki, hogy az azt megfogalmazók nincsenek tisztában az egyiptomi helyzettel, és nem tisztelik az egyiptomi nép akaratát. A felsorolt bírálatok a külügyi tárca szerint nem segítik az Egyiptom és az Európai Unió közötti kétoldalú kapcsolatok erősödését.
A strasbourgi képviselők a szólásszabadság, a szabad egyesülési és gyülekezési jog, valamint a politikai pluralizmus és a jogállamiság korlátozását rótták fel az egyiptomi hatóságoknak, s a "meggyőződésük miatt bebörtönzöttek azonnali és feltétel nélküli szabadon engedésére" szólították fel Kairót. Ez utóbbi ponttal kapcsolatban a határozat szövege kiemelten említi a 2013 nyarán elmozdított iszlamista elnök, Mohamed Murszi mögött álló Muzulmán Testvériség tagjait.
E felszólítás az egyiptomi külügyminisztérium szerint "a demokrácia alapelveinek megsértése", amely elvek előírják a hatalmi ágak szétválasztását, utalva ezzel az egyiptomi igazságszolgáltatás függetlenségére. A bírálatokra reagálva egy külügyminisztériumi illetékes az al-Vatan című napilapnak megerősítette a tárca hivatalos álláspontját, miszerint Egyiptomban nincsenek politikai foglyok.
Az Európai Parlament ezzel szemben úgy tudja, hogy a 2013. július 3-i "államcsíny" - az egyiptomi hivatalos megjelölés szerint forradalom - óta több mint 40 ezer embert tartóztattak le, s legkevesebb 1400 tüntető vesztette életét "a rendvédelmi erők által alkalmazott túlzott és önkényes erőszak következtében".
Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, Federica Mogherininek a szóvivője az al-Maszri al-Jóm című újságnak megerősítette a határozatnak azt a pontját, amely szerint nem lesznek jelen uniós megfigyelők a márciusban kezdődő egyiptomi parlamenti választásokon, mert az "súlyosan veszélyeztetné a misszió hitelességét". Mogherini mindössze egy kisebb csoportot küld a választásokat megelőző politikai légkör megfigyelésére.
A 2014-es elnökválasztás idején ott lévő európai megfigyelők értékelése szerint az akkori voksolás különösebb szabálysértések nélkül zajlott ugyan le, de nem felelt meg a "nemzetközi normáknak".
MTI
Hozzászólások